Művezetők Lapja, 1903 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-10 / 1. szám
1. szám. tén «C» tolóka alsó beosztása is egyenlő «A» léc beosztásával. «C» tolóka alsó beosztása szolgál D. n. A.-nek s.-el való osztására. «C» tolóka felső beosztása az alsónak a fordítottja, ez teszi lehetővé, hogy a tolóka ujabbi eltolása nélkül — ’értékét oszthatjuk /fel; ha most /fölé a futót állítjuk, akkor az «A» léc beosztásán leolvashatjuk ^ ' értékét, ez adja az esztergályozáshoz szükséges percek számát. «D» léc beosztása ugyanolyan, mint az «A» lécé, csak el van tolva, úgy, hogy az «A» léc 1-e fölé a «D» lécen 6-nak a log esik, vagyis az «A» lécen levő bármely érték «D» lécen 6-al osztva találtatik, ezáltal a «D» lécen közvetlen az órák számáta ^ ‘11 b. s.j.60 leolvasható. A számítás menetének könnyebb megértése céljából vegyük fel a következő gyakorlati példát: esztergályozandó a 6-ik ábrán feltüntetett lágy bessemer-acélból kovácsolt tengely; kérdés, mily idő szükséges a tengely nagyolására és simítására. A tengely 7 hengeres részből áll, melyek közül mindegyiknek külön-külön kiszámítjuk az esztergályozásra szükséges időt és végén összeadjuk. Mielőtt a számításhoz hozzá fognánk, meg kell állapítani, milyen nagy lehet a kerületi sebesség, és milyen a kés előtolása. Mind a két tényező függ: a megmunkálandó tárgy anyagától, a szerszámgép jóságától, vagyis, mily igénybevétel engedhető meg rajta, a szerszám anyagának minőségétől és helyes alakjától. Ebből az következik, hogy helyes kalkulációt csak azon egyéntől várhatunk, aki a helyi viszonyokkal teljesen ismerős. Jelen esetben felvehető, a nagyolásnál percenként 12 méter kerületi sebesség, 11 mm. kés előtolás, a simításnál pedig 15 m. percenkénti sebesség és 08 mm. előtolás. Az első hengerdarab nagyolásához szükséges percek D.n.L 50.3-14.160 , „ száma lesz ——— =—^gq — = 19, az árak száma 19 gq = 0-317. A logarlécen ezen művelet következőképen fejthető meg. (Lásd 5-ik ábra.) I. Az «A» lécen az 50 (átmérő) fölé, a «B» tolóka alsó beosztásának % jelzését állítjuk, azáltal 50X^ = 157 olvasható le a tolóka 1-je alatt az alsó lécen. II. 157X160 = 25120, azáltal történik, hogy a futó jelzővonalat, az alsó tolóka 160 fölé állítjuk, a midőn egyszersmind az alsó lécen 25120 leolvasható. 25120 III. ]200 = 21» a «C» tolóka alsó beosztásának 12-ét a 25120 fölé állítva, a «C» tolóka 1-je alatt az «A» lécen leolvasható 21. 21 Pj-— 19, azáltal jön létre, ha a futót a «C» tolóka felső beosztásának 1-1-se fölé állítjuk, amidőn az «A» lécen 19 perc, a «D» lécen pedig egyúttal 0-317 óra leolvasható. A számolásnál azonban sem a 25120, sem pedig a 21-es eredményre nem leszünk kiváncsiak, hanem ezeket figyelmen kívül hagyva, csupán a 19 percet és a 0-317 órát olvassuk le. A leolvasásnál nehézséget okoz a tizedespont meghatá-IV. 16 o 2.50 ------------| In -----3 O. In ex.* oO _____31_____ 05-T .2010( 2.50 5M0 40k .WA0 6. ábra. MŰVEZETŐK LAPJA A táplálkozás és a táplálékok. (III. népszerű műszaki előadás a M. E. Körben, 1902. március 6-án.) Tartotta: Halmy Gyula, vegyész. (Vége.) A gyakorlati élet adatai még közelebb állanak a fennebbi számokhoz. Payen szerint az összes tápanyagszükséglet volt: egy vaudtt földmivesnél .................„ 3410 gr. egy francia »■ .......... — 3740 « egy lombardi kézművesnél . ... 3550 « egy angol vasúti munkásnál... ... 4400 « középértékben: 3775 gr., ami a 3818 gr.-ban megállapított átlagos anyagveszteséggel igen szépen összhangzik. Voit és Pettenkofer meghatározták a munkásembernek egyes tápanyagszükségleteit s számos kísérletből kimutatták, hogy egy munkásember testének naponkint kell fehérje............................................ ... 118 gr. zsir ....................r.............1 ... 88-4 « szénhydrát................................... ... 392-3 « Ezzel szemben Playfair kimutatta, hogy a pihenő ember sokkal kevesebbet kíván; ő angol és bengáli foglyokon megejtett kísérletei közben azt találta, hogy a pihenő test napi tápanyagszükséglete: fehérjékben ...................... ... 6117 gr. szénhydrátokban....................... 431-60 c sókban ....................................... 12-39 , tehát míg a munkásember naponkint 5987 gr. anyagot igényel (a vizen kívül), addig a pihenő ember csak 505'16 gr.-ot. Talán nem érdektelen, ha közlöm, hogy például a Pettenkoferféle számoknak megfelelő mennyiségű fehérje és szén, mennyi és milyen táplálékban foglaltatik ? A napi szükségletet kielégítő 118 gr. fehérje foglaltatik: 905 « 1430 « 1868 « 2650 « 2905 « a sajt .. ... a borsó ... ... a sovány hús... a búzaliszt... ... a tojás ........... . a fekete kenyér... a rizs ........... a tejföl .......... a tej ................ a burgonya 272 grmjában 520 « 538 « 796 « 4575 « 3