Művezetők Lapja, 1904 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1904-01-10 / 1. szám
1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA. 7 Pontosabb számításnál, ha a dugattyúrud keresztmetszetét is figyelembe vesszük, akkor, ha d\ - dugattyúrudátmérő: (d2 — di2)' íz' s- rr pm. Nl — 9000 A közepes nyomást vagyis pm-et úgy kapjuk meg, ha a diagramm hosszát 10 részre osztjuk, az egyes részek középső magasságát összeadjuk és 10-et elosztjuk. Lásd 1. sz. ábrán, vagyis P\JrP2JrP -\~p + /?5+Pt-\-p -\-p -\-p9-\-Pw pm \---------------------- re~ ~ Az 1. sz. ábrán a szakgatott vonal, egy kondenzációs gép diagrammát ábrázolja. A megfelelő feszültséget az első sorban olvashatjuk le. Olyan gázgépeknél, melyek négy lökettel dolgoznak, az úgynevezett négyütemű gépeknél a hasznos diagramm-felület: F, a, b, c, d, e, a, d ef — efg (lásd a 2-ik ábrán) vagyis az a, b, c, d, e, a felületből levonandó a kipuffogás által előidézett d, e, f káros terület és e, f, g a komprimálás által felemésztett munka. Azonkívül 0, 1 légkörnyomást lehet a szívás munkájára leszámítani. Tehát a gáz- és benzinmotorok közepes nyomása a diagramm után (lásd 2-ik sz. ábra) Ezen mm.-ben kifejezett nyomást még el kell osztani a diagramm súly egységével és ebből az előbb említett 0‘1 légkörnyomást levonni, úgy megkapjuk a közepes nyomást. A négyütemű diagramm magyarázata a következő: a, b — gyújtás; b, c = kitágulás; c, d — előömlés; d,e = kiömlés; e, f = szívás; /, g = sűrítés. Gőzgépekre vonatkozólag az első két egyenlet irányadó. Ily módon tehát meg volna állapítva az a munka, amely felemésztődik a gép hajtásánál. Ha most gépünket dörzsfékkel, súlyokkal terhelve kipróbáljuk, úgy megkapjuk azon munkát, melyet gépünk leadni képes, vagyis az effektív munkát, ami, ha a rendítőkerék átmérője méterekben, amelyre előreláthatólag a fék alkalmaztatik, n a fordulatszám, P a megterhelés kg.-ban, úgy Ne —D' ír • rr P •1500 lóerő. Ha a terhelés P nem közvetlen a rendítőkerék átmérőjének a távolságában van elhelyezve, hanem miként gyakran előfordul, egy rúd segélyével meg van hosszabbítva, úgy ha R a rúd hossza méterekben, akkor: Ne = R'TznP V2250 lóerő. Az is előfordulhat, hogy tudni akarjuk bizonyos számú lóerő mellett hány kg.-al kell megterhelni a gépet. Ez esetben: P = 4500 -Ne , ~d^ft kg- vagy p = 2250• Ne R' rr • ni kg- i az illető gép hatásfoka, melyet úgy kapunk meg, ha a leadott hasznos munkát elosztjuk a felemésztett munkával, vagyis a hatásfok: Ne 1 — Ni Példák: 1. Egy gőzgép hengerfurata 25 cm., lökete 0, 5 m., középnyomása 3-2 légkörnyomás, fordulatszáma 100. Mennyi az indikált lóerők száma: d2 n • s • pm 9000 ; 25-25-3-14-0-5-100-3-2 Ni 9000 135 lóerő. Ne 2. Ha a gépnek lendítőkereke 2 m. átmérőjű s a dörzsfék pedig arra van alkalmazva és a gép 247 kg. terhelést bir el, hány lóerőt bir leadni a gép ? D'n'n'P 1\Jp~ 4500 2-3-14-100-247 ' 4500 - 31'5 lóerő. 3. Milyen hatásfokkal dolgozik a gép: 0'9 Ne Ni 31-5 35 4. Hány kg.-al kellene megterhelni a gépet, ha akarjuk, hogy szükség esetén 38 lóerőt bírjon leadni? 4500 ■ Ne 4500 - 38 PiD'fm'i 2-3,14- 100-0,9 ~ 302 kgifj. Wopaletzky Károly. Ni + Ni + ...............Pio Si -Ts2 +s3 -)-'■■ Sg p m — 10 — 10 5t + s +S3 + S +&s + s6+ Xi+ X,+ X3 10 ' 35