Művezetők Lapja, 1905 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-10 / 1. szám
1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA: engedi a gép szerkezete, hogy percenként 3 fordulatot tegyen, öntöttvas esztergályozásánál. A kés vágósebessége másodperczenként lesz tehát, a legnagyobb átmérő szorozva 3'14-el, szorozva a fordulatszámmal és elosztva 60-al. 1-2.3-14.3 v = —L q ' =0188 méter másodpercenként. Továbbá megengedi a gép és a kés, hogy egy 2 mm. vastag, illetve egy 2 mm. előtolású, és egy 12 mm. széles forgács vágassák. Az egy mm. keresztmetszetű forgács lemetszésére kell öntöttvasnál körülbelül 70 kg / Aj. A 2-ik képlet szerint megkapjuk a szükséges lóerőszámot, mely ezen forgács lemetszésére szükséges, ha a forgács vastagságát, illetve az előtolást megszorozzuk a forgács szélességével, ezt megint megszorozzuk a kés vágósebességével és az eredményt mégegyszer megszorozzuk az 1 mm2 keresztmetszetű forgács lemetszésére szükséges erővel és az egészet azután elosztjuk 75-el. Számérték szerint lesz tehát: L =2X 12 X 0-188 X 70 75 = 4‘2 lóerő. A munkaszükséglet még az óránként levágott forgács súlyából is számítható. Jelöljük azt G-vel és /-el az anyag fajsúlyát (köbdeciméterenként kg-okban), akkor az 1 óra alatt levágott forgács súlya lesz: G — 10 v/3600 = 3-6 mlv kg óránként......... 3. 100 1 au Legyen most G · 1 kg, vagyis óránként 1 kg forgácsnak megfelel 3-6 mlv/= 1 kg óránként a miből 1 ............................................. 4. mlv —3-6/ de az mlvf méretű forgács lemetszésére kell mlv-L lóerő, így tehát a 4-ik egyenlet mindkét oldala Tehát óránként 1 kg. forgács lemetszésére kell , 1 K,, Lx · 2^q ’ -s lőerő ........................................ 5. AT tényezők alapján, az óránként 1 kg forgács lemetszésére szükséges lóerők számát a következő táblázat tünteti fel. Ha most ismerjük az óránként lemetszett forgács súlyát, akkor a szerszámgép munkaszükséglete, tisztán a forgács levágására lesz L =G Lx lóerő _______________________„ 6. Példaképen vegyük fel a kísérleti táblázatban «Jonas & Colver» «Novo» jelű acélból készített esztergakéssel óránként levágott 164 kg forgácsot, amelynek leesztergályozására kell, akik egyenlet és fenti táblázat szerint L=GLX= 164.0-062= 10-168 lóerő. Az eszterga a kísérlet alkalmával egy 16 lóerejű motorral lett hajtva. A fúró munkája. Itt AT tényező, vagyis az 1 mm2 keresztmetszetű forgács lemetszésére szolgáló erő nagyon változó. Függ a fúró alakjától. Megközelítőleg azonban szintén felvehetők azon értékek, mint az esztergakéseknél. Egy bizonyos forgácsmennyiség lemetszésére szolgáló munka, lóerőkben kifejezve, legegyszerűbben számítható az óránként kifúrt forgács súlyából. Könnyebb megérthetés céljából álljon a következő példa. (A műhelyben fölvett adatok szerint.) Egy nagysebességű szerszámacélból készült 60 mm átmérőjű csigafúróval öntöttvasba 0 5 mm előtolással fúrtak. A fúró tett percenként 70 fordulatot. Ez megfelelne óránként 70 X 60 X 4200 fordulatnak. 1 fordulatra esik 0'5 mm előtolás, 4200 fordulatra 2100 mm, vagyis ez megfelel óránként egy 60 mm átmérőjű és 2100 mm hosszú lyuknak. Ebből kiszámíthatjuk a forgács súlyát. A méreteket deciméterekben véve G —X 7-2 X 427 kg. óránként. A táblázat szerint felvehető óránként 1 kg öntöttvas lemetszésére körülbelül 0'05 lóerő, a kifúrt forgács súlya azonban 427 kg óránként, tehát kell a fúró hajtására 0’05 X 427 X 2-135 lóerő. (Folytatása következik.) *ou ›D 'O ID / * 1 K-_L K 75~3-6/ 75 270 / Öntöttvasnál LX = 270 • 17T tól 270 • = °'036-tól 0'062 U) Kovácsvasnál L. - 270 - W 4012 fö • Wl£=0052-tól 008 Acélnál L.“2?6-Tr tól 2?6-T 5-ig-0076-tól °-'8 Érdeklődés a magyar posztó iránt. Lapunk egyik olvasója kérdezősködik, hogy mi módon juthatna hazai készítményű gyapjúszövetekhez, illetve kész ruházathoz állandóan, saját szükségletre, mérsékelt árban. A külföldi gyártmányok, a közvetítő kereskedelem, az iparosok túlkapásai s élhetetlensége a vidéken, valamint a hozzáférhető vásári áruk rosszasága kihozták türelméből. Felteszi a kérdést, hogy szövetkezve a fogyasztásra, nem lehetne-e a hazai ipart pártolni, normál és ismert minőségre állandó eladót találni, aki kis haszonnal állandó fogyasztóközönséget biztosítana magának. A katonaság számára készült posztó például elég jó, állandó és mérsékelt árban szállíttatik. Szívesen adtunk helyet olvasónk kérdezősködésének, sőt azt még néhány szóval meg is toldjuk. Széltében és hosszában e hazának kürtölik, hogy pártoljuk a hazai ipart, de ha tettre kerül a sor, a fogyasztóközönség lelket lázító közönyösséggel feledkezik meg a magyar ipar pártolásáról. Csak lapunk olvasóihoz bátorkodunk — hogy a tárgynál maradjunk — azon kérdéssel fordulni, vájjon hányan vannak azok, kiknek ruházatuk rendelése alkalmával eszébe jut az, hogy készül Magyarországon, Zsolnán, Gácsott, Brassóban, Székesfehérvárott magyar posztó, még pedig jó, tartós, divatos és olcsó magyar posztó is. Vájjon hányan vannak, kik a szabótól magyar posztómintákat követelnek s arról sem restek, habár utánjárással meggyőződést szerezni, hogy az előmutatott minta csakugyan magyar posztó, magyar kelme-e ? Újólag felkaroljuk az előadott kérdés révén a magyar posztó ügyét;oda fogunk hatni, hogy minden egyes olvasónk tudomást szerezzen a legszükségesebb és állandó fogyasztást .