Művezetők Lapja, 1928 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-01 / 1. szám

XXXI. évf. 1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA. A budapesti kereskedelmi kikötővel is kapcso­latban van — mint említettük — a vámmentes áruház, de a vámmentes tárházak országos megszer­vezése szükséges. 3. A kereskedelmi kikötőmedencétől délre a petróleumkikötőt találjuk (1. a 2. képet). E medence, melynek a nagy Dunáról külön bejárója van, 350 m. hosszú és 116 m. széles. A kikötő mentén 4 petró­leumvállalat helyezkedett el s a benzin, petróleum és más kőolajtermékek részére összesen 30.000 tonna befogadására szolgáló tartányokat építettek. E nyílt kikötőrészeken kívül nem kevésbbé fontosak a zárt kikötő építményei. A zárt kikötő céljaira a soroksári Dunaág szol­gál. Ez a Dunaág, míg el nem volt zárva, megosz­totta a Duna vizét ; a főfolyás régebben is a buda­­foki ágban volt ugyan, de a soroksári ág is tetemes vizet vezetett. A víznek ez a megoszlás a jégtorló­dások keletkezését segíti elő. Ezért a Csepel-sziget felső csúcsa télen veszedelem fészke volt a fővárosra. Az 1838-i nagy árvíz, mely Buda alacsonyabb helyeit és Pestet majdnem egész kiterjedésében elöntötte, ilyen jégtorlódás következtében állott elő. Szükséges volt tehát az ág elzárása, hogy a víz egységes meder­ben folyjon, mikor is elragadó ereje nem engedi meg a veszedelmes torlódások keletkezését. Ez az elzárás a múlt század 70-es éveiben meg is történt a mostani gubacsi híd helyén (1. a 2. sz. képet). Az elzárás következtében a gát fölött holtviz keletkezett s a gáttól a sziget felső csúcsáig a meder erősen föliszapolódott. Nem kevésbbé siralmas helyzetbe jutott a sorok­sári Dunaágnak a gubacsi gát alatti része is, mely a sziget déli csúcsánál közlekedett a nagy Dunával. E hosszú ág elposványosodott, bár a gubacsi gáton zsilip is volt, melyen keresztül némi élővizet lehetett az ág alsó részébe bocsátani. És míg azelőtt a soroksári Dunaágban élénk hajózás volt, az elzárás után a hajózás természetesen megszűnt, bár mellette népes községek fekszenek. Ezen a bajon segíteni kellett. A földmivelésügyi kormány ezért tervet dolgoz­tatott ki a soroksári Dunaág rendezésére s kivitelét törvényhozási uton biztosította. terv szerint 1. a soroksári Dunaágat fönt és lent elzárják s vizét állandó szinten tartják ; 2. az elzárásokba hajózó­­cseréket iktatnak, hogy a Duna változó vízmagas­sága és a Dunaág állandó szintje között a hajók közlekedhessenek ; 3. az egész Dunaágat hajózhatóvá teszik ; 4. a Dunaágon való átjutás céljából két hidat építenek ; 5. az ág felső részén a helyi forgalom és a létesülő ipartelepek részére kikötőket készítenek; 6. végül a felső és az alsó elzárásnál keletkező víz­lépcsőnél vizezőtelepet létesítenek. 1. A felső elzárás tulajdonképen 3 elzárható nyílásból áll: a vízeresztő zsilipből, a turbinatelep­ből és a hajózózsilipből; éppen így az alsó elzáráson is megtaláljuk ezt a hármas elrendezést. A felső elzárás, éppen úgy, mint az alsó, nem köz­vetetl­enül a Duna balpartján készült, hanem valamivel beljebb az ágban úgy, hogy az elzárások e­lőtt rövid nyílt bejárócsatornák vannak, melyek­nek időnkénti kotrása szükséges. A felső és az alsó vízeresztő zsilipek mindenike háromnyílású, egyenkint 3,2 m. szélességgel s rajtuk Érdekes kiállítás 1928-ban. A jövő 1928. évben Dresdában az ottani műegyetem százéves fennállá­sának ünnepével kapcsolatban ,,Die technische Stadt“ címen kiállítást rendeznek. Érdekesnek tartjuk ol­vasóinkkal megismertetni, hogy a kiállítás harma­dik osztályában, a műszaki város organizációjában (szervezésében) bemutatásra kerülnek: a vízellátás és víznyerés, vízvezeték és elosztás , világítási, meleg- és erőhajtási energiával való ellátás, tehát utcai világítás, lakott helyiségek világítása, egyes- és gyűjtőfűtés, gépek hajtása villamossággal, gázzal, vízzel és folyékony tüzelőanyagokkal. A városi lakosság táplálkozásának ellátása, te­hát kenyérrel, tejjel, hússal, zöldséggel, gyümölcs­csel és sörrel; népkonyhák és menzák; ezután kö­vetkeznek a forgalom eszközei, még­pedig a személy- és teherszállítás, a közúti és földalatti, valamint a magas vasutak ; gépjárművek és garázsok, mecha­nikai és önműködő forgalomszabályozás ; a hírszol­gálat a posta, táviró, telefon, rádió útján ; nyomdai sokszorosítások és lapok, a reklám eszközei. A városi lakosság életének és tulajdonának védelme alá tartozik a rendőrség, tűzoltóság és mentőegyesületek működése, védelem az időjárás rendellenességei ellen és higiénia, utóbbi kibővítve a betegség- és baleset elleni segéllyel; a leesés elleni védelem, víztelenítés, utcai tisztogatási módok, fürdők, mosdók és moso­­dák. 5­ 30 m3 víz bocsátható át másodpercenként. A zsilipek mellett elegendő tér van a későbbi kibővítésre úgy, hogy rajtuk majd a szükséghez mérten 120 m8 is átbocsátható lesz másodpercenként. A felső zsilip,, arra szolgál, hogy a soroksári Dunaágat állandóan élővízzel lássa el, míg az alsó zsilip, mely ugyanoly nyitáselrendezésű, mint a felső, a soroksári Dunaág vízszínének szabályozá­sára szolgál, hogy rajta mindig annyi víz legyen lebocsátható, amennyi az ág vizének állandó szin­­tentartásához szükséges. A zsilipek közvetetlen szomszédságában a viz­­ezőtelepek létesítésére van hely. A vizezőtelepek mellett pedig a hajózsilipek vannak. (Folyt. köv.) Néhány szó az SKF golyóscsapágyak gyártásáról. A gördülőcsapágyak gyártását joggal nevezhet­jük a precíziós tömeggyártás példaképének. Gördülő csapágyakban a fogyasztás igen nagy, az egész földön kb. 200.000 db. naponta. Minthogy a kész gyártmányoknak egymással cserélhet­őknek kell lenniök, a megengedett méret­­eltéréseknek csak igen szűk határok közé szorít­­kozók, így pl. egy 50 mm. névleges furatú csapágy furatátmérőjének 49.99 mm. és 50.005 mm. közé kell esnie. A megengedett eltérések általában kiseb­bek azoknál, mint amelyek az órásiparban szokásosak. Ipari termékeknek nagy mennyiségben, nagy pontossággal való gyártása a munkagépekkel, a ter­melés módjával, valamint az üzem organizációjával és az ellenőrzéssel szemben nagyon szigorú követel­ményeket támaszt.

Next