Művezetők Lapja, 1935 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

é UV” XXXVIII. évf. 1 szám. Budapest, 1935. január 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, épitővállalatok stb. művezetői­nek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS: MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési dija: t évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Slláskinálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Német-utca 32. sz. I. emelet. Telefon: 32-4—68 A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztő­ség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemé­nyek a kiadóhivatal címére cimzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. 19 3 5. Amikor az uj évszámot leírjuk, önkéntelenül is felvetődik az a gondolat, nem tévedünk-e 20 évvel t Hiszen még mindig háborús világban élünk, a me­nekültek, a kiutasítottak ezrei lepik el kicsiny orszá­gunkat és háborúval fenyegetnek azok a szomszé­daink, akiket a világháború győztes nagy hatalmai testünkből vett hússal, vérünkből vett vérrel, fel­hizlaltak annyira, hogy nem bírják megemészteni a nekik vetett koncot és nagyhatalmi tébolytól kótyagos fejjel el akarták terelni a világ figyelmét a saját züllött viszonyaiktól, azzal, hogy oly cselek­ménnyel vádolták Magyarországot, amelyet ők maguk idéztek elő és saját polgáraik hajlottak végre. Hogy népünket és kormányunkat megfélemlít­sék, háborúval fenyegettek bennünket és a magyarok ezreit utasították ki azokról a területekről, amelyet Magyarország ezer éven át bút okolt. ; Céljukat nem érték el. Országunk vezetői fölé­nyesen utasították vissza a nemtelen támadásokat, mert tudták és érezték, hegy mögöttük áll az egész ország, igazságunk érzetében tettre készen. De összefogott az egész társadalom, szegénye-gazdagja, hogy segítsen kiutasított véreinken. Mr váltotta ki az emberekből ezt az összefogást ? Az összetartozan- dóság és szeretet érzése és ez az érzés kell, hogy vezes­sen bennünket, magyarokat minden elgondolásunk­ban, minden cselekedetünkben. Ez vezessen bennün­ket a magánéletben és a közéletben is. Ez az érzés jusson kifejezésre a szövetségi életben is, annak min­den vonatkozásában. Ha ezt megtartjuk, úgy nincs okunk aggodalommal gondolni az uj évre, a jövőre, mert ez csak Szövetségünk megerősödését hozhatja. Ezt követeli a tagok érdeke, de követeli a nemzet érdeke is, mert mint egyik erős pillére a nemzetnek, annak élni akarását jelenti. Abban a re­ményben, hogy fenti elgondolásainkatminden ta­gunk magáévá teszi és úgy cselekszik, KÍVÁN BOLDOG UJ ESZTENDŐT összes tagtársainak és barátainak a Központi Elöljáróság. Szövetségünk akciója a bányaaltisztek és segédtisztek nyugbére ügyében. A m. Mr. kormány, az 1925. évi XXXIV. t. c. felhatalmazása alapján, 1927. január hó 1-től az összes bányatárspénztárakat az OTI kebelében össz­pontosította. Ezen összpontosítás, noha a tnár nyugállományban levő bányaaltisztek többségének lényeges javulást hozott szemben a bányatársládák által a pénz értékének devalvációja folytán nyújtott csekély nyugbérrel, a bányaaltisztek nagy része hátrányos helyzetbe került, mert egyes bánya- társpénztárak a mainál jelentékenyen Msebb nyug- bérjárulék ellenében, a jelenleg érvényben levő havi 100 pengő legmagasabb nyugbérrel szemben, havi 180—200 pengőt is biztosítottak tagjaiknak és pedig nem 40, hanem 32—35 évi szolgálat után már a 60-ik életévtől kezdve, szemben a mai 65-ik életévvel.. Azonkívül több bányatárspénztár természetbeni já­randóságokat is biztosított nyugbéreseinek. A szövetségünkben tömörült bányaaltisztek és segédtisztek az elnökség irányításával már az 1931-ik évben mozgalmat indítottak a mai bányanyugel­látásoknál fenálló sérelmek orvoslására. 1932. február havában nyújtotta át a bányász tagtársak sérelmeit és kívánságait tartalmazó első memorandumot ügyé­szünk, dr. Usetty Béla orszgy. képviselő vezetésével és Kocsán Károly orszgy. képviselő részvételével szövetségünk elnöksége dr. Scholtz Kornél állam­titkárnak. A memorandumban foglalt Mvánságokra vonatkozólag akkor azt válaszolta aa államtitkár úr, hogy a bányanyugbérek törvényes rendezésének kere­tén belül figyelembe veszi majd kívánságainkat. Sajnos, az ígérethez fűzött reményeink nem valósultak meg. A bányanyugbérügy törvényes ren­dezése még ma sem történt meg és ez késztette az elnökséget és bányász tagtársainkat, hogy újabb, kimerítőbb memorandummal forduljunk a Belügy- miniszt eriumhoz. Ezt az újabb memorndumat az elmúlt év novem­ber hó 30-án nyújtotta át ügyészünk, dr. Usetty Béla orszgy. képv. egy nagyobb küldöttség élén, dr. Scholtz Kornél államtitkárnak. A memorandum­ban foglalt kérelmek támogatására annak átadásánál megjelentek dr. Zsigmondy Gyula, Scheuer Bobért, Kosztics Milán orszgy. képviselők és Gácsér János dorogi bányaigazgató. Szövetségünk részéről Nemes Károly elnök, Kariért Bezső titkár, a bányakerületek

Next

/
Thumbnails
Contents