Művezetők Lapja, 1939 (42. évfolyam, 1. szám - Ipari Művezetők Lapja 1. évfolyam, 1-11. szám)

1939-01-01 / 1. szám

A MŰVEZETŐK LAPJA XLII. évf. 1. szám. vagy a régi ipartörvény, vagy­ pedig a változó jog­szokások alapján nyugszik. Ennek a szorgalmazása elsőrendű szövetségi és kari érdek. Az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott Kunder Antal kereskedelmi minisztert melegen üd­vözöljük új hivatalának elfoglalása alkalmával, és kérjük őt, hogy az elődje által az érdekünkben fel­vett fonalat vegye át és szője tovább mindaddig, amíg a dolgozó társadalom égető kérdései között a művezetői kérdések is megoldásra kerülnek. A szövetségi és kerületi egyesületi életben pedig minden művezető tegye meg azt, amit a kari érdek megkövetel. Huszonöté­ves szolgálati évforduló November 3-án este igen szép jubileumi ünne­pély folyt le a szabadságtéri TESZ, helyiségeiben ab­ból az alkalomból, hogy Scheuer József kartársunk, a Székesfővárosi Elektromos Művek révészutcai tele­pének gépmestere,­­ kitöltötte szolgálatának 25-ikével. A szép ünnepélyen részt vettek az Elektromos­­művek gépházai személyzetének nagy része, élükön Káldor Gyula műszaki főtanácsossal, a váci úti és révészutcai telepek főnökével. Azonkívül még számos vendég volt jelen. A kitűnő vacsora után Káldor műszaki főtaná­csos mondott ünnepi beszédet, melyben elsősorban üdvözölte a megjelenteket, köztük az ünnepeltet és családját, a vendégeket és az egyes telepek és osztá­lyok képviselőit. Külön melegen üdvözölte a Műveze­tők Országos Szövetsége képviseletében megjelent Wl­­paletzky Károly szövetségi alelnököt. Kegyelettel em­lékezett meg Káldor főtanácsos azokról a kartársak­ról, akik a sors akarata folytán már nem jelenhettek meg az ünnepélyen elhalálozásuk folytán. Kiemelve a nemrég elhunyt Hermann ig­azgató, Kodra főgép­mester és Imsztovicsi főelektrikus kiváló személyeit, kikre mindig kegyelettel gondolnak vissza. Kéri, hogy mielőtt beszédét tovább folytatná, a jelenlévők ném­et felállással adjanak kifejezést kegyeletüknek. Ez meg­történt. Utána, üdvözli Scheuer Józsefet, akivel már 35 év előtt együtt­működött a Láng-gépgyárban és aki kitűnő gyakorlata után, mint elsőrendű szakember, nem üres tarsollyal került ezelőtt 25 évvel az Elektro­mosművekhez. Felsorolja Scheuer József 25 éves lelkiismeretes és szakmai tevékenységét. Az Elektro­mosművek üzemvezetőségének nevében melegen üd­vözölte őt és poharát ürítette az ünnepelt és család­jának egészségére. Egyben átadja, neki a kartársak ajándékát, egy gyönyörű ezü­stkazettát. Káldor főtanácsos után az egyes szakmai csopor­tok és telepek képviselői és vendégek üdvözölték az ünnepeltet és családját. Szövetségünk elnöksége nevében Wopaletzky Ká­roly alelnök megköszönte a rendezőségnek a Szö­vetség meghívását és Káldor főtanácsosnak meleg üd­vözlő szavait, örömének ad kifejezést a fölött, hogy itt személyesen győződhet meg arról a kölcsönös sze­relésről és megbecsülésről, mely az Elektromosművek vezetősége és személyzete között megnyilvánul Scheuer József kartársunk ünneplésében. Szövetségünk nevé­ben melegen üdvözli Scheuer Józsefet. Kifejti, hogy Scheuer József kartársunk hivatásbeli tevékenységét az előző szónokok már ecsetelték. Ehhez csak annyit kíván hozzáfűzni, hogy csak örülni tud a hallottak­nak, mert azok igazolják Scheuer József kiváló egyé­niségét, ami azonban nemcsak a hivatásánál, ha­nem a társadalmi életben is megnyilvánul. Scheuer József 35 éve buzgó tagja a Művezetők Országos Szö­­vetségének­, melyet itt képvisel. Ez a Szövetség az or­szág vezető szakembereit társadalmilag foglalja ma­gába, és érdekképviseleti hivatása mellett szociális cé­lokat szolgál és mint ilyen, több mint 300 rászoruló tagját és özvegyét segélyezi. Scheuer József itt is megtette kötelességét. Poharát emeli az­ ünnepelt és családjának egészségére. Végül még Kassai főmérnök mondott humorral vegyített beszédet, melyben az ünnepelt puritán és mindenkor komoly szakemberi tulajdonságát m­él­tatta, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy ha majd idővel jól megérdemelt nyugalomba fog vonulni, nem fog üres tarsollyal távozni az Elektromos meívéktől, mint ahogy nem is jött üres tarsollyal oda. Látogatás a Közlekedési Múzeumban. Néhány kellemes órát tölthet az ember, ha a té­len is vasárnapokon 10—1 óra között nyitva levő Köz­lekedési Múzeum látogatására szánja magát. Már a bejárat előtt elhelyezett különböző műszaki term­é­szetű alkotások rajzai és kicsinyített mintái elárul­ják a múzeum célját. A múzeum belsejében pedig a közlekedés minden fajának fejlődését és a mai korig elért tökéletesedését mutatja be a földi, vízi és légi járművek kiállításával, beleértve a távírda, a telefon és a rádió fejlődésének és mai állásának bemuta­tását. A vasúti gőzmozdonyok és kocsik (vagonok) a legkezdetlegesebb kivitelüktől a legtökéletesebbig lát­hatók itten kicsinyített kivitelben. Itt látható az is­mert ,Árpáid­ nevű sínautóbusz kicsinyített mása. Ez a sínautóbusz-típus lesz hivatva a legutóbb vissza­csatolt Felvidék közlekedését a fővárossal lebonyolí­tani. Láthatók itten repülőgépmotorok igen nagy ter­jedelműek, azonban igen kis teljesítményűek, mint a rep­ülőmo­torok ősei,­­ valamint a legújabb gyártmá­nyú, kis terjedelmű és nagy teljesítményű motorok, melyek igen nagy fordulatszám mellett teljesítmény­ben többszörösen felülmúlják elődeiket. Itt őrzik End­­rész György hős magyar pilóta repülőgépmotorát, mely egy sziklába ütközve szétroncsolódott. Igen csinos keretek között mutatja be a múzeum a hajózás fejlődését a gályarabok által vontatott egy­szerű és vitorlás hajóktól a modern óceánjáró luxus­gőzösökig. Ezzel kapcsolatban azonban több, sokak előtt ismeretlen műszaki kérdésre is megtaláljuk a választ. Aki például a Dunának Orsóvá—Thurn- Severini részén, az úgynevezett «Vaskapu» — a me­netirányban balra — a Duna teljes szélességében látható magas sziklák között áthajózott, az bizonyára arra is gondolt, hogy mily módon lehetett itten a Duna medrét oly szabályosan a teljes szélességében kimélyíteni, hogy a hajózás zavartalanul lebonyolít­­ható legyen? Két egymással szemben álló kompszerű jármű erre nézve tökéletesen megadja a választ. Itt láthatunk nagy mennyiségben bizonyos mélységre be­állított nagy szikl­a vésőket, melyek a Duna szabály­talan medrét géperővel kimunkálják, éppen úgy, mint ahogy egy marógép az anyagban egy hornyot kimar.

Next