Nemesfémipari Közlöny, 1928 (8[9.]. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-05 / 1. szám

Meleg szívű kereskedelmi miniszterünk levelét meg­írta és elküldte a kereskedelmi és iparkamarához. A le­vél abból a célból íródott, hogy a tengődő ipar és keres­kedelem, ne bocsájtsa el a családos munkásokat. Mert „a családos munkások elbocsájtása szociális szempont­ból hátrányokkal jár“. Van a levélnek egy más része is, ahol a kegyes szí­vű miniszter kérelmet intéz az érdekeltekhez, hogy „a létszámcsökkentésnél a családos, sokgyermekes csalá­dokat kíméljék a munkáltatók még bizonyos áldozatok árán is s csak végszükség esetén kerüljön ezek elbocsáj­­tására a sor, akkor, ha az üzem egészen leáll“. Igazán megható ez az atyai gondoskodás, amely ugyan alkalmas lehet arra, hogy valaki a lelkiismeretét megnyugtassa vele, azonban, hogy komoly célokat is el lehessen érni arra nem levelezés, hanem tettek kelle­nek. Várjon a kereskedelmi miniszter úr ő nagyméltó­sága nem szokott e néha kinézni hatalmas minisztéri­­­um­ának, vagy robogó autójának ablakán. Nem látja, hogy ma már dicső elődjének azon megállapítását „hadd hulljon a férgese“ már régen túlhaladtuk. Az el­hullott férgese után pusztul már az egészséges is. A gazdasági élet romlott levegője már annyira megfer­tőzte az egész gazdasági életet, hogy itt csak gyökeres orvoslás segíthet. Áldozatokat és ismét újabb áldozatokat kérnek a sza­nálástól amúgy is agyonnyomorgatott ipar és keres­kedelemtől. Vájjon nem tudja-e a kereskedelmi minisz­ter úr, hogy egyik kegyes minisztertársa rászabadította a háziurakat, a másik miniszter­társa pedig még ma is működésben tartja az adóprést, az amúgy is vergődő exisztenciákra. Vájjon nem tudja-e a miniszter úr, hogy ma is adófeleslegeket vasalnak be az ezernyi gonddal küzdő iparosoktól és kereskedőktől­? A háborít után tíz esztendővel még mindig van fényűzési és for­galmi adó. A vergődő és agyonszanált gazdasági élet még mindig nem kapta meg a beígért magángazdasá­gok szanálását. A munkásokon és munkáltatókon egyaránt csak az egészséges gazdasági vérkeringés segíthet. Azt a sok beszedett adófelesleget vissza kell vezetni a gazdasági életbe, munkaalkalmakat kell teremteni, olcsó és köny­­nyen hozzáférhető hitelekkel kell ellátni az ipart, hogy termelhessen. Egészséges külpolitikát, kereskedelmi szerződéseket, hogy a szomszédos államok itt szerezhes­sék be a szükségleteiket. Ilyen és hasonló tettek kellenek ahhoz, hogy a csa­ládos munkások és a munkáltatók is, ne legyenek a kenyértelenség rémének kitéve. Beszélgetés és levele­zésből már igen sokat kaptunk az elmúlt években, de mindebből még nem lett egy falat kenyér sem. Nyissák ki végre szemeiket és keressék meg a nyomor indító okait és igyekezzenek­ ott orvosolni a bajokat ahol azok célra is vezetnek. Ha majd a tettek nyomában egészsé­ges vérkeringés indul meg, úgy nem lesz szükség leve­lezésre és minden dolgozni akaró két részére meg lesz a munkaalkalom. A sok fizetésképtelenség és csőd helyett virágozni és fejlődni fog a gazdasági élet az ország szebb és boldogabb jövője érdekében. Preisz Géza: Karácsony hetében csak külön borravalóért szolgálták ki a Scheid cégnél a mestereket Mint ismeretes Magyarországon az aranyárusításra egy cégnek a Scheid G. A.-nak van monopóliuma. Az arany és ezüstművesek tehát akár akarják, akár nem, ettől a cégtől kell, hogy beszerezzék szükségleteiket, ennél a cégnél kell, hogy végeztessék a munkálataikat s bizony nem mindig a legnagyobb örömükre. A meste­rek szerint a Scheid cég a biztos monopólium birtoká­ban igen drága munkát végez és nem alkalmaz meg­felelő számú munkást, hogy a szükségleteket kielégítse. A mester érdekeltségek több ízben kértek orvoslást a panaszokra, ígéretnél többet azonban sohasem kaptak. A Scheid cég nemtörődömsége a karácsonyi hetekben végkép tűrhetetlenné vált. Száz számra állot­tak az igénylők, anélkül, hogy a megrendelt munkát idejében megkapták volna. Egyesek utána jártak a do­lognak s megállapították, hogy az üzemben teljes erő­vel megy ugyan a munka, a megrendeléseket és a hen­gerléseket azonban csak azok kapják meg idejében, akik borravalót adnak a munkásoknak. A megszorult mesterek, hogy a karácsonyi megrendelésnek eleget tud­janak tenni, kénytelenek voltak a borravalókat, ame­lyet legtöbb esetben munkások kértek, leadni, mert csak így jutottak az áruikhoz. Tekintettel arra, hogy ezekről az állapotokról a Scheid cég főnökeinek is tudomásuk van, a nemesfém­iparosok, kereskedők és órások országos szövetségének mesterszakosztálya elhatározta, hogy amennyiben a Scheid cégnél nem történik változás és nem szüntetik meg a mai áldatlan állapotokat, a munkálatoknak egy nagy részét külföldön fogják végeztetni s minden ere­jükkel oda hatnak, hogy a Scheid cég monopóliuma rö­videsen megszűnjék. MENDE EMIL ékszernagykereskedő BUDAPEST, V., KÁLMÁN UTCA 25. Telefon: Térés 256-32. Postatakarék csekkszámla 3802. sz­­agy raktár válogatott minőségű bel és külföldi ékszerárukban. aságok és különlegességek állandóan raktáron ELADÁS CSAK NAGYBAN.

Next