Nemesfémipari Közlöny, 1928 (8[9.]. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-05 / 1. szám

________IMI Zseb, fali, inga, ébresztő stb órák. Tokok: karórához, férfi­órához és az összes ékszerek­hez. Kirakatállványok elegáns kivitelben. Óraüveg csiszolás. ШШ GILEVFSZKY GYULA BUDAPEST, PETŐFI SÁNDOR UCCA 10. (SZEMBEN A FŐPOS­TÁVAL) Az órásszakma specialistája | Legjobban felszerelt raktár fournilurában, az összes szer­számokban és gépekben. Schablon fournitura minden márkához ka­p­h­a­t­ó M­ŰHE­L­Y­B­Ő­L ........ ........................ ’» ■ I — ■ ............... A fogaskerekek Az óra egyik igen fontos alkotó eleme a kerékrend­szer, amely egymásba kapaszkodó kerekekből áll. A kerekrendszerben előforduló hiba igen gyakran képezi az óra lényeges hibáját, épen ezért, ha ennek tökéletes javítását el akarjuk sajátítani szükséges, hogy ennek úgy az elméleti, mint a gyakorlati anyagát ismerjük. Mivel ezen közleményemet azok részére szántam, akik órajavítással és legfeljebb új órák átdolgozásával fog­lalkoznak, mellőzöm ott ahol csak lehet az analitikai bevezetéseket. Az általános tudnivalókon kívül, a fog­görbéknek a pontos megszerkesztésére térek ki részle­tesen. Gondolom ezzel szolgálatot teszek azoknak, akik­nek nem volt módjukban ezt az iskolában elsajátítani. Az újabb generációnak, — ha kimondottan órás­­szakiskolánk nincs is — minden alkalma megvan arra, hogy tudásszomját az alsófokú ipariskolában kielégít­se, amióta ott, az eléggé meg nem becsülhető órásszak­tanár Babos Sándor adja elő gazdag, külföldi tapaszta­latokban bővelkedő szakirodalmát. Aki őt mindvégig figyelemmel hallgatta, nem fog olyan, bármilyen nyel­ven megírt szakkönyvre akadni, amelyben olyanra ta­lálna, amit tőle ne hallott volna, ellenkezőleg azt fogja tapasztalni, hogy nagyon sok olyant tanult tőle, amit egyetlen szakkönyvben sem talál fel. Az erő átviteléhez, ha akár biztonsági, akár kineti­­kai okok kényszerkapcsolást tesznek szükségessé, fo­gaskerekeket alkalmazunk. A fogaskerekeknél, amint azt a neve is mondja fogakkal látjuk el a kerekeket, amelyek így egymásba kapaszkodnak, ami által az egyik keréknek a forgása okvetlenül kikényszeríti a másik kerék forgását. A fogak csúszás nélkül gördül­nek el egymáson és ezek a rotációs felületek, amelyek egymással érintkeznek a tulajdonképeni osztófelületek. Az osztófelületeket egyenlő részekre osztjuk amit t-vel jelölünk és mindegyik beosztásba fogat helyezünk el (1. 1. ábra, egyenesbe kifejtve.) A fogat alul a lábkör, felül a fejkör határolja. A fogak tiszta gördülése az osztó­felületeken csak úgy le­hetséges, ha az egymásba kapaszkodó kerekek közép­vonalai egy síkba esnek. Ha a tengelyek középvonalai parallel egyenesek (1. 2. ábra.) akkor az osztókörök kí­vülről érintkező körhengerek. Ebben az esetben homlok­kerekeknek nevezzük. Ha a tengelyek középvonalai metszik egymást, az osztófelü­letek kívülről érintkező körkúpok és ekkor kúpkerekeknek nevezzük (1. 3. ábra.) Előfordul az az eset is midőn a tengelyek középvo­nalai nem esnek egy síkba, hanem kitérő egyenesek. Itt nincs tisztán gördülés, csak bizonyos vonalak men­tén, mivel azonban a szögsebességek arányát a gyakor­latban jól biztosítják, mint csavarhajtást az órás ipar­ban is gyakran alkalmazzák. Végül ha olyan forgást akarunk átvinni, ahol a szögsebesség nem egyenlő, akkor nem lehet többé osz­tókörökről szó, hanem olyan görbe vonalakról, amelyek­nek az érintkezésben levő fogai fordított arányban van­nak a szagsebességekkel. Így keletkeznek az eliptikus esetleg szívalakú osztóvonalakkal ellátott fogaskerekek, amelyeket automatikus gépeknél alkalmaznak. Térjünk vissza a homlokkerekekre. Jelöljük két egy­mással dolgozó fogaskerék osztókor sugarait n ill. ra­vel, a fogak számát éi ill. za-vel az osztást pedig ti ill. tá­vel, végül a fordulatszámot m ill. m-vel. Fejezzük ki 1.ábra..

Next