Nemesfémipari Közlöny, 1928 (8[9.]. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-05 / 1. szám
________IMI Zseb, fali, inga, ébresztő stb órák. Tokok: karórához, férfiórához és az összes ékszerekhez. Kirakatállványok elegáns kivitelben. Óraüveg csiszolás. ШШ GILEVFSZKY GYULA BUDAPEST, PETŐFI SÁNDOR UCCA 10. (SZEMBEN A FŐPOSTÁVAL) Az órásszakma specialistája | Legjobban felszerelt raktár fournilurában, az összes szerszámokban és gépekben. Schablon fournitura minden márkához kapható MŰHELYBŐL ........ ........................ ’» ■ I — ■ ............... A fogaskerekek Az óra egyik igen fontos alkotó eleme a kerékrendszer, amely egymásba kapaszkodó kerekekből áll. A kerekrendszerben előforduló hiba igen gyakran képezi az óra lényeges hibáját, épen ezért, ha ennek tökéletes javítását el akarjuk sajátítani szükséges, hogy ennek úgy az elméleti, mint a gyakorlati anyagát ismerjük. Mivel ezen közleményemet azok részére szántam, akik órajavítással és legfeljebb új órák átdolgozásával foglalkoznak, mellőzöm ott ahol csak lehet az analitikai bevezetéseket. Az általános tudnivalókon kívül, a foggörbéknek a pontos megszerkesztésére térek ki részletesen. Gondolom ezzel szolgálatot teszek azoknak, akiknek nem volt módjukban ezt az iskolában elsajátítani. Az újabb generációnak, — ha kimondottan órásszakiskolánk nincs is — minden alkalma megvan arra, hogy tudásszomját az alsófokú ipariskolában kielégítse, amióta ott, az eléggé meg nem becsülhető órásszaktanár Babos Sándor adja elő gazdag, külföldi tapasztalatokban bővelkedő szakirodalmát. Aki őt mindvégig figyelemmel hallgatta, nem fog olyan, bármilyen nyelven megírt szakkönyvre akadni, amelyben olyanra találna, amit tőle ne hallott volna, ellenkezőleg azt fogja tapasztalni, hogy nagyon sok olyant tanult tőle, amit egyetlen szakkönyvben sem talál fel. Az erő átviteléhez, ha akár biztonsági, akár kinetikai okok kényszerkapcsolást tesznek szükségessé, fogaskerekeket alkalmazunk. A fogaskerekeknél, amint azt a neve is mondja fogakkal látjuk el a kerekeket, amelyek így egymásba kapaszkodnak, ami által az egyik keréknek a forgása okvetlenül kikényszeríti a másik kerék forgását. A fogak csúszás nélkül gördülnek el egymáson és ezek a rotációs felületek, amelyek egymással érintkeznek a tulajdonképeni osztófelületek. Az osztófelületeket egyenlő részekre osztjuk amit t-vel jelölünk és mindegyik beosztásba fogat helyezünk el (1. 1. ábra, egyenesbe kifejtve.) A fogat alul a lábkör, felül a fejkör határolja. A fogak tiszta gördülése az osztófelületeken csak úgy lehetséges, ha az egymásba kapaszkodó kerekek középvonalai egy síkba esnek. Ha a tengelyek középvonalai parallel egyenesek (1. 2. ábra.) akkor az osztókörök kívülről érintkező körhengerek. Ebben az esetben homlokkerekeknek nevezzük. Ha a tengelyek középvonalai metszik egymást, az osztófelületek kívülről érintkező körkúpok és ekkor kúpkerekeknek nevezzük (1. 3. ábra.) Előfordul az az eset is midőn a tengelyek középvonalai nem esnek egy síkba, hanem kitérő egyenesek. Itt nincs tisztán gördülés, csak bizonyos vonalak mentén, mivel azonban a szögsebességek arányát a gyakorlatban jól biztosítják, mint csavarhajtást az órás iparban is gyakran alkalmazzák. Végül ha olyan forgást akarunk átvinni, ahol a szögsebesség nem egyenlő, akkor nem lehet többé osztókörökről szó, hanem olyan görbe vonalakról, amelyeknek az érintkezésben levő fogai fordított arányban vannak a szagsebességekkel. Így keletkeznek az eliptikus esetleg szívalakú osztóvonalakkal ellátott fogaskerekek, amelyeket automatikus gépeknél alkalmaznak. Térjünk vissza a homlokkerekekre. Jelöljük két egymással dolgozó fogaskerék osztókor sugarait n ill. ravel, a fogak számát éi ill. za-vel az osztást pedig ti ill. tável, végül a fordulatszámot m ill. m-vel. Fejezzük ki 1.ábra..