Nemesfémipari Közlöny, 1936 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-02 / 1. szám

OTI amnesztia kérvények utólagos alátámasztása Az OTI vezérigazgatója 120068. sz. köriratában foglalkozik az OTI-amnesz­­tia-rendelet végrehajtásával kapcsolatos OTI teendőkkel. A köriratnak lényeges része az, hogy mely bizonyítékokat lehet elfogadni annak igazolására, hogy vala­kit gazdasági károsodás ért. Különösen fontos ez a körirat mindazok szempont­jából, akik kis egzisztenciák lévén, nem vezetnek előírásos könyvelést, így külö­nösen a kisiparosokra nézve fontos az, hogy gazdasági tönkrejutásukat illetékes ipart­est­ül­etü­k megfelelő okiratával is igazolhatják. Természetesen benyújtható helyhatósági bizonyítvány, telekkönyvi kivonat, könyvkivonat, stb. Akik tehát OTI-amnesztia megadása iránti kérvénye­iket október 31-ig szabályszerűen benyúj­tották, de kérvényüket legtöbb esetben azért, mert a csatolandó okmányok te­kintetében nem voltak kellően tájékozva, nem támasztották alá bizonylatokkal, azoknak most joghátrány veszedelme nélkül módjukban áll, hogy kérvényeik­hez a megfelelő bizonylatokat pótlólag benyújtsák. Arra vonatkozólag, hogy az OTI mily okmányokat fogad el bizonyí­téknak, a Nemesfémipari Közlöny szer­kesztősége felvilágosítást nyújt az érdekel­teknek. Milyen a helyes cégtábla Az ipartörvény megköveteli, hogy az iparos az üzlethelyiségét, annak külső­­részén „cégtáblával» jelölje meg. A tör­vény nem határozza meg a cégtábla anyagát, nagyságát, az üzlethelyiség kül­sejére erősítésének módját, ennélfogva cégtáblának tekintendő az üzlettulajdo­nos nevének az üzlethelyiség külső ré­szén falba illesztett fa-, fém-, vagy üveg-, esetleg falra festett betűkkel való fel­tüntetése is. Nincsen olyan jogszabály, amely megtiltaná azt, hogy az üzlet meg­jelölésére köz-, vagy magánérdeket nem sértő címet, vagy jelzőt alkalmazzanak. A fő, hogy ez a cím vagy jelző a cég táblát méreteivel vagy alkalmazási mód­jával el ne nyomja. Ki kérhet tisztességtelen verseny­­ben kártérítést Gyakori az olyan tisztességtelen ver­senyper, amelyben a felperes vagyoni kártérítést, illetve nem vagyoni elég­tételt kér az alperestől. Hogy mily esetben kérhető kártérítés, ezt a kérdést a Kúria P. IV. 1381—1935. számú ítélete eldönti, amely szerint a vagyoni kártérí­tés megítélésének feltétele a kár felme­rültén kívül a kárnak a kárt okozó cse­­lekménnnyel való okozati öszefüggése, vagyis be kell bizonyítani, hogy az alpe­res jogellenes cselekménye folytán állott elő a vagyoni kár. Nem vagyoni elégtétel­­ esetén csak akkor lehet helye, ha a sér­tett fél a cselekményt követően üzleti, illetve erkölcsi érdekeiben sérelmet szen­vedett. A munkaadó a munkaviszony megszűnése után három hétig köteles „beteglapot“ kiadni A társadalombiztosító intézetek a munkavállaló részére az alapszabályszerűő segélyeket kiadják akkor is, ha a mun­kavállaló megbetegedése a munkaviszony megszűnése után bizonyos időn belül kö­vetkezik csak be. Ez az u. n. passzív jogon segélyezés, szemben az aktív jogon segélyezéssel, vagyis amikor a munkavállaló a mun­kaviszony fennállása alatt betegszik meg. A passzív jogon segélyezés előfeltételeit a 65000—1935. M. E. sz. rendelet 12. §-a módosította. Míg ugyanis a régi rendel­kezés szerint a munkavállalót passzív jogon a három héten túli, de 6 héten belüli megbetegedés esetében is lehetett segélyezni, addig az idézett rendelet sze­rint a munkaviszony megszűnésétől szá­mított három héten túli megbetegedés esetében, a segélyezésre igényjogosultsá­got passzív jogon sem lehet ezentúl megállapítani. Ez a változott rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a munkaadó — az ed­digi gyakorlattól eltérően — a munka­adói igazolványt (beteglapot) csak oly személy­­számára kötel­es kiszolgáltatni, aki az igazolvány kiállításának időpont­jában alkalmazásban áll, vagy aki al­kalmazásából kilépett ugyan, de a ki­lépésnek és az igazolvány kiállításának időpontja között három hétnél, eddig hatnál hosszabb idő nem telt el, feltéve, hogy a biztosított a munkaadó legjobb tudomása szerint időközben másutt al­kalmazásban nem áll, vagy nem állott, illetőleg önálló kereseti foglalkozást nem űzött. A munkaadó tehát a munkaviszony megszűnésétől számított­­három­­héten túl a munkaadói igazolványért hozzá­forduló volt munkavállalójának a mun­kaadói igazolványt már nem kell kiad­nia. A Szövetség kedvezményes betegellátása Az Országos Szövetség megállapodott az Általános Önsegélyző Egyesülettel, hogy a Szövetség tagjai igen kedvező díj­tételek mellett részesülhetnek polgári igé­nyeket kielégítő betegellátásban. A díjtételek havi 5 pengőtől 9 pengőig terjednek és ezen díjak ellenében a kö­vetkező szolgáltatások­­nyuttatnak: Havi 5 pengőért: orvosi kezelés, gyógyszer, röntgenezés, quart- és diater­miás kezelés, mindennemű vizsgálat, fog­húzás és betegség esetében 10 héten át heti 5 pengő segély. Havi 9 pengőért: Ugyanazon szolgál­tásokon kívül 50 napi­­ szanatóriumi ápolás és ellátás (Fasor, Grünwald, Já­nos, Pajor és Park szanatóriumokban), minden ráfizetés nélkül. Díjtalan gyógy­szer, kötszer, műtétnél vagy szülésnél el­használt anyagok, különböző laboratóriu­mi vizsgálatok. Mindkét díjtételnél beh­atási díj P. 1.50, a korhatár pedig 55 év. Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti díjtételek alapján férj, feleség és 18 éven aluli gyermekek számra való tekintet nélkül részesülnek a megfelelő szolgálta­tásokban. Részletes tájékozást a Szövet­ség biztosítási osztálya nyújt. Aditkant csiszolása 80 Idar a drágakőcsiszolók városa, 12.000 lakója van, de ahány ház, annyi szakma­beli cégfelirat. Ahányfajta nemes és fél­nemes kő létezik, az itt mind feldolgo­zásra kerül. Persze legnagyobb számban ad­atcsiszolókat találhatunk. A kőcsiszo­lás már sok száz éves ipar itt és régen­­te a környékbeli bányákból nyerték a nyersanyagot. A német lapiszt még ma is a környéken találják. Sárgásfehér színe van és először kékre pácolják, azután csiszolják. Az Idar és a Nahe folyócskák vizei még ma is több csiszolómalmot hajtanak, de a legtöbb üzem villanyerő­re dolgozik. A berlini Institut­­für Edelsteinfor­schung áthelyezte székhelyét Idarba álta­lában az egész drágakőkereskedelem irá­nyítását itt centralizálták. Minden kül­földön vásárolt köteteiből mintát kell az intézetnek beküldeni, amely megálla­pítja a minőséget és ennek engedélyével adja meg az állami bank a szükséges devizát. Állandó tanfolyamokat tartanak,­­ és az ország, sőt a külföldi ékszerészk is látogatják az előadásokat. Nemrégiben egy külön kurzust tartot­tak vámtiszteknek is. Ezzel kapcsolatban pfennig Németországban nyílt meg a Gewerbehalle új drágakő kiállítása, amely a gyémánttól a tűz­­opásig csodálatos összeállításban mu­tatja be a dugaköveket nyers és csiszolt állapotban. Van még két érdekes híre az itteni piacnak. Az első az, hogy az új vezetőség szabályozta az árakat. Megállapították a minimális árakat az összes fajta kövek sablonmunkáira. Meghatározták az ettől eltérő csiszolások felárait. Ezek az össze­gek magasabbak voltak, mint az eddigi­ek, a konkurrencia következtében telje­sen lemorzsolódott árak. Drákói és a mi fogalmaink szerint el­képzelhetetlen módon büntették meg az árrombolókat és az árminimálások ma is érvényben vannak. Érdekes, hogy az itteni gyémántcsi­szolók csak bérmunkával foglalkoznak, achtkant köveket készítenek. Idarban egy achtkant csiszolása cca 80 pfennigbe kerül, amihez az állam hozzájárul egy bizonyos összeggel. Meg­találják számításukat, mert amint halljuk több más csiszolda is átalakult gyémánt­­csiszoldává.­­ Littmann Lajos

Next