Nemesfémipari Közlöny, 1936 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-02 / 1. szám
OTI amnesztia kérvények utólagos alátámasztása Az OTI vezérigazgatója 120068. sz. köriratában foglalkozik az OTI-amnesztia-rendelet végrehajtásával kapcsolatos OTI teendőkkel. A köriratnak lényeges része az, hogy mely bizonyítékokat lehet elfogadni annak igazolására, hogy valakit gazdasági károsodás ért. Különösen fontos ez a körirat mindazok szempontjából, akik kis egzisztenciák lévén, nem vezetnek előírásos könyvelést, így különösen a kisiparosokra nézve fontos az, hogy gazdasági tönkrejutásukat illetékes ipartestületük megfelelő okiratával is igazolhatják. Természetesen benyújtható helyhatósági bizonyítvány, telekkönyvi kivonat, könyvkivonat, stb. Akik tehát OTI-amnesztia megadása iránti kérvényeiket október 31-ig szabályszerűen benyújtották, de kérvényüket legtöbb esetben azért, mert a csatolandó okmányok tekintetében nem voltak kellően tájékozva, nem támasztották alá bizonylatokkal, azoknak most joghátrány veszedelme nélkül módjukban áll, hogy kérvényeikhez a megfelelő bizonylatokat pótlólag benyújtsák. Arra vonatkozólag, hogy az OTI mily okmányokat fogad el bizonyítéknak, a Nemesfémipari Közlöny szerkesztősége felvilágosítást nyújt az érdekelteknek. Milyen a helyes cégtábla Az ipartörvény megköveteli, hogy az iparos az üzlethelyiségét, annak külsőrészén „cégtáblával» jelölje meg. A törvény nem határozza meg a cégtábla anyagát, nagyságát, az üzlethelyiség külsejére erősítésének módját, ennélfogva cégtáblának tekintendő az üzlettulajdonos nevének az üzlethelyiség külső részén falba illesztett fa-, fém-, vagy üveg-, esetleg falra festett betűkkel való feltüntetése is. Nincsen olyan jogszabály, amely megtiltaná azt, hogy az üzlet megjelölésére köz-, vagy magánérdeket nem sértő címet, vagy jelzőt alkalmazzanak. A fő, hogy ez a cím vagy jelző a cég táblát méreteivel vagy alkalmazási módjával el ne nyomja. Ki kérhet tisztességtelen versenyben kártérítést Gyakori az olyan tisztességtelen versenyper, amelyben a felperes vagyoni kártérítést, illetve nem vagyoni elégtételt kér az alperestől. Hogy mily esetben kérhető kártérítés, ezt a kérdést a Kúria P. IV. 1381—1935. számú ítélete eldönti, amely szerint a vagyoni kártérítés megítélésének feltétele a kár felmerültén kívül a kárnak a kárt okozó cselekménnnyel való okozati öszefüggése, vagyis be kell bizonyítani, hogy az alperes jogellenes cselekménye folytán állott elő a vagyoni kár. Nem vagyoni elégtétel esetén csak akkor lehet helye, ha a sértett fél a cselekményt követően üzleti, illetve erkölcsi érdekeiben sérelmet szenvedett. A munkaadó a munkaviszony megszűnése után három hétig köteles „beteglapot“ kiadni A társadalombiztosító intézetek a munkavállaló részére az alapszabályszerűő segélyeket kiadják akkor is, ha a munkavállaló megbetegedése a munkaviszony megszűnése után bizonyos időn belül következik csak be. Ez az u. n. passzív jogon segélyezés, szemben az aktív jogon segélyezéssel, vagyis amikor a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt betegszik meg. A passzív jogon segélyezés előfeltételeit a 65000—1935. M. E. sz. rendelet 12. §-a módosította. Míg ugyanis a régi rendelkezés szerint a munkavállalót passzív jogon a három héten túli, de 6 héten belüli megbetegedés esetében is lehetett segélyezni, addig az idézett rendelet szerint a munkaviszony megszűnésétől számított három héten túli megbetegedés esetében, a segélyezésre igényjogosultságot passzív jogon sem lehet ezentúl megállapítani. Ez a változott rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a munkaadó — az eddigi gyakorlattól eltérően — a munkaadói igazolványt (beteglapot) csak oly személyszámára köteles kiszolgáltatni, aki az igazolvány kiállításának időpontjában alkalmazásban áll, vagy aki alkalmazásából kilépett ugyan, de a kilépésnek és az igazolvány kiállításának időpontja között három hétnél, eddig hatnál hosszabb idő nem telt el, feltéve, hogy a biztosított a munkaadó legjobb tudomása szerint időközben másutt alkalmazásban nem áll, vagy nem állott, illetőleg önálló kereseti foglalkozást nem űzött. A munkaadó tehát a munkaviszony megszűnésétől számítottháromhéten túl a munkaadói igazolványért hozzáforduló volt munkavállalójának a munkaadói igazolványt már nem kell kiadnia. A Szövetség kedvezményes betegellátása Az Országos Szövetség megállapodott az Általános Önsegélyző Egyesülettel, hogy a Szövetség tagjai igen kedvező díjtételek mellett részesülhetnek polgári igényeket kielégítő betegellátásban. A díjtételek havi 5 pengőtől 9 pengőig terjednek és ezen díjak ellenében a következő szolgáltatásoknyuttatnak: Havi 5 pengőért: orvosi kezelés, gyógyszer, röntgenezés, quart- és diatermiás kezelés, mindennemű vizsgálat, foghúzás és betegség esetében 10 héten át heti 5 pengő segély. Havi 9 pengőért: Ugyanazon szolgáltásokon kívül 50 napi szanatóriumi ápolás és ellátás (Fasor, Grünwald, János, Pajor és Park szanatóriumokban), minden ráfizetés nélkül. Díjtalan gyógyszer, kötszer, műtétnél vagy szülésnél elhasznált anyagok, különböző laboratóriumi vizsgálatok. Mindkét díjtételnél behatási díj P. 1.50, a korhatár pedig 55 év. Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti díjtételek alapján férj, feleség és 18 éven aluli gyermekek számra való tekintet nélkül részesülnek a megfelelő szolgáltatásokban. Részletes tájékozást a Szövetség biztosítási osztálya nyújt. Aditkant csiszolása 80 Idar a drágakőcsiszolók városa, 12.000 lakója van, de ahány ház, annyi szakmabeli cégfelirat. Ahányfajta nemes és félnemes kő létezik, az itt mind feldolgozásra kerül. Persze legnagyobb számban adatcsiszolókat találhatunk. A kőcsiszolás már sok száz éves ipar itt és régente a környékbeli bányákból nyerték a nyersanyagot. A német lapiszt még ma is a környéken találják. Sárgásfehér színe van és először kékre pácolják, azután csiszolják. Az Idar és a Nahe folyócskák vizei még ma is több csiszolómalmot hajtanak, de a legtöbb üzem villanyerőre dolgozik. A berlini Institutfür Edelsteinforschung áthelyezte székhelyét Idarba általában az egész drágakőkereskedelem irányítását itt centralizálták. Minden külföldön vásárolt köteteiből mintát kell az intézetnek beküldeni, amely megállapítja a minőséget és ennek engedélyével adja meg az állami bank a szükséges devizát. Állandó tanfolyamokat tartanak, és az ország, sőt a külföldi ékszerészk is látogatják az előadásokat. Nemrégiben egy külön kurzust tartottak vámtiszteknek is. Ezzel kapcsolatban pfennig Németországban nyílt meg a Gewerbehalle új drágakő kiállítása, amely a gyémánttól a tűzopásig csodálatos összeállításban mutatja be a dugaköveket nyers és csiszolt állapotban. Van még két érdekes híre az itteni piacnak. Az első az, hogy az új vezetőség szabályozta az árakat. Megállapították a minimális árakat az összes fajta kövek sablonmunkáira. Meghatározták az ettől eltérő csiszolások felárait. Ezek az összegek magasabbak voltak, mint az eddigiek, a konkurrencia következtében teljesen lemorzsolódott árak. Drákói és a mi fogalmaink szerint elképzelhetetlen módon büntették meg az árrombolókat és az árminimálások ma is érvényben vannak. Érdekes, hogy az itteni gyémántcsiszolók csak bérmunkával foglalkoznak, achtkant köveket készítenek. Idarban egy achtkant csiszolása cca 80 pfennigbe kerül, amihez az állam hozzájárul egy bizonyos összeggel. Megtalálják számításukat, mert amint halljuk több más csiszolda is átalakult gyémántcsiszoldává. Littmann Lajos