Nemesfémipari Közlöny, 1937 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-02 / 1. szám
ndennapi tanácsadó. Bornemisza Géza iparügyi miniszter többek között az Ipartestületek Országos Központjának is megküldte a tanszerződés kiálltási díjának emelése ügyében elkészített rendelettervezetét. Az IPOK a rendelettervezetet megküldte hozzászólás végett az ország hetven nagyobb ipartestületének. Az írásbeli ankét során — mint az IPOK aminiszterhez intézett felterjesztésében rámutat — az ipartestületek részéről elsősorban az a kívánság merült fel, hogy a rendelettervezet címét változtassák meg. Miután a rendelettervezetben nem a tanszerződés kiállítási díjának díjáról, hanem elsősorban ipari szakkönyvtárért fizetendő díjról van szó, helyes volna a rendelettervezet címét „A szakkönyvtárért fizetendő díj“-ra esetleg „Szakkönyvtári járulék“-ra módosítani. Az IPOK ezután még kétirányú észrevételt tesz, éspedig egyrészről az időpontra, másrészről a lebonyolításra vonatkozólag. Egyebekben — mondja a felterjesztés — az ipartestületeknek a rendelettervezet elgondolását időszerűnek és helyesnek tartják és annak keresztülvitelét az ajánlott módosításokkal a maguk részéről a legmesszebbmenően támogatják. (Magyar Híradó.) * Elvámolják a „minta érték nélkül“-i postaküldeményeket. Az áruminták vámmentességének kedvezményét jóformán megszüntette az az intézkedés, amelyet a posta tett, azzal, hogy a postán érkező áruminta küldeményeket a vámhivatalokhoz utalta át. A posta ezzel nyilván védekezni kívánt azzal a lehetőséggel szemben hogy árumintákként érkező postai küldeményekben vámköteles áru, vagy esetleg valuta jöjjön be az országba és ez intézkedéssel az ellenőrzés gondját áthárította a vámhivatalra. Ennek következménye az, hogy az árumintaküldemények csak nagy késedelemmel és jelentős költségekkel megterhelten jutnak a címzetthez. Az OMKE most felterjesztést intézett Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben kéri az árumintaküldmények forgalmának megkönnyítését, mert az árumintaküldemények körüli anomáliák súlyos károkat okoznak a kereskedelemnek. (Magyar híradó.) * A katonai szolgálatra bevonuló OTI- tag családtagjainak igazolványa. Az OTI-ról szóló törvény rendelkezései szerint a katonai szolgálatra bevonuló OTI-tag három hónapig biztosítottnak tekintendő. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az ilyen bevonuló munkavállaló családtagjainak— ha orvosra volt szükségük — OTI-igazolványt a volt munkavállaló adta ki. Kozma Miklós belügyтшшт miniszter most rendeletileg иg intézkedett, hogy a jövőben a családtagok szármára az ilyen igazolványokat az illetékes katonai parancsnokság adja ki A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fölkeresésére közreadjuk az alábbiakat: Az új ipartörvénynovella és annak végrehajtására kiadott 30.000/1936. számú iparügyi miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy a jövőben a műhelyekben a tanoncok és segédek foglalkoztatását ellenőrizni kell. Ennek az ellenőrzésnek megejtésére az ipartestületek közgyűlése az ipartestületi székbe ellenőrző tagokat választ. Minden ipartestületben annyi ellenőrző tagot kell választani, hogy lehetőleg minden egyes iparág képviselve legyen és hogy egy-egy ellenőrre legfeljebb ötven munkaadó essék. Az ipartestületi szék ellenőrző tagjai csak az ellenőrzést látják el, egyébként az ipartestületi szék működésében nem vehetnek részt. Az egyes ellenőrzők feladatkörét (iparágak vagy terület szerint), továbbá helyettesét (az ellenőrzők közül) az ipartestületi szék elnöke és alelnöke együttesen jelöli ki. Az ellenőrzők részére igazolványt kell kiállítani, amelyet az ipartestület felügyelő hatósága látta mor. Az ellenőrzők névsorát az ipartestület hirdetőtábláján tizenöt napra ki kell függeszteni. Olyan ipartestület, amely ipartestületi széket nem alakított, az ellenőrzési kötelességét a közgyűlés útján e célra választott elöljárósági ellenőrző tagjai útján teljesíti. Az ellenőrzőknek a hozzá beosztott, tanoncot vagy segédet foglalkoztató ipartestületi tagokat meg kell látogatnia. Az iparosnak az ellenőrző látogatásának időpontjáról előzetes tudomása nem lehet. Meg szabad látogatni: a) minden egyes ipartestületi rendes tagot évente egyszer. b) azt az ipartestületi rendes tagot, aki ellen a tanoncok vagy segédek foglalkoztatása tekintetében írásban panasz érkezett , ennek vétele után nyomban, de a névtelen panaszt kivül kell hagyni. c) bármelyik ipartestületi rendses tagot annak megállapítása végett, hogy az előző látogatás alkalmával észlelt szabálytalanságokat megszüntette-e. Az ellenőrzőnek, amennyiben ebbeli minőségét az iparos előtt igazolja, jogában áll megtekinteni mindazokat a helyiségeket és műhelyeket, ahol a tanoncot vagy segédet foglalkoztatnak, tanoncnak vagy segédnek bért fizetnek, továbbá amelyekben tanonc vagy segéd lakik. Nem tekintheti meg azonban a munkahelyet abban az esetben, ha az a magánfél (megrendelő) lakásában, üzletében vagy műhelyében van. Esti nyolc órától reggeli nyolc óráig pedig csak azokat a helyiségeket tekintheti meg, amelyekben ebben az időben is ipari Az ellenőrző, ha nem azt az ipart folytatja, mint a meglátogatott iparos, a látogatásra szükség esetén szakértőt vihet magával. A szakértőt az ipartestületi szék (ahol nincs szék az iparestület) elnöke jelöli ki az ipartestületnek a meglátogatott iparossal azonos ipart gyakorló tagjai közül. látogatásnak úgy kell történni, ahogy az az iparos munkáját legkevésbbé zavarja. Az ellenőrzőnek joga van az iparoshoz, a tanoncokhoz és a segédekhez kérdést intézni. Az iparos köteles a látogatás alkalmával az ellenőrző segítésére lenni, neki a kért felvilágosításokat megadni, nem szabad a tanoncot vagy a segédet a felvilágosítás megadásától vagy panasza előterjesztésétől eltiltani vagy valótlan felelet adására ösztönözni. Az iparos az ellenőrző, illetőleg a szakértő működése ellen tiltakozhatik, ha olyan okok forognak fenn, amelyek elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. Ezen az alapon legkésőbb az ellenőrzőnek, illetőleg a szakértőnek az üzletben (műhelyben, lakásban, munkahelyen) való megjelenésekor lehet tiltakozni. Az akinek látogatása ellen az iparos kellő időben tiltakozik, köteles azonnal eltávozni. Az ellenőrző személyére vonatkozó tiltakozást minden esetben, egyéb tiltakozást csak abban az esetben, ha azt szükségesnek látja, döntés végett az ipartestületi szék (elöljáróság) elé terjeszti. Ha az ipartestületi szék (elöljáróság) az ellenőrző vagy szakértő személye elleni tiltakozást alaptalannak találta, a határozat jogerőre emelkedése után ugyanarra az okra alapított újabb tiltakozást figyelmen kívül kell hagyni. Az ellenőrző, ha azt tapasztalja, hogy az iparos a nála lakó tanoncok és segédek ellátására vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg, az iparost figyelmezteti, szükség esetében a megfelelő intézkedések megtételére kellő határidőt tűz ki és felhívja az iparost, hogy a határidő elteltével az intézkedések megtételét jelentse. Ha a figyelmeztetés eredménytelen vagy a kitűzött határidő eredménytelenül telt el, az ellenőrző az ipartestületi széknek (elöljáróságnak) és a hatóságnak jelentést tesz. Végül, ha bűncselekmény alapos gyanúja forog fenn, vagy ha egyébként sürgős hatósági intézkedésre van szükség, az ellenőrző az előzetes figyelmeztetés mellőzésével nyomban a hatósághoz köteles fordulni. Az ellenőrző köteles a látogatásokról az ipartestületi széknek, (elöljáróságnak) havonta jelentést tenni. A jelentésben az előző bekezdés alapján tett intézkedéseiről pontosan be kell számolnia. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az ipartestületeket, hogy az ellenőrző tagok megválasztását — az alapszabály előzetes módosítása után — a legközelebbi közgyűlésük napirendjére tűzzék ki. Mit kell tudni a műhelyek ellenőrzéséről ?