Nemesfémipari Közlöny, 1937 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-02 / 1. szám

ndennapi tanácsadó. Bornemisza Géza iparügyi miniszter többek között az Ipartestületek Országos Központjának is megküldte a tanszerző­­dés kiálltási díjának emelése ügyében el­készített rendelettervezetét. Az IPOK a rendelettervezetet megküldte hozzászólás végett az ország hetven nagyobb ipartes­­tü­letének. Az írásbeli ankét során — mint az IPOK a­­miniszterhez intézett felter­jesztésében rámutat — az ipartestületek részéről elsősorban az a kívánság merült fel, hogy a rendelettervezet címét vál­toztassák meg. Miután a rendelettervezet­ben nem a tanszerződés kiállítási díjának díjáról, hanem­ elsősorban ipari szak­­könyvtárért fizetendő díjról van szó, he­lyes volna a rendelettervezet címét „A szakkönyvtárért fizetendő díj“-ra esetleg „Szakkönyvtári járulék“-ra módosítani. Az IPOK ezután még kétirányú észrevé­telt tesz, éspedig egyrészről az időpontra, másrészről a lebonyolításra vonatkozólag. Egyebekben —­ mondja a felterjesztés — az ipartestületeknek a rendelettervezet el­gondolását időszerűnek és helyesnek tart­ják és annak keresztülvitelét az ajánlott módosításokkal a maguk részéről a leg­­messzebbmenően támogatják. (Magyar Híradó.) * Elvámolják a „minta érték nélkül“-i postaküldeményeket. Az áruminták vámmentességének ked­vezményét jóformán megszüntette az az intézkedés, amelyet a posta tett, azzal, hogy a postán érkező áruminta küldemé­nyeket a vámhivatalokhoz utalta át. A posta ezzel nyilván védekezni kívánt az­zal a lehetőséggel szemben hogy árumin­tákként érkező postai küldeményekben vámköteles áru, vagy esetleg valuta jöjjön be az országba és ez intézkedéssel az ellenőrzés gondját áthárította a vámhiva­talra. Ennek következménye az, hogy az árumintaküldemények csak nagy késede­lemmel és jelentős költségekkel megter­­helten jutnak a címzetthez. Az OMKE most felterjesztést intézett Bornemisza Gé­za kereskedelemügyi miniszterhez, amely­ben kéri az árumintaküldmények forgal­mának megkönnyítését, mert az árumin­taküldemények körüli anomáliák súlyos károkat okoznak a kereskedelemnek. (Magyar híradó.) * A katonai szolgálatra bevonuló OTI- tag családtagjainak igazolványa. Az OTI-ról szóló törvény rendelke­zései szerint a katonai szolgálatra bevo­nuló OTI-tag három hónapig biztosított­nak tekintendő. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az ilyen bevonuló munkavál­laló családtagjainak­­— ha orvosra volt szükségük — OTI-igazolványt a volt mun­kavállaló adta ki. Kozma Miklós belügy­­тшшт miniszter most rendeletileg иg­ intézke­­dett, hogy a jövőben a családtagok szá­­r­­mára az ilyen igazolványokat az illetékes katonai parancsnokság adja ki A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara fölkeresésére közreadjuk az alábbiakat: Az új ipartörvénynovella és an­nak végrehajtására kiadott 30.000/1936. számú iparü­gyi miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy a jövőben a műhelyekben a tanoncok és segédek foglalkoztatását ellenőrizni kell. En­nek az ellenőrzésnek megejtésére az ipartestületek közgyűlése az ipartes­tületi székbe ellenőrző tagokat vá­laszt. Minden ipartestületben annyi el­lenőrző tagot kell választani, hogy lehetőleg minden egyes iparág kép­viselve legyen és hogy egy-egy el­lenőrre legfeljebb ötven munkaadó essék. Az ipartestületi szék ellenőrző tag­jai csak az ellenőrzést látják el, egyébként az ipartestületi szék műkö­désében nem vehetnek részt. Az egyes ellenőrzők feladatkörét (iparágak vagy terület szerint), to­vábbá helyettesét (az ellenőrzők kö­zül) az ipartestületi szék elnöke és alelnöke együttesen jelöli ki. Az el­lenőrzők részére igazolványt kell kiállítani, amelyet az ipartestület fel­ügyelő hatósága látta mor. Az ellen­őrzők névsorát az ipartestü­let hirde­tőtábláján tizenöt napra ki kell füg­geszteni. Olyan ipartestület, amely ipartes­tületi széket nem alakított, az ellen­őrzési kötelességét a közgyűlés útján e célra választott elöljárósági ellen­őrző tagjai útján teljesíti. Az ellenőrzőknek a hozzá beosz­tott, tanoncot vagy segédet foglalkoz­tató ipartestületi tagokat meg kell látogatnia. Az iparosnak az ellenőrző látogatásának időpontjáról előzetes tudomása nem lehet. Meg szabad látogatni: a) minden egyes ipartestületi ren­des tagot évente egyszer. b) azt az ipartestületi rendes ta­got, aki ellen a tanoncok vagy segé­dek foglalkoztatása tekintetében írás­ban panasz érkezett , ennek vétele után nyomban, de a névtelen panaszt kivü­l kell hagyni. c) bármelyik ipartestületi rendses tagot annak megállapítása végett, hogy az előző látogatás alkalmával észlelt szabálytalanságokat megszün­tette-e. Az ellenőrzőnek, amennyiben eb­beli minőségét az iparos előtt iga­zolja, jogában áll megtekinteni mind­azokat a helyiségeket és műhelyeket, ahol a tanoncot vagy segédet foglal­koztatnak, tanoncnak vagy segédnek bért fizetnek, továbbá amelyekben tanonc vagy segéd lakik. Nem tekint­heti meg azonban a munkahelyet ab­ban az esetben, ha az a magánfél (megrendelő) lakásában, üzletében vagy műhelyében van. Esti nyolc órától reggeli nyolc óráig pedig csak azokat a helyiségeket tekintheti meg, amelyekben ebben az időben is ipari Az ellenőrző, ha nem azt az ipart folytatja, mint a meglátogatott ipa­ros, a látogatásra szükség esetén szakértőt vihet magával. A szakértőt az ipartestületi szék (ahol nincs szék az iparestü­let) elnöke jelöli ki az ipartestületnek a meglátogatott ipa­rossal azonos ipart gyakorló tagjai közül. látogatásnak úgy kell történni, ahogy az az iparos munkáját legke­­vésbbé zavarja. Az ellenőrzőnek jo­ga van az iparoshoz, a tanoncokhoz és a segédekhez kérdést intézni. Az iparos köteles a látogatás al­kalmával az ellenőrző segítésére len­ni, neki a kért felvilágosításokat megadni, nem szabad a tanoncot vagy a segédet a felvilágosítás megadásá­tól vagy panasza előterjesztésétől el­tiltani vagy valótlan felelet adására ösztönözni. Az iparos az ellenőrző, illetőleg a szakértő működése ellen tiltakozhatik, ha olyan okok forognak fenn, ame­lyek elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. Ezen az alapon legkésőbb az ellenőrzőnek, illetőleg a szakértőnek az üzletben (műhelyben, lakásban, munkahelyen) való megje­lenésekor lehet tiltakozni. Az akinek látogatása ellen az iparos kellő idő­ben tiltakozik, köteles azonnal eltá­vozni. Az ellenőrző személyére vonat­kozó tiltakozást minden esetben, egyéb tiltakozást csak abban az eset­ben, ha azt szükségesnek látja, dön­tés végett az ipartestületi szék (elöl­járóság) elé terjeszti. Ha az ipartestületi szék (elöljáró­ság) az ellenőrző vagy szakértő sze­mélye elleni tiltakozást alaptalannak találta, a határozat jogerőre emel­kedése után ugyanarra az okra ala­pított újabb tiltakozást figyelmen kí­vül kell hagyni. Az ellenőrző, ha azt tapasztalja, hogy az iparos a nála lakó tanoncok és segédek ellátására vonatkozó rendelkezéseket nem tart­ja meg, az iparost figyelmezteti, szük­ség esetében a megfelelő intézkedések megtételére kellő határidőt tűz ki és felhívja az iparost, hogy a határidő elteltével az intézkedések megtéte­lét jelentse. Ha a figyelmeztetés ered­ménytelen vagy a kitűzött határidő eredménytelenül telt el, az ellenőrző az ipartestületi széknek (elöljáróság­nak) és a hatóságnak jelentést tesz. Végül, ha bűncselekmény alapos gya­núja forog fenn, vagy h­a egyébként sürgős hatósági intézkedésre van szük­ség, az ellenőrző az előzetes figyel­meztetés mellőzésével nyomban a ha­tósághoz köteles fordulni. Az ellenőrző köteles a látogatá­sokról az ipartestületi széknek, (elöl­járóságnak) havonta jelentést tenni. A jelentésben az előző bekezdés alap­ján tett intézkedéseiről pontosan be kell számolnia. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara felhívja az ipartestületeket, hogy az ellenőrző tagok megválasz­tását — az alapszabály előzetes mó­dosítása után — a legközelebbi köz­gyűlésük napirendjére tűzzék ki. Mit kell tudni a műhelyek ellenőrzéséről ?

Next