Nemesfémipari Közlöny, 1938 (18. évfolyam, 1-27. szám)
1938-01-01 / 1. szám
A Csarnok jár el azok ellen, akik az aranynaplót szabálytalanul vezetik A Budapesti Nemesfém- és Drágakő Csarnok igazgató-bizottságának tudomására jutott, hogy a csarnoktagok egy része a 2360/1935. M. E. számú rendelet (Aranyrendelet) alapján a Magyar Nemzeti Bank határozmányában előírt aranynaplót nem vezetik az előírásoknak megfelelően. Minthogy a Csarnok vezetősége súlyt helyez arra, hogy a csarnoktagok minden üzleti gesztiójukban szabályszerűen járjanak el, a Csarnok igazgatóbizottsága azzal a kéréssel fordult az Aranybizottsághoz, amennyiben a tagok részéről az aranynaplók vezetése bölül szabálytalanságokat észlelne, közölte azt a Csarnok igazgatóbizottságával. A Csarnok alapszabályai szerint, ha a csarnoktagok az ügyletkötéseik alkalmával szabálytalanul járnak el, illetve nem tartják be az ügyletkötésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, úgy el kell ellenük járni. A Csarnok igazgatóbizottságának kérését az Aranybizottság elintézés végett áttette a pénzügyminisztériumhoz és a pénzügyminisztérium a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértően most a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Természetesen a Csarnok igazgatóbizottsága kérésének a teljesítésétől függetlenül az alaprendeletben foglalt büntető rendelkezések is fiataloban maradnak. Az aranyalapokról történt letérés, a kínai-japán konfliktus és az orosz dömping hatása a nemesfémpiacon Az 1937. év a nemesfémárfolyamok alakulása tekintetében igen változatos képetmutat. A világpolitikai jelyzet zűrzavaros volta jelentékenyen éreztette hatását minden vonalon és természetes, hogy ez alól nem vonhatta ki magát a nemesfémpiac sem. Szülte filmszerű gyorsasággal peregtek le döntő jelentőségű nemzetközi események. A közgazdaság akciós reakció törvénye teljes mértékben érvényesült az elmúlt esztendő során a nemesfémpiacon. A francia pénzügyipolitika, a spanyol polgárháború, az Északamerikai Egyesült Államok magatartása, a Szovjetdömping, a távolkeleti események, a mesterségesen előidézett aranypánik, a három és öthatalmi és egyéb különféle nemzetközi nyílt és titkos megegyezések a túltermelés olyan sokrétű megnyilatkozásai a világpolitikai és gazdasági helyzetének, hogy igazán csak a leghiggadtabb elemek tudták megtartani nyugalmukat. A francia frank áresése Nézzük most már időrendi sorrendben ezeket az eseményeket és vizsgáljuk meg azoknak kihatását a magyarországi nemesfémpiacra is. A francia franknak 1936. októberében bekövetkezett devalválása és előbb Franciaországnak, majd később Svájcnak az aranyalapról történt letérése mondhatni alapjaiban rendítette meg az arnypincot. Mindenki, aki bármilyen csekély menynyiségű arannyal is rendelkezett, tezauriáit. A nemesfémpiacok kalkulációja megakadt, a feldolgozó ipar csak uzsoraáron tudott magának törtaranyat beszerezni. A törtarany beváltási ára hirtelen felszökött s bár ez a jelenség csak átmeneti jellegű volt, még 1937. január 1-én is . 3.30—3.31 volt nálunk a törtarany grammonkénti beváltási ára. A magyarországi feldogozó ipar helyzete ennek ellenére szinte száz százalékig biztosítva volt, tekintettel arra, hogy a 2360/1935. M. E. sámú rendelet alapján szervezett bizottság azonnal felismerve a viszonyok kényszerítő voltát, kellő mennyiségű nyersanyaggal látta el az ipart, úgy hogy a bizottság gyors intézkedéseinek üdvös hatásaként aránylag nyugodt mederben folyt le az aranyhossz. Február 15-ig kb. ez volt a helyzet, s csak a közepes minőségű törtarany ára csökkent 3 pengő 26 fillérre. Ekkor jelentek meg az első előzetes számítások atúltermelésre vonatkozóan, ebben az időben dobta piacra a Szovjet nagymennyiségben aranyát, ekkor még Japán is aranyat adott el s a magánosoknál levő felhalmozott aranykészletek is lassan-lassan előszivárogtak, s ügyes mesterkedések révén már ekkor előre vetette árnyékát az aranypánik. P 3.20— 3.22-re esett vissza nálunk a törtarany grammonkénti beváltási ára. Március elején közbelépett Roosevelt. Amerika megkezdte az arany felvásárlását. A világpiaci helyzetnek megfelelően március 18-án nálunk is P3.20—3.23- ra emelkedett a törtarany beváltási ára. Anglia, Amerika és Franciaország tárgyalásai javítólag hatottak a nemesfémpiacokra, az árak nálunk is stabilizálódnak az előbb említett árfolyamon. Pánik az aranypiacon Április utolsó negyedében kezdődött meg azután az az aranypánik, amelyhez hasonló az utolsó évtizedben még nem zavarta meg a nemesfémpiac lelki és gazdasági egyensúlyát. A francia frank helyzete ismét bizonytalanná vált, kétségbeesett intézkedések sora következett úgy az európai, mint a tengerentúli államokban. A spanyol események is igen nyugtalanítólag hatottak. A hivatalos nemzetközi statisztika szerint az aranytermelés mintegy megkétszereződött.• Mindenki menekült az aranytól! Ez kellett csak azoknak, akik szeretnek a zavarosban halászni. Mesterségesen szították a pánikot, s ehhez a tőzsdejátékhoz csatlakoztak titokban egyes alantok gazdasági vezető egyéniségei is, óriási mennyiségű arany cserélt gazdát egyik napról a másikra. A hadviselő felek nagy erővel indították meg vásárlásaikat a londoni piacon, természetesen különféle címeken és különböző megbízottak nevei alatt. Magyarországon május 3-án P 3 18 - 3.21, 7-én P 3.15—3.20 volt a törtarany beváltási ára s ez az árfolyam úgyszólván változatlanul maradt egész november hó 11-ig. Hírlapinyilatkozatok, cikkek egész sora jelent meg mindenütt a világon és már-már végeges szakítás árnyéka vetette elő magát az arannyal kapcsolatban. Közben azonban Japán és Kína is megkezdte a korábban piacra dobott arany visszavásárlását az alacsony árakon. A kontremin óriási nyereségeket vágott zsebre, csak nagyon lassan vette észre a világ ezt az eddig csak Amerikában ismert blöfföl. Szeptember végén, a feldolgozó ipar nyersanyagbeszerzésével kapcsoatban ismét emeledni kezdtek az árak. A nemzetközi nemesfémpiacok szilárdultak. Természetesen ez nem ment olyan simán, mint ahogy később el lehet mondani. Az Egyesült Államok labi is magatartása, Kínával és Brazilával kötött megegyezése, az orosz Szovjet aranydömpingjének hirtelen megszűnése, a feszültté vált világpiaci helyzet, a háborús hírek nagymértékben járultak hozzá a szilárduláshoz. Nálunk november 11-én már 3.22— 3.24 volt a törtarany beváltási ára s december 9-én ez az árfolyam 3.20—3.30 ra emelkedett. Egy esztendő leforgása alatt tehát az arany ismét elérkezett tavalyi pozíciójához. Labilis ezüstárak Az ezüst pályafutása az 1937. évben szintén változatos képet mutat, s az arannyal párhuzamba állítva általában, amikor az arany szilárd volt, az ezüst lanyhult és fordítva. Január elsején még 70 pengő Magyarországon a törtezüst beváltási ára kilogrammonként. 8-án már 85 pengőre ugrott fel az árfolyam s ezt a nívót tartotta február hó 15-ig. Az ezüstnek ezt a nagymértékű szilárdulását legnagyobbrészt a nemzetközi ezüstegyezmény okozta, főképen pedig Rooseveltnek és pénzügyminiszterének, Morgentaunak az ezüstnek bizonyos mértékig remonetizálására való törekvése. Roosevelt elgondolása azonban nem sikerült. Az aranyhoz való ragaszkodás még a legziláltabb körülmények között is nagyobb volt, mint az ezüstbe vetett bizalom. Lassan, fokozatosan csökkenni kezdett a világpiacokon az ezüst árfolyama. Az ezüst árának ez a lemorzsolódási folyamata egyeseket már-már új