Nemesfémipari Közlöny, 1942 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1942-01-01 / 1. szám

2 Jéhusz Izidor ARANY-, EZÜST- ÉS ÉKSZER ÁRIJKÉSZÍTŐ BUD­APES­T, VII., WESSELÉNYI­ U UTCA 6. (FÉLEMELET) Alapíttatott 1894. évben. TELEFON: 226-037. Postatakarékpénztári folyósz. 41.997. Mindenfajta arany- és ezüstáruk a legdúsabb választékban. Alpacca- és double-áruk. Brilliáns és gyémántáru a legfinomabb kivitelben állandóan raktáron. —­ Vidéki rendeléseket for­duló postával intézek el. Javítások a legnagyobb gondossággal és pontossággal készülnek. Közérdekű kérdések és feleletek Irta: SZOMBATHY FERENC Lapunk múlt számában megígértük, hogy folytatni fogjuk azoknak a prob­lémáknak a lehető megoldását itt, a szakmai nyilvánosság előtt, amik főként vidéki szakmatársainkat oly igen fog­lalkoztatják s amiknek tisztázására nap mint nap ostromolnak bennünket. Jelen tájékoztatásunk újból két kérdés­­csoportra tagozódik: 1. az árjegyzés, 2. a forgalmi adóztatás. Az árjegyzés problémája azért is bír különös fontossággal, mert a kiküldött értesítőkben bizonyos stiláris módosítá­sok történtek, amiknek hangsúlyát itt külön is ki akarjuk emelni. A forgalmi adózás kérdése pedig azért vált különösen­ aktuálissá, mert január 1-vel új elvek szériát kell-­­ forgalmi és fényűzési adóáta­lányt megállapítani, hiszen január havában kell befizetni a fázisos cikkek Részletváltságán­ak utolsó részletét, azután csak a nemesfém tár­gyak előállítása és forgalombahozatala, illetve a drága-és féldrágakövek feldol­gozásának és forgalombahozatalának marad meg az adókötelezettsége. Nézzük hát az­ árjegyzéssel kapcso­latos kérdéseket:­— Mi az az irányár ? — Ez a kérdés tényleg különös fon­tossággal bír, mert hiszen újabban a szakmai árjegyző-bizottság csupán irány­árakat állapít meg és nem tényleges árakat. Az irányár kérdését az 1920-as ú. n. uzsora­törvény és az újabb ipar­törvény szabályozza. Az előbbi inkább tájékoztató árakról beszél, az utóbbi az árrombolás ellen védi meg az iparos­társadalmat, mikor felhatalmazza az Ipartestületeket, hogy irányárakat álla­pítson meg, amelyek elleni­ vétség (ár­­rombolás) tisztességtelen Versenynek minősül, ellenben nincs vétség, ha az irányárnál magasabb­­ fazonárat szab meg indokoltan a készítő. A kereskedő szempontjából a készárukra vonatkozó­lag természetesen ugyanez a helyzet. Míg tehát az irányár inkább az ár­letörés­ ellen véd, addig a tájékoztató ár az árfelhajtás kérdését rendezi. A mi esetünkben inkább a tájékoztató árról kell beszélni, bár az irányár is ily érte­­lemben, a köztudatba­­ átment fogalom. .. — Lehet-e és mily mértékben a tájé­koztató, illetve­ az irányárakat túllépni ? — Ez a kérdés így nem is mai, hanem egyenesen , békebeli probléma. Mivel­­ a nemesi élőárukkal árdrágítást elkövetni nem lehet, legfeljebb ártúllépést, az a kérdés, hogy meddig terjedhet ez az ártúllépés, vagyis mennyivel haladhatja meg a tájékoztató,­­ illetve irányárakat. A bírói gyakorlat szerint megengedett minden olyan ártúllépés, ami igazolható, illetve indokolható. Ha valaki pl. arany­karkötőt részletre 100%-ra adott el az ú. n. békében és igazolni tudta az ügy­nöki jutalék, a pénzbeszedési jutalék, a a­ rezsi, a...dubiózitás nagyságát, a tisztes polgári haszon ellen nem volt kifogás. Ha ellenben valaki ugyanezt a tárgyat 200% haszonra adta el, a bíróság feltétlen elmarasz­talta. Ma, amikor a haszonkulcs fixírozva van, az ártúllépést csak az igazolt kalkulációs tényezők befolyásolhatják. Vagyis a tájékoztató, illetve irányárakat csak akkor léphetjük túl és annyival léphetjük túl, amennyit a kalkulációs tényezők külön mértéke megenged, (12%-nál magasabb differencia, 2.50 P-nél magasabb fazonár, az átlagnál magasabb fényűzési adóátalány, stb.) — Fényűzési adóköteles-e a (i karátos áru ? — A G karátos áru nem fényűzési adóköteles, hiszen törvény tiltja, hogy az ily arany jelzővel lássuk el­, fém­­jeleztetése sincs megengedve, tehát közönséges fémárunak minősül s mint ilyen csupán fázis­köteles, tehát for­galmi és fényűzési adó utána csak a v­ámbehozatalnál fizetendő. — Fényűzési adóköteles-e a karika­gyűrű? — A karikagyűrű az új fényűzési törvény szerint fényűzési adóköteles, helyzete azonban az 1942. évi átalány rendezése során új rendezést nyer. — Mik lesznek azok a szakmai cik­kek, amik után az 1942. évben forgalmi és fényűzési adót kell fizetni ? — Az 1942. évben január havában még meg kell fizetni a készletváltság utolsó havi részletét, azután azonban sem az órajavítás, sem nem-nemesfém óra, sem az alpakka-áru, hamis ékszer, krómáru és általában semminemű nem­nemesfém áru nem lesz sem forgalmi, sem fényűzési adóköteles. Ezek mind fázisos árukká váltak, amik után a fényűzési és forgalmi adót a vámbehoza­talnál kell megfizetni, illetve ha itthon készülnek, a készítő megfizeti utánuk a forgalmi és fényűzési adót akkor, ami­kor a fémet vásárolja. Ha a pénzügyi hatóságok a nemesfémáruk fázisos adó­zását nem léptetik életbe, akkor az 1942. évben csupán a nemesfém tárgyak készítése és forgalombahozatala, vala­mint a drága és féldrágakövek feldolgo­zása és forgalombahozatala lesz fény­űzési és forgalmiadó-köteles, így az 1942. évben mentesülnek a forgalmi és fényűzési adófizetési kötelezettség alól azok a cégek, amelyek csak órajavítás­sal, csak nem­ nemesfémből készült árukkal foglalkoznak, ellenben továbbra is adókötelesek lesznek azok a cégek, amelyek arany, ezüst, platina áruk ké­szítésével és forgalombahozatalával fog­lalkoznak, valamint amely cégek drága és féldrágaköveket árusítanak, illetve feldolgoznak vagy feldolgoztatnak, így továbbra is adóköteles marad az arany­óra, a briliáns karóra, a féldrágakövek­kel kifoglalt hamis ékszer, még ha nem­­nemesfémből készült is. A nagykeres­kedő és a bérmunkát végző — tehát nem saját anyagát feldolgozó készítő — továbbra is forgalmiadót (5%) fizet, míg a kiskereskedő, tehát a közvetlen fogyasztó részére árusító továbbra is fényűzési adóköteles marad (30%). — Mi a teendő az 1942. évi átalánnyal kapcsolatban ? — Mint már egyszer megírtuk: meg kell várni, míg a pénzügyi hatóságok a kérdést a budapesti adóközösség intéző­bizottságával letárgyalták. Addig — ez a vidékieknek szól — senki ne tárgyal­jon, senki meg ne állapodjék, ha vala­mely pénzügyi hatóság végzést hozna, azt meg kell fellebbezni, mert a fővárosi és vidéki átalányok az 1942. évben egy­séges elvek szerint állapíttatnak meg a minisztérium rendelkezése szerint, amely rendelkezést minden vidéki pénzügy­­igazgatósághoz eljuttat maga a minisz­térium körrendelet formájában. — Mi lesz a könyvvezetési kötelezett­séggel ? — A könyvvezetési kötelezettség kér­dését is az átalány elveinek rendezésével egyidejűleg kell szabályoznunk Ha valamely pénzügyigazgatóság már elő­írta volna 1942. január 1-től kezdődőleg a könyvvezetési kötelezettséget, meg kell azt a pénzügyminisztériumhoz felleb­bezni. Tudomásunk van róla, hogy ott, ahol az üzletben segéderő nem áll ren­delkezésre (az órás-segéd nem számít ilyennek), erre való tekintettel a­­mi­nisztérium már­is adott felmentést a könyvvezetési kötelezettség alól. Külön­ben ezzel is várnunk kell az általános rendezésig, bár az egyenes adótörvény a könyvvezetési kötelezettséget minden kereskedőnek kötelességévé teszi. Igaz, hogy a fényűzési új adótörvény szerint az az adózó, aki forgalmi és fényűzési adóját átalányban fizeti, kérheti a könyvvezetési kötelezettség alól való mentesítést, természetesen csak ennek az adónak a szempontjából. (Folytatjuk.) N­E NESZVEDA ISTVÁN Budapest, X., Belső Jászberényi­ út 14. Telefon: 148-368, óra- és ékszernagykeresked­ő Elismert svájci zseb- és kar­órák állandóan raktáron.

Next