Nemesfémipari Közlöny, 1943 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-01 / 1. szám
ROSTA FERENCóranagykereskedő Nardin — Olympic Watch — Pronto Watch Laneo — Langendorf — Amida kar- és zsebórák Budapest, IV., Harisköz 3, félemelet 2. Telefon: 381-404. A nemesfémek ötvözéséről Szaktársaimmal több ízben volt alkalmam a nemesfémek ötvözéséről beszélgetni. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy nagyon sokan még a legelemibb ismeretekre sem tettek szert és ötvözésüket a Scheid G. A. cég alkalmazottainak segítségével intézik. Pedig aligha nevezhető jó szakembernek az olyan arany- vagy ezüstműves mester, aki a nemesfémek ötvözeteinek kiszámításával nincs tisztában. Örömmel értesülök, hogy a napokban megjelenő Évkönyvben Haskó Lajos kortárs behatóan foglalkozik az ötvözéssel és hasznos táblázatokat is ad, de azt hiszem, nem fog ártani, ha az aranyműves elméket néhány gyakorlatból vett példával igyekszem gyarapítani. Szaklapunk hasábjain akarom az erre vonatkozó számításokat ismertetni és pedig olyan formában, hogy aki a négy alapművelettel tisztában van, az könynyen megérthesse. Tanulni nem szégyen, csupán indolenciából tudatlannak maradni bűn. Magyarázatomat egy gyakorlati példával fogom elkezdeni: Hány gramm színarany adandó 23 g 0.520-as finomságú ötvözethez, ha 0.678 finom ötvözetet akarunk kapni? Legelsősorban kiszámítjuk, hogy a 23 g 0.520-as finomságú ötvözetemben hány gramm színarany van. Evégből a súlyt megszorzom a finomsággal, 23X0.520=11.96 g színarannyal. Azután kiszámítom, hogy a kívánt új finomság szerint a 23 g-ban hány gramm színarany lenne. Evégből megszorzom a meglévő súlyt az új finomsággal, azaz 23X0.578=13.294 g színarannyal. Most az előző színarany súlyát levonjuk az utóbbiból 13.294 — 11.960 Maradt 1.334 Ezt pedig elosztjuk azzal a különbözettel, ami az új finomságot kiegészíti 1 egészre, azaz 1.000 — 0.578 0.422 Tehát 1.334 0.422—3.16 Vagyis 3.16 g színaranyat kell a 23 g 0.520-as finomságú ötvözethez adnom, hogy 0.578-as finomságú aranyötvözetet kaptak. Ha az új finomság nem 0.578-as lett volna, hanem 0.585-ös, akkor a két színarany közötti differenciát a 0.585-öt egy egészre kiegészítő számmal, azaz 0.415- tel kellett volna elosztanunk. 0.750-es finomságnál pedig ez a szám 0.250 lenne. Mivel szakmánk rendszerint 0.585-ös finomságú aranytárgyakat állít elő, tehát könnyen megjegyezhető lesz a szabály és pedig: Meglévő súlyú és meghatározott finomságú aranyötvözetet úgy ötvözünk fel finomabb ötvözetre, hogy a meglevő súlyt megszorzom külön-külön a két finomsággal, hogy mindkét színarany tartalmat megkaphassam. Ezt a két súlyt egymásból levonom és elosztom a keresendő finomságot azzal a számmal, mely kiegészíti 1-re. Ez a szám 0.585 finomságnál mindig 0.415. Lássunk csak egy példát. Hány gramm színarany adandó 40 g 0.520-as finomságú aranyhoz, ha 0.585-ös finomságú ötvözetet akarok nyerni ? Elvégzem a két szorzást. 0.520X40=20.80 és 0.585X40=23.40, ebből levonva 20.80 marad 2.60, ezt pedig elosztjuk 0.415-tel és ez egyenlő 6.265-tel, azaz a meglevő 40 q 0.520-as finomsághoz 6.26 g színaranyat kell hozzáadni, hogy 0.585 finomságú ötvözetet nyerjünk. Ellenpróbát is csinálhatunk és pedig láttuk, hogy a 40 g 0.520 finomságú aranyötvözetünkben 20.80 g színaranyunk van, ha ehhez hozzáadjuk a 6.26 g színaranyat, ez összesen 27.06 g-ot tesz ki. Ha pedig a 40 g ötvözetünkhöz a szükséges 6.26 g-ot adjuk, kapunk 46.26 g-ot és ha ezt megszorozzuk 0.585-tel, azt fogjuk látni, hogy ez eredményül 27.06-ot ad vagyis, hogy 27.06 g színaranyat tartalmaz. Ez előbbi színarany tartalommal összehasonlítva, látni fogjuk, hogy a kettő egyező. Tehát helyesen ötvöztünk akkor, mikor a meglévő 40 q 0.520-as finomságú ötvözetünkhöz 6.26 g színaranyat adtunk, hogy összesen 46.26 g 0.585 finomságú ötvözetet nyerhessünk. Akik algebrát is tanultak, azok könynyen megjegyezhetik a következő egyenletet. Ha a keresendő színaranyat x-szel jelölöm, akkor 40 X 0.520+x(40 + x) .0585, azaz a meglevő ötvözet színaranya meg az ismeretlen mennyiségű színarany súlya egyenlő lesz az ismeretlen színarany mennyiségével nagyobbított súlyunknak az új finomsági szorzatával, azaz mindegyik oldalon egyenlő menynyiségű színaranyunk lesz. Ezért helyes az egyenletünk felállítása. Ebből azután könnyen meghatározható az ismeretlen, azaz az x. Egy ismeretlennel bíró elsőfokú egyenletünk lévén, az x-et meghatározzuk. Tehát az egyenlet lesz: 40X0.520+x=(40+x) . 0.585 A kijelölt műveleteket végrehajtjuk: 20.80 +x=23.40 + 0.585 x Rendezzük az egyenletet. Az ismeretleneket egy oldalra, az ismerteket a másik oldalra gyűjtjük. Evégből a 20.80-at ellenkező előjellel a jobb, a 0.585 x-et pedig a baloldalra visszük át. Ennélfogva lesz x—0.585 x= 23.40—20.80 Ebből következik a kivonások után 0.415 x = 2.60 Az x coeficiensét átvisszük osztóként a túloldalra 260 x = ‘ _ = 2.60,0.415-tel és ez egyenlő 0.415 6.26506-tal. Mivel azonban elegendő csupán két tizedesig számolnunk, a többit el is hagyhatjuk. Tehát a meglevő 40 q 0.520-as finomságú aranyötvözethez ha 0.585-ös finomságút akarunk kapni, 6.26 g színaranyat kell adni. Ez a finomságú számítás természetesen nemcsak az aranyötvözetekre, hanem az ezüstre is szól. Pl. Mennyi színezüst adandó 1500 g 640-es finomságú pengőshöz, ha 800-as finomságú ezüstöt akarok kapni? Az egyenlet szerint 1500 X 0.640+x= (1500+ x)X 0.800 960+x = 1200 + 0.800X x—0.800x = 1200—960 0.200x = 240 x=1200 g. Azaz a meglevő finomság súlya szorozva a finomsággal és az egyenlő 960 g színezüsttel, továbbá a meglevő súly szorozva az új finomsággal és ez egyenlő 1200-zal. A kettő különbözeté 240 osztva az új finomságnak egy egészt kiegészítő részével, azaz 0.200-zal. 240.200 az egyenlő 1200-zal. Ennélfogva 1500 g 640 finomságú ezüst pengőshöz 1200 g színezüstöt kell adnom, hogy összesen 2700 g 0.800-as finomságú ötvözetet kaphassak. Folytatás a legközelebbi számban, mikor is ismertetni fogom az egy és ugyanazon színre vonatkozó aranyötvözések kiszámítását. Bittner Lajos: N . Mészárovits Antal óranagykereskedő Budapest, VI., Andrássy út 45. I. 3 a. Telefon: 222.093. _ Sürgönycim: Tiktak !