Nyomda-és Rokonipar, 1922 (12. évfolyam, 13-24. szám)

1922-07-01 / 13. szám

1. oldal NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 1922 julius .­ mert a belügyminiszter az ez évi május hó 10-én 77.000. szám alatt kelt rendelete értel­mében alapszabályainkat módosítani kellett. Az egyetlen bevételi forrás a »Tagdíjak«, ezeket kellett az élet kívánalmainak megfele­lően felemelni. Eltérünk a m­unkáslétszám után kirovandó tagdíj módszerétől és áttérünk az alkalmazottak által érdembe hozott összes ke­reseti járandóságok után bizonyos nev­ében fizetendő tagdíj rendszerére. Praktikusabb, könnyebb fizetési módszer is, csak pontos­ságot kell követelnünk. A késedelmes fizetőt megterheljük az általa e címen okozott ösz­­szes költségekkel (uj alapszabály 41. §-a). Újí­tás az is, hogy az uj alapszabályokban (33. §.) elvileg lefektetjük a tagdíj fizetésének ezen módját s a közgyűlés számára tartjuk fenn a mindenkori ezrelék megállapítását. A tagdíj megállapításának ezen módja adminisztrácio­­nális előny is, mert a belügyminiszternek csak a közgyűlési határozatot kell jóváhagyni s nem kell minden évben ezért az alapszabályo­kat módosítani. Csak természetes folyománya az egész évi budgetnek, hogy a közgyűlés által megállapítandó 1/60-es kulcs arra az egész naptári évre szól, amelyre nézve maga­­a közgyűlés illetékes (az új alapszabályok 33. §-ának első mondata). Amennyiben tehát a t. közgyűlés az alap­szabályok ilyetén módosításához hozzájárul, ja­vasolja, hogy az 1922. évre vonatkozólag, a fizetendő tagsági díj a munkabér ke­reseti összegeinek négy (4) ezrelékében állapít­tassák meg; legkisebb tagdíj gyanánt pedig évi egyezerkettőszáz (1200)­­ fizettessék. A második indokból előálló alapszabálymó­­dosítások a XV. »Helyi alakulatok« szakasz­ban a 118—125. §§-ok alatt foglaltatnak s amelyek lehetővé teszik, hogy egyazon helyen lakó vidéki kartársaink úgy saját, mint­ általá­nosságot érintő ügyeket »szakosztály« módjára elintézhessék. A többi előterjesztett alapszabálymódosítás az említett belügyminiszteri rendelet alapján vált szükségessé, mint pl., hogy »csak magyar állampolgárok lehetnek az egyesület tagjai«, a »hitelesítés aláírás útján történik«, az »utal­ványozás jogá«-nak, a »pénztárnoki teendők«, a »felügyeleti jogkör« szabatosabb körülírása. Elnök kérdi a közgyűlést, kíván-e valaki a választmánynak főtitkár úr által előterjesz­tett ezen javaslatához, vagy az alapszabály­módosítás kérdéséhez hozzászólni? (Elfo­gadjuk !) Elnök határozatilag kimondja, hogy a köz­gyűlés az előterjesztett alapszabálymódosítást egyhangúlag elfogadta és­ a főtitkár javaslata értelmében az 1922. évben fizetendő tagsági díj kulcsát a kereseti összegek 4 ezrelékében állapította meg. Ezzel kapcsolatban elnök kéri, hogy a köz­gyűlés adjon a választmány részére egy­­szers min­den­korra felhatalmazást, hogy azon időpontig, míg az illető évi köz­gyűlés a kulcsot a vonatkozó naptári évre meg nem állapította, vagyis a mindenkori közgyűlés napjáig, az új naptári évben azon kulcs alapján fizetendő a tagsági díj, amely kulcsot a legutolsó közgyűlési határozat meg­állapított. Elnök kérdést tesz, várjon a közgyűlés ezt a javaslatot is elfogadja-e? (Igen!) Elnök határozatilag kimondja, hogy mindaddig, míg a közgyűlés újabb kulcsot meg nem állapít a fizetendő tagdíjak tekintetében, addig az újabb naptári évben a közgyűlésileg leg­utoljára megállapított kulcs sze­rint fizetendők a tagsági díjak. Klein Samu, a vidéki nyomdászati osz­tály elnöke, az alapszabálymódosítás kapcsán arra kéri az egyesület vezetőségét, hogy in­tenzívebb működést fejtsen ki a vidéki cé­geknek egyesületünkben leendő tömörítése ér­dekében. Székely Artur főtitkár ama megjegy­zése után, hogy ezen kívánság teljesítése ki­­válólag a vidéki osztályok elnökségének ha­táskörébe tartozik, Klein Samu osztályel­­nök biztosítja a közgyűlést, hogy a maga ré­széről személyesen is közre fog működni ezen kívánság teljesítése céljából. Elnök jelenti, hogy alapszabályszerű in­dítvány a választmányhoz nem nyúttatott be. K­ner Imre helyettes osztályelnök az­ egye­sületi működésről szóló jelentésre visszatérve, kéri, hogy elnöknek és a volt titkárnak ebbeli eredményes munkálkodásukért a közgyűlés el­ismerését jegyzőkönyvileg fejezze ki. (Elfo­gadjuk!) Kiterjeszteni kéri Székely Artur főtitkár sze­mélyére is. (Elfogadjuk!) A közgyűlés ezt az indítványt is elfogadja. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést ’berekeszti. LITOGRÁFIAI ÉS FÉNYNYOMDAI SZAKOSZTÁLY A litográfiái minimális áttételek felemelése. llllll!l!!llllllll!IIIIIIIIIIlll!lll!lllll A közgyűlés ezt az indítványt egyhangúlag elfogadja. Schmidek Tibor dr. felszólalásában en­nek kapcsán a fáradságos munka elismerését Tekintettel az ez évi június hó 12-ével életbeléptetett lT5°/o-os munkabér­­emelésre, valamint a nyersanyagok­nak időközben jelentkezett magasabb áraira, a minimális árszabályzat összes eddigi áttételei e hó 1-étől kezdve az eddigi 55°/o helyett nyolc­van (80)0/o-kal magasabban szá­mítandók. A névjegyekre vonatkozó 45. pontban említett áttételek azon­ban csak negyvenhat (46)°/o-kal számítandók magasabban. Budapesten, 1922 évi julius hó 3-án. Bérminimumok 1922 junius 12-től kezdve. A­ Nem napilapnál foglalkoztatott szak­munkások, munkásnők és segéd­munkások részére. Betűszedő, gépmester, nyomó és lehúzó 1914 . Ugyanaz (első éves) .............­­­ 1378 ., Ugyanaz (másod­éves) ... ... .............. 1572 „ Szedő korrektor ............... ... "........ 1943 „ Kezdő korrektor................. ........ ... 1922 „ Körforgógépmester ... . ... 1951 ., Gépszedő négy hét után a tanulási idő befejezéséig ... ... ... . . ... ... 1922 „ Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban ... 2097 Gépszedő és gépszerelő ... ... ... ... 1958 ., Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban ... 2133 .,, Ugyanaz, vegyes üzemben... ... ... ... 1921 ., Öntödei szakmunkás . ... .............. 1914 „ Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban ... 2090 Monotype öntő egy gépnél ........ ... 1922 „ Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban _ 2097 „ Ugyanaz, két gépnél ......................... 1943 „ Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban _ 2120 ., Öntödei szakmunkás [első éves] ........ 1522 „ Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban ... 1660 „ Ugyanaz [másod éves]......................... 1661 ,, Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban........ 1805 „ Monotype öntő egy gépnél [első éves] 1522 „ Ugyanaz [másod éves]................... ... 1661 „ Berakónő vagy öntödei munkásnő ... 1141 „ Ugyanaz, éjjel foglalkoztatásban ........ 1271 „ Kezdő segédmunkás ........................ 1239 „ 1. ELSŐ MAGYAR I 1 BETŰÖNTŐDE RT.* BUDAPEST ̇ mi, VI.DESSEWFFY­ UTCA32.­­ TELEFON 2,3^70 ^nmm­mm­íímíímmmmmBS DIVATOS SZÖVEG- ÉS CÍM BETŰK 1C 3®. Sima és mintázott réztém­ák. Teljes nyomdai berendezések. A linotype szedőgépek ,ΣÉ ££a betűivel egyező vágású betűk kézi szedésre magyar, német, lengyel, horvát, román, bolgár, tót, szerb és görög szedéshez .iMI!F1IIIIIIIIIIIIII[IIIIIIIIIIIIIIIIMIllll]IIHIIIIIItlltlllllMlllllllllllllllllllllllilll!l lllllll III II! Illllllll Ilii Ilii III 111 III II! Ilii IHM III lilllMI!MI!MIII!IIIMUIillll]IIIM!IIIIMIMIIIIIIIIIIIMII!llll!l III IIIIIIIII Hl III II Ilii Ilii II !ll!l Ilii Ilii! Ilii III Ilii III !ll lllll II! Illllll IIIIIIIIIMIIIIIIIIIMIflIlllllllllni. £ SCHRIFTGIESSEREID. STEMPEL £ 1 AG - FRANKFURT A.M. £ iiillllllWillllllllllllllllllllllllllllllWilllRi

Next