Nyomda- és Rokonipar, 1940 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-01 / 1. szám
1940 január a Hungária könyvek minden esztendőben kellemes meglepetéssel szolgálnak és e tekintetben a 6. kötet semmiben sem marad az elődei mögött. Kner Albert fölényes tudása és csalhatatlan ízlése, s a Hungária nyomda áldozatkészsége megint meghozta a maga gyümölcsét. Másodsorban a Magyar Szemle Társaság kiadványát jutalmazta ismét a Bibliophil Társaság. Ez nem bibliophil könyv, hanem példája annak, hogy hogy kell a közönség széles rétege részére tudományos könyvet kiadni. Ismeretes, hogy a Magyar Szemle könyvei önálló monográfiák, amelyeket a Társaság tulajdonát képező Old Kenntonian betűkkel nyomnak és egyöntetű angolos ízlésű vászonkötésbe kötnek. Ennek a könyvnek tartalmát minden művelt magyar embernek ismernie kell és az a körülmény, hogy ilyen tökéletes ízlésű és kiviteles formában kerül a nagyközönség körébe, valóságos propagandája az ízléses könyv értékelésének. Meg kell emlékeznünk még röviden egy harmadik könyvről is, amelyet azért nem jutalmazott a Társaság, mert nem óhajtotta egy és ugyanazon nyomdának két termékét kitüntetni. Ez Babits Mihály: Jónás könyve, Nyugat kiadása. A könyv kiállítását Kner Albert tervezte és a nyomás és kötés munkáját a Hungária nyomda végezte. Valóságos élvezet ennek a kis könyvnek minden oldalát nézni és az ilyenféle kiadásokra rendkívül alkalmas klasszicista típusú, ciceró grádusú antikva betűk a szép sárgás papíron, sötétbarna színnel nyomva, különösen érvényre jutnak és a könyv költői tartalmának méltó testet adói. Naményi Ernő Hogy állunk a papirossal? Minthogy a sokszorosító ipar 1940. évi termelési viszonyai szoros összefüggésben vannak az ország jövőbeni papírellátásával, felkerestük a papírgyári szakma egyik vezető egyéniségét és a következő kérdéseket tettük fel: Milyenek voltak a termelési viszonyok az év utolsó negyedében ? A magyarországi papírgyárak teljes kapacitással dolgoztak, akár csak a harmadik évnegyedben. A folyó évi kiszállítások mennyisége lényeges mértékben meg fogja haladni a korábbi évek átlagos kiszállítási értékét. Ez az emelkedés író-nyomópapirosoknál eddig kb. 30o/o. Famentes papirosnál a többlet-kiszállítás ennél még lényegesen nagyobb. A külföldi behozatal ugyancsak kedvezően alakult, úgyhogy végeredményben azt az örvendetes tényt szögezhetem le, hogy az 1939. évi papírfogyasztás korábbi évek fogyasztását kétségtelenül meg fogja haladni, nemcsak mennyiségileg, — ami az ország megnövekedése folytán természetes, — hanem növekedni fog az ú. n. fejkvóta is. Milyenek a kilátások 1940. év első felére? A mai gazdasági világháború közepette jóslásokba bocsájtkozni rendkívül nehéz, de egyben kockázatos is. A helyzet hétről hétre változhat és váratlanul oly nehézségek merülhetnek fel, amelyre korábban az ipar nem is számított. A magyarországi papírgyárak termelési helyzete függ elsősorban a fa- és cellulózeellátás zavartalanságától. Az utolsó két hónapban Németországból elég jelentékeny cellulózemennyiségek érkeztek, illetve történtek eladások 1940 első felében való szállításra. Ha a németországi gyárak szállítási kötelezettségeiknek eleget fognak tenni, úgy egyelőre a magyarországi papírgyárak a jövő év első felében elegendő nagy cellulózekészlettel fognak rendelkezni. A finn-orosz háborúnak Magyarország papíranyagellátása szempontjából nincs kihatása, mert Finnországból csak egész jelentéktelen mennyiségű cellulózé érkezett. Sokkal nagyobb nehézségek jelentkeznek a faköszörületellátás körül. Németország és Szlovákia faköszörületet alig ajánl, illetve szállít és így ezen nélkülözhetetlen nyersanyag beszerzése nagy nehézségekbe ütközik és csak jelentékeny áráldozattal lehetséges. Kedvezőtlen a saját facsiszolóval ellátott három magyarországi gyárnak (Budafok, Csepel, Fűzfő) köszörűfával való ellátása is, mert a Kárpátalján rendelkezésre álló famenynyiség elégtelen és a környező államok csak vontatottan szállítanak kis mennyiségeket. Így pl. Jugoszlávia úgyszólván teljesen kiesett a számításból, mert nemes valutáért adja el a fát. Tekintettel arra, hogy elegendő a gyantakészlet is, mindent egybefoglalva úgy látom, hogy 1940. év első felében nagyobb fennakadás nem lesz, amennyiben a nyersanyagellátás az eddigi keretek között zavartalanul fenntartható. Várható-e, hogy az egyes papírminőségekben az utolsó hónapokban mutatkozó hiányok megszűnnek? A helyzet feltétlenül javulni fog, mert a gyárak gyártási programjuk összeállításánál figyelemmel lesznek az utolsó hónapokban kialakult keresletre és azon minőségek gyártását fogják emelni, melyekben tényleg kereslet jelentkezett. Tudom, hogy flólpostában, levelezőlapban és cellulózókartonban volt, illetve van elsősorban hiány. A flórpostánál a helyzet az, hogy a magyarországi gyárak, nevezetesen Diósgyőr és Fűzfő kénytelenek voltak ezen cikk gyártását korlátozni, mert papírgépeik ilyen vékony grammsúlyú papirosok gyártására nem igen alkalmasak, márpedig a cél az, hogy a gyárak termelési kapacitásukat a lehető legnagyobb mértékben használják ki. Gondoskodás történt azonban az irányban, hogy a németországi flerpostaimport növeltessék, hogy ezáltal ebben a papírfajtában a szükséglet a lehetőséghez képest kielégítiessék. Levelezőlapban — úgy tudom — javult a helyzet, mióta a fűzfői papírgyár nagyobb mennyiségeketgyártott, illetve svájci gyártmányú gyors cérnafűzőgépek legegyszerűbbek, leggyorsabbak, legolcsóbbak, fűzőfej nélkül dolgoznak. A fűzést spirálta végzi. Budapesten működésben is látható. Magyarországi képviselet: CHATEIllT Budapest, II. Margit körút 81. Tel. 153-174 NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 3. oldal Karl Krause mindenféle vágógépek Maschinenfabrik, Leipzig könyvkötészeti-, dobozgyártási- és papirosfeldolgozógépek átnyomó- és kopírozóberendezések Magyarországi képviselet: Első Magyar Betűöntöde Rt., Budapest VI, Dessewffy utca 32. sz. Telefonszámok: 122-370 és 127-118