Papír és nyomdatechnika, 1956 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1956-01-01 / 1. szám

fogta a gépből kijövő íveket, azokat átadta a mellette álló munkaerőnek, aki azokat összegyűjtötte, majd lerakta. Az újítás kivitelezésével lehetővé vált, hogy egy női munkaerőt megtakarítsunk. Egészségvédelmi szem­pontból jelentős, hogy a kirakómű megkönnyíti a dol­gozók munkáját. A hajtogatás minősége is megjavult. (Dohnál Gábor, Csordás Elemér és Németh Lajos újítása.) Motoros ívprés A könyvek összehordott íveit eddig fűzés előtt kézi­­préssel tömörítettük, hogy a levegőt a lapok közül ki­nyomjuk és a fűzést könnyebbé, egyenletesebbé tegyük. Hátránya volt e módszernek, hogy a kézierővel történő préselés lassú volt és kevés könyvet lehetett megfele­lően lepréselni. A motoros ívprés alkalmazásával ezt a műveletet gépesítettük. Előnye, hogy teljesítménye sokkal nagyobb és hogy az önműködő ki- és bekapcsoló szerkezet révén a prés nyomása egyenletes. (Török Sán­dor, Schmidt Rudolf és Wéber Ferenc újítása.) Szárítógép, borított könyvtábla, fűzött brosúra és kötött­­könyvek gerincenyvezésének szárításához A folyamatos gyártás megköveteli a munkaművele­tek rövid átfutási idejét. Eddig sok idő veszett el, amíg a beborított könyvtábla, vagy a beenyvezett könyv­­gerinc a között, mint a fűzött könyveknél megszáradt, megszikkadt annyira, hogy a táblába lehetett helyezni. Szükségessé vált egy szárítóberendezés létrehozása, amely egyaránt sugároz hideg és meleg levegőt. A javas­lat során megépített gép a várt követelményeknek meg­felel, mert a könyvgerincek száradási idejét 60—70%-kal megrövidítette. (Török Sándor, Schmidt Rudolf és Wéber Ferenc újítása.)­­ Az ismertetett újítások sikeres alkalmazása arra ösz­tönöz bennünket, hogy további újításokkal segítsük üzemünk önköltségének megjavítását. Mark Twain és a szedőgép Mark Twain, a híres amerikai író életének tragikus fordulata volt, amikor szedőgép konstruálásába kap­csolódott be. A nyomdaipart egyébként jól ismerte, mert fiatal korában mint szedő, nyomó, szerkesztő és kiadó működött. W. Paige feltalálónak nem is kellett nagyon rábeszélnie Mark Twaint arra, hogy pénzes­társul megnyerje őt szedőgépéhez, amelyen Paige év­tizedeken át dolgozott. A nagy író egész vagyonával részt vett a vállalkozásban. Az új szedőgép konstruálá­sának kiadásai csaknem egy millió dollárt emésztettek fel. A Paige-szedőgép csodálatos alkotás volt, csak­nem 18 000 főbb gépelemből állt, több mint 800 ten­gellyel és kerékkel. Ez volt az utolsó kísérlete annak, hogy készen öntött betűkkel oldják meg a mechani­­zált szedés problémáját. 1894-ben kiderült, hogy a betűket gyűjtő, kizáró és osztó szedőgépnek alapvető hibája van : nem volt gazdaságos. Közben pedig megjelent Morgenthaler Ottmar Linotype szedőgépe, amely egész újszerű megoldása volt a mechanizált szedés problémájának. (__ly ) Motoros ívprés Könyvszárító gép

Next