Polytechnikai Szemle, 1901 (5. évfolyam, 1-36. szám)
1901-01-05 / 1. szám
POLYTECHNIKA! MŰSZAKI FOLYÓIRAT Szerkesztők: DUBSKY ALFRÉD OTTÓ, PFEIFER IGNÁC és WOLF SÁNDOR. Megjelelt Szerkesztőség és kiadóhivatal: minden hó 5-én, 15-én és 25-én. Budapest, V.I., Kertész utcza 39. szám. V. ÉVFOLYAM. Budapest, 1901. január 5. l. SZÁM. Előfizetési ára : Egész évre . ... .................... — — — 16 kor. Fél évre...................... ................ 8. » TARTALOM : Bevezetés. — Az indikátor-diagramm területének grafikai meghatározása. Irta: Tordai Imre. — A vasúti kocsik villamos világítása. P—1. — Vegyes hírek, lapszemle. — Üzleti és közgazdasági hírek. — Szabadalmak forgalma. — Hirdetések. Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30°/o-kat leszállittatnak. A boritéklapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik. Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál: 1/1 1/2 l/t Vs Vis oldal: 70,— 86.— 18.— 10.— 6.— korena. Jelen számunkkal a »Polytechnikai Szemle» V. évfolyamába lép. Ebből az alkalomból háláan emlékezünk meg, a magyar műszaki közönség hű érdeklődéséről és munkatársaink lelkes és kitartó támogatásáról, amely lehetővé tette nekünk, hogy lapunkat számtalan nehézség és kedvezőtlen körülmény közepette is fentarthattuk és fejleszthettük. Miután a kezdet nehézségei most már szünőfélben vannak, szerkesztőségünk alapító tagjai közül Markóczy Lajos, Schimanek Emil és Stark Lipót urak kilépnek, mert sokoldalú egyéb elfoglaltságuk folytán, eddig is csak az ügyhöz méltó áldozatkészséggel tudtak szerkesztői hivatásuknak megfelelni. Örömünkre szolgál azonban, hogy kilépő társaink ezentúl is megmaradnak munkatársaink körében. Szerkesztőségünkbe mint új tag és egyszersmind lapunknak felelős szerkesztőjeként Pfeifer Ignác műegyetemi magántanár úr lépett be. A szerkesztőség. Az indikátor-diagramm területének grafikai meghatározása. Irta : Tordai Imre. A gőzgépekről nyert, vagy szerkesztés útján meghatározott indikátor-diagramm területének megállapítása legegyszerűbben planiméter által történhetik. E költséges műszer azonban nem áll minden technikus rendelkezésére és sokszor kell az egyszerű rajzeszközhöz folyamodni e czél elérése végett. Iskolákban és a szakirodalomban e végre mindenütt a számítási eljárást ajánlják, mely abban áll, hogy a diagrammot egykörű sávokra bontva, e sávokat trapézeknek tekintjük s azok középmagasságából egyszerű összegezés vagy pedig a Simpson- féle szabály segélyével meghatározzuk azon téglány magasságát, mely a diagrammal egyenlő területű. Ezen székében használt módszert igen nehézkesnek és hosszadalmasnak kell mondanunk, az elért eredmény pontossága pedig éppen nem elég tökéletes arra, hogy a vele járó fáradságot indokolja. Ugyanis minden hosszabb összegezésnél az összegezési, úgynevezett szarvashibák elkerülése már maga is gondot igényel. Szerkesztéseknél a diagramm alapja rendesen 100 mm., egy-egy sáv szélessége 10 mm., tehát az összeg 10 tagra terjed ki. A középvonalak végpontjai ugyan szerkesztés útján meghatározhatók, de minden szer- I kesztés, sőt minden geometriai operáczió egy-egy hibaforrás. Hibaforrást képez továbbá minden egyes középi vonal lemérésének szüksége, mi tízszer ismétlendő. Mindez indokolja, hogy ezen szokásos eljárás pontossága távolról sem áll a tökély magaslatán. Grafosztatikai szerkesztéseknél általán szokásos a területeknek tisztán geometriai úton való meghatározása. Ez eljárásnak az indikátor-diagrammra való átvitele oly egyszerű és eredményében a szarvashibák teljes kizárása mellett annyira pontos, hogy szinte csodálkoznunk kell azon, hogy az a gépészetben a jelzett czélra meg nem honosult. Tekintettel a feladat lépten-nyomon való elő- f fordulására és elsőrendű gyakorlati jelentőségére, hasznosnak tartjuk, hogy e módszerre itt külön ráutaljunk, bár nem képez egyebet, mint egy más téren közismert eljárásnak egy speciális feladatra való alkalmazását. Eljárásunkban az indikáor-diagrammot egyenterületű derékszögű trapézzé fogjuk átalakítani, melynek 1 függélyes középvonala közvetlenül megadja a gőzhengerben uralkodó, rendesen /1, -vel jelölt úgynevezett közepes nyomást. A grafosztatika elemi tételei szerint ugyanis bármely lapos ív számbavehető hiba nélkül egyenlő húrral és a nyílmagassággal bíró parabolikus ív által helyettesíthető. A parabolikus ív homorú oldalán levő terület (1. ábra, vonalkázott terület) pedig egyenlő azon parallelogrammal