Polytechnikai Szemle, 1907 (11. évfolyam, 1-36. szám)

1907-01-05 / 1. szám

6 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1907. január 5. disztancban követi a személyvonatot, úgy, hogy sohasem lesz 2 vonat egy és ugyazon lejtőn. Ez a 8 teherszállító kocsi is a fent leírt fékpofákkal van ellátva. A vasút építési költségei 1.414.000 koronára van­nak előirányozva, a bevételek pedig 235.600 koronára. Az utóbbiért a vállalkozók jótállanak és az esetleg be­következő hiányt a kiegészítendő tartalékalapból fedezik. A rentábilitási számítás az összes tekintetbe jövő faktorok figyelembe vételével a következő: Befektetési összeg ... . 1.414.000 kor. Bevételek... ..................... 235,600 » Kiadások: Kezelési költségek (kb. 55%) 117,800 » Az államnak fizet, dijak (3%) 7,070 » Felesleg 110,730 » Ez összegből a tartalékalapra, újítási alapra, törlesztésre stb. (20%)................. 22,150 » marad kamatozásra _ ... 87,380 kor. A forgalmat a kikötővárossal a meglévő elektromos városi vasút közvetíti, míg a kikötőváros külön hajókkal fogja a közlekedést a pacifik part nagyobb városaival eszközölni. A nátriumról, mint elektromosságot vezető anyagról, Betts A. G. kísérleteket végzett az irányban, hogy meghatározza, váljon lehetséges-e a nátriumot a vörös­réz helyett, mint nagy áramvezető­ anyagot használni. Mint a következő táblázatból látszik, a nátrium bír a fémek közül a legnagyobb elektromos vezető­­képességgel, viszonyítva a súlyegységhez. A nátrium előállítási költségei Betts szerint a vezetőképesség szerint legközelebb álló fémek előállí­tási költségeinél állítólag kisebbek, mivel az előállítására szolgáló anyagok aránylag tiszták és olcsón beszerez­hetők. A Castner-féle eljárás szerint 5 kg. nátrium előállítása 1.20—1.65 koronába kerül. Az Aschcroft­­féle eljárás után, az első nehézségek leküzdése után a nátrium kilogrammjának előállítási költsége állítólag csak 85 fillér lesz. A nátrium alkalmazása vezető anyagként első pil­lanatra abszurd dolognak látszik, mivel a nátrium sem a levegőnek, sem a víznek nem áll ellen, sőt ellenkező­leg a vízzel való érintkezéskor a leghevesebb reakció­kat idézi elő. Hogy a nátriumot mint elektromosságot vezető anyagot alkalmazhassa, Betts a nátriumot megolvasz­tott állapotban kovács vascsövekbe töltötte, a­melyek végeit légmentesen elzárta és megfelelő összekötő dara­bokkal látta el. Betts a leghelyesebbnek azt tartja, hogy ezeket a csöveket nagyobb hosszakban (10—12 m.) készítsék és ezeket az egységeket a vezetékek fel­építésére használják. Kísérleti czélokra Betts 38 mm. átmérőjű és 40 méter hosszú csővezetéket töltött meg nátriummal, a­mely 10 csodarabból állott, melyek leghosszabbikja 5 m. hosszú volt és a­melyek megtöltésére 54 kg. nátrium volt szükséges. A nátrium ára azonban ez esetben kilogrammonként tényleg 55 korona volt. A vezetéket 0°C.-nál 500 Amperrel terhelte meg. Ellen­állása folyóméterenkint 0-0000333 Ohm volt. Az egyes csövek végösszeköttetései folytán fellépő ellenállás­növekedés csekély volt. A csövek, tekintettel arra, hogy szabadon voltak felfüggesztve, olajfestékkel voltak befestve. Miután a vezeték 9 hónapon át volt az idő­járás változásainak kitéve, vezetőképesség tekintetében nem mutatott változást. Csak a csövek külső felülelete volt némileg rozsdával bevonva, a­mi Betts véleménye szerint jobb befestéssel el lett volna kerülhető. A nátrium-vezetékekről közelebbi adatokat a követ­kező táblázatban találhatunk, a­melyből az elérhető megtakarításokat is találhatjuk. A költségek viszonyá­ban nincsenek kimutatva a csökkentett áramvesztesé­geknek megfelelő megtakarítások és a nátrium-veze­tékek magasabb szerelési költségei. Végeredményben Betts szerint a nátrium-vezetékekkel tekintélyes meg­takarításokat érhetünk el, a vörösréz vezetékkel szemben. A vörösréz és nátrium-vas árainak viszonya (vörös­réz — 1)............... fillér 0 49 0-33 0-26 Az új vezető anyag Betts szerint általánosságban nem lesz használható, mivel csak nagy keresztmetsze­tekre alkalmas, azaz csak tápvezetékekhez. Az ily veze­tékek építése csak a szabadban és a föld felett volna .) Az áramerősségeknél 1,24 Amp/mm2 van alapul véve a vörösrézre vonatkozólag. Megnevezés A súlyegység A térfogategység vezetőképessége Nátrium ___ ___ ... 115 31-4 Kalcium . 100 45-1 Kálium _ ... ... 86-8 22-1 Aluminium ... _ 80-4 63-0 Magnézium ____ 754 39-4 Vörösréz 37-5 97-6 Ezüst ... __ ... _ 32-5 100 Arany... ... ... ... 13-6 76-11 Horgany __ _ . ... 14-5 296 Kádmium . 9-7 24-4 Kobalt 68 16-9 Ón __ ___ __ 6-7 14-4 Vas 6-3 14-6 Nikkel 5-0 129 A vascső átmérője ... mm12-738 152 Belső átmérője _ ... mm 15-7 40-8 154 Falvastagság _ ... mm 28 3-7 7-1 Belső keresztmetszet mm2197 1315 18650 Vaskeresztmetszet ... mm2161 514 3600 Vassúly folyóméterenkint kg 1-24 3-96 27-7 Áram a vasban*)_Amp. 299 96 670 A nátrium súlya folyó­méterenkint ... ____kg 0-189 1­27 17­ 9 Áram a nátriumb­an*) Amp. 79 526 7460 Az összáram ____Amp. 109 622 8130 A vascső ára folyóméte­renkint _ _ _fillér 40-5 110 726 A nátrium ára____fillér 15-5 105 1482 Összköltségek ____fillér 56-0 214 2240 Az egyenértékű vörösrézve­zető keresztmetszete mm2 87­6 503 6600 A vörösréz ára folyóméte­renként ...............fillér 137 780 10083

Next