Polytechnikai Szemle, 1907 (11. évfolyam, 1-36. szám)

1907-01-05 / 1. szám

8 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1907. január 5. teljesen megegyeznek azokkal, a melyeket ő és az elhunyt Siemens Vilmos 1882-ben az első elektromos vasolvasztási kísérleteknél megállapítottak és a­melyeket még ugyanakkor a British­ Association Southamptonban tartott ülésén nyilvánosságra hoztak. A vasérc kén elvo­nása elektromos után még akkor is elégséges, ha csak kevés vagy semmi mangán nincsen jelen. A foszfor­­tartalom csak csekély mértékben lesz befolyásolva. Meghagyhatjuk, hogy a Keller-féle kemenc­ék jó szürke­vasat termelnek, de az előállítási költségekről hiteles adatok még nem kerültek nyilvánosságra. A harmadik jelentés a »Gin-féle elektromos acél­kemencék legújabb javításairól« szólt és Gin Gusztávtól származott és a csatorna alakú kemencével foglalkozott, mely a westfaleni Plettenberg-műveken, a­melyek a »Deutsche elektrische Stahlwerke «-vel vannak össze­köttetésben, lesz építve A Gin-féle kemence ellenállási kemence. A csator­nába helyezett vas maga szolgál az igen erős áram vezetőjéül. A magába visszatérő csatorna zárt áram­kört képez, a­melyben elektródák kikerülésével induk­ciós tekercsek gerjesztik az áramot, hasonlóképen, mint a Kjellin és Gysinge kemencéknél. Az elektromos kemencék előnye, hogy a vas érintkezése a szénnel a lehetőségig korlátozva van, sőt a Kjellin-féle és a fennt­­eírt új Gin-féle kemencénél teljesen ki van zárva. Ez az előny azonban az elektro­mos olvasztás nagy költségei miatt, csak a legjobb tégelyacélnál érvényesül. Vegyes hírek: lapszemle. A Cahill féle elektromos zeneátvitel. Lapunk­ban annak idején megemlékeztünk az amerikai Cahill találmányáról, mely abból áll, hogy különböző periódusú váltakozó áramokat transformátorok segélyével egyesít és az így nyert eredő harmonikust rendes úton átviszi telefonokhoz, melyek azt zenei hangok alakjában adják vissza. Az alap harmonikusok létesítésére több száz váltakozó áramú generátor szolgál, melyeknek be- és kikapcsolása billentyűk segélyével történik. A különböző harmonikusokat úgy lehet összeválogatni, hogy az eredő híven utánoz bármely hangszert, mint hegedűt, zongorát, furulyát stb. Az Electrical World and Engineer híradása szerint megalakult egy társaság, mely New­ York városát fogja »ellátni« zenével. Érdekes, hogy nemcsak a tele­fon, hanem az ívlámpa is igen jól reagál, a zenélő köz­pont eredő hullámaira. Az ívlámpa ezen sajátsága technikai körökben már rég ismeretes és a­ki hallotta már az ívlámpát beszélni vagy zenélni, meg volt lepve a hangok tisztasága által. New­ Yorkban az egyes ven­déglőkben és mulató helyeken persze általános feltűnést keltett a »zenélő ívlámpa«, mely immár a téli szezon legnagyobb szenzációja lett. A telep állítólag 25—30,000 teremben képes hangversenyezni, de ki lehet bővíteni bármely szükségletre, éppen úgy, mint valamely világí­tási telepet. A társaság 8.000.000 korona tőkével rendel­kezik. A gyári kísérletek és a szabadalmi bírák. A magyar kir. szabadalmi hivatal elnöke felkérte a szakegyesületeket, hogy hívják fel tagjaik figyelmét annak fontosságára, hogy a szabadalmi hivatal műszaki minősítésű bírái az iparvállalatoknál végzett fontosabb kísérletekhez meghivassanak. Miután szabadalmi törvé­nyünk a szabadalmi bejelentések gyakorlati elbírálását a szabadalmi bírákra bízza, úgy az ipar szempontjából, mint általános közérdekből is kívánatos, hogy a szaba­dalmi bíráknak alkalmuk legyen arra, hogy gyakorlati ismereteiket és értéküket rendszeresen fejleszthessék. Erre legalkalmasabb eszközül kínálkozik az, hogy a szabadalmi bírák újabb gépek, készülékek és berendezé­sek gyakorlati kipróbálásához meghivassanak. Miután pedig a szabadalmi bírákat a törvény teljes titoktartásra kötelezi, a vállalatok minden aggodalom nélkül eleget tehetnek a szabadalmi hivatal kérésének. Az Arad­hegyaljai h. é. motoros vasút mű­­tanrendőri le­járását a napokban tartották meg. A bizott­ság a vasút megnyitására megadta az engedélyt. Az új vasút az első magyar vasút, mely a személyforgalmat a teherforgalomtól teljesen elkülöníti és a személyforgal­mat tramwayszerűen, kizárólag motorkocsi-üzemmel bo­nyolítja le. A vasút hossza 60 kilométer. A berlini Siemens-féle villamossági rész­vénytársaság az idén, úgy, mint tavaly, 5 és fél százalék osztalékot fog fizetni. Az elektromos üzemű­ vasutak felsővezeté­kének fenntartási költségeiről. Az «Electrician» szerint közúti vasutaknál, a­melyek 6-7 éve vannak üzemben, a felsővezeték fenntartási költségei kocsi­­kilométerenkint L1—L8 fillért tesznek ki. Uj és csak rövid idő óta üzemben levő vonalaknál a fenntartási költségek kocsikilométerenkint 0­ 4—0­ 5 fillérre csök­kennek. Uj fém elektromos ellenállások előállítására. Az elektromos ellenállásoknál eddig alkalmazott újezüst hibája, hogy az ismételt felmelegedés és lehűlés alkal­mával kristályos szerkezetű lesz és ennek következtében könnyen hasznavehetetlenné válik. A kristályosodást az újezüst cinktartalma idézi elő. W. B. Driver újabban cinknélküli ötvözetet állított elő, mely 75% rezet, 20% nikkelt és 5% mangánt tartalmaz. Ezen ötvözet mint ellenállás használva, fizikai tulajdonságait egyáltalán nem változtatja meg. Alacsony nyomású gőzturbinák. A gőzturbi­nát idáig csak mint a dugattyús gőzgép versenytársát ismertük. Sir Alexander Kennedy a London Electrician című lapban érdekes cikket közöl arról, hogy a gőz­turbina segélyével már meglevő dugattyús gőzgéptele­pek hatásfokát növelni s az üzemköltségeket csökken­teni lehet. Edinburghban a villamos vasút közpoti áram­­fejlesztő telepét ki kellett bővíteni, illetőleg a meglevő nem kondenzációs gépeket kondenzác­ióra berendezni. Ezen átalakítás a szokott módon nagy befektetést igé­nyelt volna, és a mellett a központ kapacitásának növe­kedése nem állt volna arányban a befektetéssel. A központi telepnek 4800 kw. teljesítményű nem konden­zációs gépekkel való kibővítése mintegy 1.600.000 koronába került volna. Ezen telep ára kondenzációra való átalakítással együtt mintegy 2.750.000 korona lett volna. E helyett egy új tervet készítettek és az átala­kítást e szerint hajtották végre. E terv értelmében a kipuffogó gőzt alacsony nyomású gőzturbinákba bocsáj­­tották, mi­által újabb kazánok nélkül is megkapták a szükséges erőtöbbletet. A telepet azonkívül kondenzá­cióval is ellátták 1.600.000 korona befektetésével. Ezen megoldást elég érdekesnek és hasznosnak találjuk arra, hogy vele műszaki köreink behatóan foglalkozzanak.

Next