Polytechnikai Szemle, 1908 (12. évfolyam, 1-36. szám)

1908-01-05 / 1. szám

4 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1908. január 5. Tantállámpa váltakozó áramhoz. A tantál­lámpát most már annyira megjavították, hogy azt bár­mely frekvenciájú váltakozó árammal táplálhatják. Mindenesetre azonban némileg hátrányos, hogy a tantál­lámpa élettartama nagyon függ az üzemviszonyoktól. A National Electric Lamp Association ezért a fogyasz­tóknak nagyobb megrendelések tétele előtt a lámpa élettartamának a rendelkezésre álló hálózaton való ki­próbálását ajánlja. Az új lámpákat bármely felfüggesz­tési szög alatt lehet használni, míg a régiebbeket csak merőleges felfüggesztésnél. A lámpákat 40 és 80 watt fogyasztással 20 és 40 gyertyafényerősséggel készítik. Új izzólámpa. Az­­American Association for the Advancement of Science ► legutóbbi ülésén Parker H. C. és Clark W. G. egy új izzólámpáról számoltak be, a­mely ha a gyakorlatban beválik, hatalmas verseny­társa lesz a fémszálas izzólámpáknak. Ezen új lámpa fonala szénből készül, a­mely vékony szilíciumréteggel van bevonva. A fonalak végei platinadróttal vannak el­látva, a­melyek az üvegburokba vannak forrasztva. Az izzószál hőfoka 1800 ° C, tehát jóval alacsonyabb, mint a fémszálaké. A lámpák fénye szép fehér színű. 1800 °C-nál a fényerősség a legnagyobb, 1700°C-nál a fény csak valamivel gyengébb és alacsonyabb hőfokoknál a fényerősség a hőfok eséssel arányosan csökken. Az áramfogyasztás megfelel az osrámlámpának, a legna­gyobb fényerősségnél tehát 1 watt Hemn­e gyertyánként. Az új izzólámpa áramtúlterheléssel szemben meglehető­sen érzéketlen, mert ha nem túl hosszú ideig az áram­erősséget kétszeresére emeljük is, a szál nem szenved kárt. További előnye még, hogy a szál elektromos ellen­állása 1375°-tól 1700°-ig a hőfokkal növekszik és csak az utóbbin felül csökken némileg. Ez által a fénysugár­zás egyenletes és így a dinamók üzeménél nem kell oly aggályos gondossággal az áramerősség állandósá­gára ügyelni. Szabadalmi Irodák egyesítése. A szabadalmi ügyvivői tevékenység együttes gyakorlása céljából dr. Wickmann József és Meller Ernő hites szabadalmi ügyvivők, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők testületének tagjai irodáikat egyesítették és azt ezentúl Bérczi Róbert hites szabadalmi ügyvivők közösen vezetik. A közös iroda 1908. jan. 1 -étől kezdve Budapesten, VII., Erzsébet körút 28. szám alatt van. Magyar Elektrotechnikai Egyesület. (VII., Rákóczi­ út 30.) A Magyar Elektrotechnikai Egyesület fénye­sen sikerült Szilveszter-estélyt rendezett. A hangverseny folyamán kitűnt Kondor Ernő a Királyszínház tagja gyönyörű hangjával, Dezső Vilmos és Fenyvessy Jenő komikus magánjelenetekkel, Bihari Mariska énekszámai­val és Vámos Margit hatásosan előadott szavalataival. A műsor fénypontja Neumann és Ungerleider által be­mutatott mozgófényképek voltak. Az újév beálltával Tihanyi Nándor alelnök hatásos beszéd keretében üdvö­zölte a jelenlevőket. Utána cigányzene és tánc mellett a kora hajnali órákig az egész társaság a legjobb han­gulatban együtt maradt. Az est sikere Seiler Armand főrendező érdeme. Baleset elleni védelem az elektrotechnikában.* Irta: Stark Lipót, aki: gépészmérnök. (Folytatás és vége.) Függőben maradt e szabályzatban, úgy mint külön­ben a másutt érvényes szabályzatokban is az a kérdés, hogy mily fajta elzárás fogadható el robbanásmentesnek. Minthogy némely külföldi szabályzat az elektromotorokat teljesen kitiltja a bányákból, a vestfáliai bányaipar-pénztár választmánya a kérdés tisztázása céljából elhatározta, hogy kísérletileg fogja megállapítani ez elektromotorok és készülékek, veszélyességét és a veszély elhárításának módjait. E kísérleteket Gelsenkirchenben végezték és eredményük az, hogy az elektromotorok és az elektromos készülékek ha robbanásmentesen el vannak zárva, veszélyt egyáltalában nem rejtenek magukban. A kísérletek célja egyúttal az volt, hogy megállapít­­tassék, mikép kell az elektromotorokat és a készülékeket robbanásmentesen, azaz úgy elzárni, hogy az azok belsejében esetleg fellépő szikra, vagy láng a külső gáz fel ne gyújtsa. A kísérleteket részletesen közölte Götze mérnök az E T. Z. 1906. évfolyamában és eredményük rövid kivo­natban a következő: A motorokat és készülékeket vagy teljesen be kell burkolni, a­mikor is a tömítésnek nem kell abszolúte gázmentesnek lennie, vagy megfelelő dróthálókkal fedett nyílásokat lehet sze­lőztetés céljából hagyni, de oly módon is lehet a meleg elvezetéséről gondoskodni, hogy vékony lemezek közötti szűk hézagon engedjük be és ki a külső levegőt. Az elektromotorok teljes elzárásánál a következő feltételekre jutottak : 1. Ajánlatos az egész motort beburkolni, minthogy szikrák nemcsak a kollektoron,­­ vagy a csúsztató­­gyűrűkön, hanem a gombolyítás egyes drótjai között is léphetnek fel. 2. A tokok nyomásmentesitéséről is kell gondos­kodni, hacsak nem nagyon kis motorokról van szó. * A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben 1907. évi okt. hó 24-én tartott előadás. 1­23. ábra.

Next