Polytechnikai Szemle, 1911 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-04 / 1. szám

4 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1911. január 4. római és a byzanc művészeti formáit saját művészi felfogásuk és érzékük szerint felhasználva, a román építészetet teremtették. A második előadás Méhely Kálmánnak: „A dolgozó Belgium“ című nagyszámú vetített képpel kísért érdekes előadása volt. A közgazdasági tevékenység legfontosabb ágazataiban igyekezett kimutatni azt, ami Belgiumban a legnevezetesebb és megrajzolni belőlük a dolgozó Belgium mai képét. Belgium a közgazdasági tevékenység minden ágazatában relatíve a legnagyobb fejlettséget mutattja. Belgiumnak van aránylag a legsűrűbb vasúthálózata, a legintenzívebb ipara, a fejletségének igen magas fokán álló mezőgazdasága, a lakosság számához viszonyítva a legnagyobb értékű kereskedelme. Külkereskedelme a 6 milliárdo-t meghaladó évi összes értékével Ausztria-Magyarországét is jóval felülmúlja. Belgium inkálta Európában a nagy vasutakat és ugyancsak Belgiumnak van a legkitűnőbb vicinális vasútrendszere, a nagy tömegek forgalmának fejlesztése végett pedig a legkitűnőbb munkásbérletjegy-rendszere. Belgium kiváló skálája mindama tulajdonságoknak, melyek korunkba a nemzetek erejét alkotják: vállalkozó szellem, szervező képesség, elszánt kezdeményezés, előrelátás és a jövőről való gondoskodás. Ez utóbbiban is kiválót alkotott takarék- és nyugdíjpénztára, valamint munkásházépítő egyesületei révén. Helyes vámpolitikája olcsó megélhetést biztosít. Mezőgazdasága fejlettségének igen magas okán áll, mert gazdái legteljesebb mértékben felismerték az egyesülésben rejlő erőnek, a tanulás, a haladás iránti készség kielégítésének módjait és értékét. E rendkívül sokoldalú gazdasági tevékenység azt a gondolatot véli felkelthetni, hogy hát könnyű ott erőteljes gazdasági életnek kifejlődnie, ahol nincs a mi nemzetiségi és társadalmi tagoltságunk. És ez éppen a legnagyobb tanulság Belgiumból. Alig van más ország, ahol ezek az ellentétek jobban ki volnának élesedve, mint éppen itten. Flamand és wallon, katholikus és szocialista egymással a legélesebb harcban áll. Csakhogy a nemzetiségi és társadalmi tagoltság csupán addig ■veszedelmes, amíg meddő veszekedésben emésztődik fel. Ha gyakorlati felfogásban gyökerező nemes versengést kelt köztük, sokkal hasznosabb, mint bármilyen meddő egyszínűség. E versengés leghasznosabb gyümölcse az alkoholizmusnak és analfabéták számának rohamos csökkenése. Belgium tehát azzal a véleménynyel szemben, hogy a mai szociális bajok forrása az indusztrializálódás, azt bizonyítja, hogy a többi gazdasági ághoz harmonikusan kapcsolódó indusztrializmus boldogulását sokkal meszszebbmenőleg biztosítja, mint bármiféle egyoldalú gazdasági ágazat. A nagyon értékes és tanulságos előadást a nagyszámú közönség zajos tetszéssel honorálta. Újabb műjéggyártó-telepek. Amerika legnagyobb villamos áramfejlesztő telepeinek egyike, a „Montreal világítási, fűtési és erőátviteli társaság“ elhatározta a műjég nagybani gyártását. Az óriási turbina- és dinamógépberendezések az éjjeli órákban a jéggyártáshoz való kihasználása igen nagy jövedelmet biztosít. A Niagara vízeséseinél már évek óta üzemben van egy elektromos üzemű műjéggyár, amely a gyártott jeget nagy haszon mellett óriási mennyiségekben messze vidékekre elszállítja. Ez utóbbi gyárban a jéggyártás következőképen történik: Nagy víztartányokba üreges, belülről hűthető fémlemezből álló lapos testeket függesztenek, amelyből külső oldalain jégréteg képződik. Ha a körülbelül 20 négyzetméter felülettel bíró testeken a jégréteg vastagsága 30 centiméterre megnövekedett, a testeket kiemelik, a jégtáblákat leválasztják és szétfűrészelik. Egy ily testtel körülbelül 400— 500 kiló jeget gyártanak egy munkaszakasz alatt A hűtőfolyadék készítése, a szivattyúk, daruk, fűrészek, stb. hajtása elektromos energiával történik. A jéggyártás ily módon oly olcsó, hogy nagyobb távolságokra is még haszonnal szállítható el. Rendkívül olcsó műjeget gyárt a Trieszt melletti Opcina-ban lévő jéggyár, mégpedig a bóra segítségével. Ez a hideg mindent megdermesztő szél, óriási erővel jön le a Karszt-hegységből a tenger felé. A jéggyár a bóra kihasználására a szél irányával szemben egy nyitott fafészert épített, amelyben egy fakarókból rostélyszerűen felállított rendszer felett víz folyik. A víz nagyszámú csapon keresztül lassan átfolyik a rostélyrendszeren és megdermed vastag jégdarabokká, amelyeket leütnek és a gyár jégpincéjében felraktároznak. A közlekedési eszközök üzembiztossága egykor és most. A vasúti forgalom biztosságának nagyfokú növekedéséről bizonyságot tesznek a következő adatok. Sartiaux főmérnök 30 évvel ezelőtt az utazásnál bekövetkezett balesetekről állított össze pontos statisztikai adatokat. Statisztikája szerint Franciaországban a postakocsik idején minden 335,000-ik utasra egy halálos végzetű baleset és minden 50,000-ik utasra egy sérülés esett. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a balesetek száma a vasutak kiépítésével óriási módon növekedett. Ez azonban nem áll. Sartiaux kiszámította, hogy Franciaországban a vasutak fennállásának első 40 esztendejében, azaz 1835 szeptember 7-étől 1875 szeptember végéig, csak minden 5,178,490-ik utasra esett egy halálos kimenetelű baleset és csak minden 580,450-ik utasra egy sérülés. Ezeket az adatokat messze felülmúlják a legújabb kimutatások. Ezek szerint az 1901—1904-ig tartó 4 év alatt csak minden 7.000,000-ik utasra esik egy halálos végzetű baleset és minden 1.300,000 utasra egy sérülés. Felelős szerkesztő : WOLF SÁNDOR. SZABADALMAK FORGALMA. Gandil Ernő Waldemár gépszerkesztő, Kopenhágában a 32.765. számú „Fejőgép” című magyar szabadalom tulajdonosa, szabadalmának gyakorlatbavétele céljából belföldi gyárosokkal összeköttetést keres; szabadalmát esetleg el is adja, vagy gyártási engedélyt ad. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálnak : Harsányi Jenő és dr. Messinger Károly hites szabadalmi ügyvivők, Budapest, V., Váci körút 78. szám, Fővárosi Nyomda készít mindennemű nyomtatványt díszes és modern kivitelben, úgymint: hírlapokat, folyóiratokat, kereskedelmi nyomtatványokat, részvényeket, betéti befizetési könyveket, árjegyzékeket, évi jelentéseket, zárszámadásokat, a törlesztő íveket, számlákat , levélpapirokat, stb. vonalzó és st, könyvkötő r.-t. Budapest Podmaníczkyutcza 39. szám Telefon sz. 28-Í7 ilBSínü Üzleti könyveket a kereskedelem és bankszakma minden ágazata számára, saját v. bármilyen minta utáni tartós és czélszerű kivitelben jutányos áron gyártunk. Vonalzó intézetünkben mindennemű vonalzási munkát a legrövidebb idő alatt*■ készítünk.