Polytechnikai Szemle, 1912 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1912-01-10 / 1. szám

1912. január 10 POLYTECHNIKAI SZEMLE rajzoknak tussal való kihúzását, mert ezeket a feltaláló egy­szerű kémiai eljárásával szép fekete színű, rögzített és fény­másolásra alkalmas rajzokká alakíthatjuk át. Az új eljárás abban áll, hogy az trón oly fémvegyületet tartalmaz, amely később kémiai behatásra megfeketedik és megrögződik. Ilyen fémvegyület lehet pl. a ferroammóniumszulfát, amelynek színes szulfidja van. Az ezen izónnal elkészült rajzot azután oldható szulfid hatásának tesszük ki, mire a fém átalakul fémszulfiddá. A rajzolásnál természetesen egy közönséges irónt is haszná­lunk, amelylyel a segítővonalakat húzzuk meg, úgy hogy a szulfid behatására csak azon részek feketédnek meg, amelyeket különben tussal is kihúztunk volna. A Telefon Hírmondó Amerikában. Puskás Tivadar­nak, a korán elhalt zseniális magyar mérnöknek Budapesten bevált találmánya, a Telefon Hírmondó, New jersey állam Newark nevű városában is megkezdte működését. A Beszélő Újság szerkesztősége és irodája az óriás Essex Building egész első emeletét elfoglalja és sokkal tökéletesebben van beren­dezve, mint a Budapesti Telefon Hírmondó szerkesztősége. Különösen a hangversenyterem készüléke, amely az előfizetők részére adott zene- és énekszámokat továbbítja, felülmúlhatatlan a maga tökéletességében. A Newyork Herald, Times, Tribune, World, Press, Evening Telegram és Globe a Telefon Hír­mondóval foglalkozva, kiemelik, hogy magyar találmányról van szó, amelyet Budapestről importáltak az Egyesült­ Államokba. Mindenesetre örvendetes, hogy magyar találmány is megkezdte már hódító útját a találmányok hazájában, Amerikában. Úyítás a mechanikai tüzelőszerkezetek terén. A modern kazántelepeken használatos önműködő tüzelőszerkezetek komplikált hajtóművei még nagyon hiányosak. Legfőbb hibájuk, hogy csak keskeny rostélyoknál használhatók, mivel nem terítik el a szenet egyenletesen a rostélyon. De nagy hátrányuk e szerkezeteknek, hogy ha a szénbedobás táplálóhengerrel történik, akkor a kazánt igen mélyre kell befalazni, hogy a garat, a­melyből a táplálóhengerbe folyik a szén, oly alacsony legyen, hogy a szenet egyszerűen be lehessen lapátolni. Majd az összes készülékek hátránya abban rejlik, hogy a szénbedobó­henger vagy lapát mozgatására különösen hosszú rostélyoknak aránylag nagy erő szükséges. A hajtás vagy egy közös előtét­tengelyről excenter és excenterrud, vagy kilincskerék és kilincs segítségével történik. Rendesen finomabb szemcséjű szénrészek az adagolólapát által nem lesznek oly távolságra bedobva, mint a nagyobb darabok, a szénpor elöl a rostélyon összegyűl és időnkint kézzel el kell távolítani, mert erős füst- és korom­­képződés állana be. Újabban egy altonai cég oly rendszerű tüzelést szabadalmaztatott, mely az eddigiekkel szemben lényeges változást és a megejtett kísérletek szerint haladást mutat. Elvileg a főalakítás ezen tüzelésnél abban áll, hogy a magas szerkezet elesik, mivel a lángcső ajtaja úgy van kiké­pezve, hogy vele történik a szénnek a rostélyra való dobása. A szén a ferde hajításo* törvényei szerint egy parabola-pályán mozog az etetés alatt, ami által egyenletes elosztása a rostélyon jobban eléretik és emellett a szerkezet erőszükséglete is kisebb. A mozgató mechanizmus leállítása nélkül egy emeltyű segítsé­gével az ajtó kézzel kinyitható, úgy, hogy a salakozás, mint kézi tüzelésnél, könnyen elvégezhető. A szerkezet egy előtét­tengelyről mozgatható egy excenter segítségével. A berendezés előnye az is, hogy meglevő kazánra minden átalakítás nélkül rászerelhető, csak az ajtót kell kicserélni. A dohánynak villamossággal való konzerválása. Edward Lusley londoni vegyészmérnök legutóbb beszámolt azok­ról az érdekes és nagyjelentőségű kísérletekről, amelyeket a dohánynak villamosság útján való konzerválásával végzett és amelyek fényes eredményekkel jártak. Az új eljárás számtalan előnynyel jár a dohánygyártmányokra és különösen a szivarka­­dohányt tetemesen megjavítja és élvezetesebbé teszi, anélkül, hogy kellemes zamatát legkevésbbé is befolyásolná. A villamos­sággal kezelt dohány sok tekintetben enyhíti a nikotin káros hatását és ezenkívül különösen kellemes izt kölcsönöz a belőle készített gyártmányoknak. Legnagyobb jelentősége az új eljárás­nak azonban kétségtelenül az, hogy a villamos áramnak kitett dohány kitűnően konzerválódik és évek során át való raktározás után is kifogástalan minőségben használható. A rendesen 10—25 százaléknyi nedvességet tartalmazó dohányt ugyanis igen hamar penészgombák lepik el és az anyag egészen hasznavehetetlenné válik. A villamos áram annyira konzerválja az anyagot, hogy már előre megöli a gombákat és a nedvességet a minimumra redukálja. Egy kísérlet alkalmával kitűnt, hogy a legnedvesebb fajtájú dohány, miután villamos árammal kikészítették és pléh­­dobozba elzárták, öt év múltán is kifogástalan minőségben volt használható és élvezhető. Lusby eljárása mélyreható fontosság­gal bír a dohánygyárakra, amennyiben rengeteg kártól fogja megóvni ezeket a vállalatokat. A főváros közlekedési kérdéseiről tartott jan. 4-én előadást Kelemen Mór főmérnök a Magyar Mérnök- és Építész Egyesületben, melyben a főváros személyforgalmának hihetetlen mértékű megnövekedését vázolta, szembeállította ezt Bécs, Berlin és London forgalmával és ismertette a közlekedési esz­közöket, a kifejlődött versenyt, amelyben a nagyobb sebesség biztosítja az előnyt. Rámutatott a fővárosi közlekedés hibáira, amelyek részben a természetes fejlődés, részben pedig a meg nem felelő városszabályozási terv és a város kedvezőtlen utca­­hálózata folytán következtek be. Bebizonyította, hogy a bajok­nak elejét lehetett volna venni, ha a modern műszaki tudás és vezetés úgy a villamos vasutak igazgatásában, mint a fővárosi közlekedési politika irányításában teret kapott volna. Szükséges­nek tartja a sebesség növelését, a megállóhelyek számának lehető redukcióját, a fel- és leszálló utasok számára külön­választott, széles ajtóval ellátott kocsik alkalmazását és új vona­lak építését. Sürgette az Erzsébet-hídnak a villamos vasutak számára való megnyitását és a Hungária­ körúti híd megépítését. A földalatti vasút létkérdésének tartja a mai vonal meghosz­­szabbítását, vázolta a takszaméteres automobilok alkalmazásának a forgalomra való rendkívüli hatását. Szólt az útépítés terén elkövetett hibákról és azt javasolta, hogy az amerikai közleke­dési bizottságok mintájára állítsanak föl nálunk is egy, a városi adminisztrációtól független bizottságot, amelynek feladata volna, hogy a közlekedési vállalatokat ellenőrizze és megfelelő közle­kedési programot dolgozzon ki. Felelős szerkesztő: WOLF SÁNDOR. Fővárosi Nyomda vonalzó és könyvkötő r.-t. Készít mindennemű nyomtatványt dí­szes és modern ki­vitelben, úgymint: hírlapokat, folyóira­tokat, kereskedelmi nyomtatványokat,­­ részvényeket, betéti befizetési könyveket, árjegyzékeket, évi je­lentéseket, zárszáma­dásokat, a törlesztő íveket, számlákat -és levélpapírokat, stb. Budapest Podmaníczky­­utcza 39. szám Telefon sz. 28-17 Üzleti könyveket a kereskedelem és bankszakma minden ágazata számára, sa­ját v. bármilyen minta után, tartós és czél­­szerű kivitelben jutá­nyos áron gyártunk. V­onalzó intézetünk­ben mindennemű vonalzási munkát a legrövidebb idő alatt ♦ készítünk.­­*■ 5

Next