Rádió Technika, 1941 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1941 JANUÁR RADIOVECHImA MŰSzAK 1FOLYÓ 11 RAT SZERKESZTIK :: KOVITZA GYÖRGY ÉS MOHMÁR JÁNOS ECHO 241—0 Egyhangoltkörös univerzális vevőkészülék 15—200 m. vételkörzettel, billenő antennacsatolással, EFti -CE4- CY2 csövekkel Közli: Vörös Rezső okt. gépészmérnök. Lapunk 1940. évi szeptemberi számában) ECHO 241V címen váltóáramú készülék leírása jelent meg, mely azóta igen nagy közkedveltségnek örvend. Időközben több érdeklődés futott be ugyanezen készülék univerzális kivitelére vonatkozóan. Az érdeklődésre való tekintettel, olvasóink kívánságára, kidolgoztuk pontosan ugyanazt a készüléket, azonban 110, illetve 220 volt egyen- és váltóáramra is használható kivitelben. A készülék leírásánál hivatkozunk a Rádió Technika már említett cikkére, így tehát az abban közölteket részletesebben még egyszer nem írjuk le. A készülék átkapcsolóval egybeépített tekercsrendszeréről, elrendezéséről és általános megoldásáról e cikkünkben nem szólunk. Ugyancsak nem közöljük ismételten a készülék elrendezési rajzát, valamint fényképeit, mert ezek a hálózati transzformátor kivételével teljesen azonosak a váltóáramú kivitellel. A hálózati transzformátor helyére legcélszerűbben a fűtőkörben alkalmazandó áramszabályozó ellenállócsövet helyezhetjük. Tekintettel arra, hogy az univerzális kivitel lényegében csak a hálózati áram átalakítására szolgáló részben tér el a váltóáramútól, kezdjük a kapcsolás ismertetését mindjárt a hálózati csatlakozásnál. A hálózat egyik ága (váltóáram esetén tetszőleges, egyenáram esetén a negatív ág) a készülék fémalvázához csatlakozik. Ezért a készülék érintésre veszélyes. Dobozba szereléskor ügyelni kell arra, hogy a készülék fémalkatrészeit még véletlenül sem lehessen megérinteni. A készülék dobozának hátlapján tehát csak a csatlakozó hüvelyek helyén Copyright Rádió Technika, még a forgatógombok esetleg kiálló csavarjait is rövidítsük meg és a csavar helyét öntsük ki viasszal, vagy szurokkal. Ez azért fontos, mert nedves padlón esetleg a teljes hálózati feszültséget kaphatjuk testünkön keresztül, ami feltétlenül életveszélyes. A készülékben a föld- és antenna-csatlakozásnál alkalmazott védőkondenzátorok ugyanezt a célt szolgálják. A hálózati bevezetés másik ága az egyenirányítócső anódjára van kötve, kikapcsolón keresztül. A kikapcsoló a visszacsatoló-forgókondenzátor tengelyéről működik és annak teljesen kiforgatott helyzetében kapcsol ki. Az egyenirányítócső katódján már a maximális pozitív anódfeszültséget kapjuk, melyet azután elosztunk a végerősítőcsőre és külön szűrésen keresztül az előerősítőcső anódjához vezetünk. A hálózat ugyanezen ágáról ellenálláscsövön keresztül a csövek sütőáramát látjuk el. A rajzban feltüntetett sorrendet feltétlenül be kell tartanunk, tehát a pozitív hálózati ágtól számítva következnek az ellenálláscső, az egyenirányítócső (CY2), a végerősítőcső (CL4) és az audion (EFG). Az EFO-cső tehát, mely mozgásra a legkényesebb, a legnegatívabb ponton van bekötve. Az ellenállásszabályozócső gondoskodik a fűtőáram 200 ma-es beállításáról, még akkor is, ha a hálózati feszültség nagy határok között változik. Mégis célszerű 110 volt esetén az erre a célra készült típust használni és amennyiben a gépet 220 voltra használnánk, az ellenálláscsövet a 220 voltos típusra kicserélni. Megjegyezzük azonban, hogy a 220 voltos típussal úgy 220, mint 110 volton is működik a készülék. A 110 voltos típust ellenben nert 42k