Szabó Szaklap, 1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-02 / 1. szám

4 SZABÓSZAKLAP 1940. január 2. Gomblyukak: A középső 1*/2—2 cm-rel fekszik a derék­­vonal felett. A gomboknak egymástól való távolsága IOV 2—11 cm. Az eleje széle: Az átmenetnek a szélessége­­a két felső gombnál 2/2 cm, az alsó gombnál 2 cm. A lekerekítés áb­ránk szerint rajzolandó meg. Kihajtó: Hajlott testtartásnál csak 2 cm-t mérjünk előre a nyakvágás legnagyobb bemélyülésétől és ezen a ponton keresztül húzzuk meg a felső gomblyuk elé a kihajtó törésvonalát. A kihajtónak a megrajzolását és an­nak méreteit ábránk szemléltetően mutatja. Derékbevágás: A zseb elülső végződése mögött 2—2/2 cm-rel indul a bevágás irányvonala függőlegesen. A zseb­­nyílásnál a kivér mennyisége jobbra és balra egy-egy var­A hajlott testtartás kihatással van az ujjára is. A hátsó varrásnál nagyob­!) hosszúságra van szükség, ennek meg­felelően pedig az elülső varrás meg kell hogy rövidüljön. Szaklapunknak előző számaiban foglalkoztunk már a vagián ujjúnak a különféle testtartásokkal kapcsolatos átalakítá­sával. A zakó ujjúnál is szükség van ezekre az átalakítá­sokra, hogy kifogástalan esése legyen. Az alábbiakban elő­ször normális ujjat szerkesztünk és aztán ismertetjük a hajlott testtartásnak megfelelő átalakításokat. Felállításunkhoz a következő mértékeket használtuk fel: mellbőség 100/50 cm, karlyukkerillet számítással: fél­­mellbőség egynegyede plusz 3 szorozva hárommal egyenlő 46/2 cm plusz 12 cm megnagyobbítás, tehát összesen 47 cm. A megnagyobbítás 50 cm-nél kisebb mell­bőségeknél 1 cm, 54—56 cm-es félmellbőségnél pedig már a meg­­nagyobbítást egészen elhagyhatjuk. Hátszélesség varrással együtt 20 és háromnegyed cm, ujjah­osszúság 82 cm. Normális ujja szerkesztése Felsőujja: Húzzuk meg az A—B—H derékszögű alap­vonalakat. Ujjaszélességként mérjük A ponttól előre B pontig a karlyukkerü­let felét mínusz 72 cm-t, azaz 23 cm-t. Felezzük meg C ponttal az A—B távolságot. Jelöljük ki b pontot 2 cm-rel a B—C távolság felezési pontja előtt. Az ujja mélységeként mérjük A ponttól lefelé H pontig a karlyukkerü­let egynegyedév Az így kijelölt pontokból húz­rásnyi legyen. Hogy ezt a zsebnyílásnál hiányzó mennyisé­get kiegyenlítsük, vezessük körülbelül 4 cm-rel a zsebvonal alá az oldalbevágásnak a vonalát és vegyük itt ki ékalak­ban ezt a szóbanforgó mennyiséget. Ezen eljárás következ­tében — amint ezt a nagyon előnyös módszert a Szabó­szaklap 1939 augusztusi számában részletesen ismertettük — megkapjuk a teltebb mellrészt és derékban valamint csípőben is tetszetős lesz darabunk felfekvése. És emellett a darab kezelése a legkevesebbre szorítkozik. Becsípés az aljának a szélénél: A csípőrész jó felfek­vését és záródását nagy mértékben tetszetősebbé tehetjük, ha a zseb elülső végződésétől függőleges vonalat húzunk az aljának a szélénél és ott körülbelül 1­­2—2 cm-rel ösz­­szehúzzuk darabunkat. Munk ábránk szerint függőleges illetőleg vízszintes segéd­vonalakat és a metszéseknél jelöljük ki D és M pontokat. Kargolyómagasságként mérjük M ponttól felfelé K pont kijelölésére a karlyukkerü­let egyh­armadát plusz 1­72 cm-t, azaz jelen esetben 17 és egynegyed cm-t. Mérjünk D pont­tól felfelé F pontig 3 cm-t, majd ugyancsak D ponttól mérjünk előre 2/2 cm-t. Húzzunk irányvonalakat A és K, K és K, K és F pontok között és ábránk szerint rajzoljuk meg a felső kargolyóvonalat. Az ívelés A és K pont között 1­2 cm, K és K pont között pedig 1 cm, amint ábránkon a jelzések mutatják. Alsóujja: Mérjünk A ponttól előre ,,a“ pontig 2'/2 cm-t. Felezzük meg a D­ M távolságot m ponttal. Húzzunk m és ,,a“ pontok között segédvonalat, majd az ml metszési ponttól mérjünk lefelé m2 pontig 2 cm-t az alsó kargolyó­­vonal ívelésére. Az alsó kargolyóvonalat pontosan ábránk szerint rajzoljuk meg. Az alsóujjának ez a szabásai ránc­­nélküli esést biztosít. .A hajlott testtartásra való átalakítás most következik. Amint a bevezetésben említettük, az ujját hátsó részén meg kell hosszabbítani elülső részen vagy rövidebbre kell venni. A hátsó varrásnak a meghosszabbítására tehát mérjünk H ponttól lefelé III pontig 1 cm-t. Húzzunk innen segédvona­lat D ponthoz és az ujjának la­lsó részét most már a III D vonal alapján folytatjuk tovább. Húzzunk tehát D és Hl pontból derékszögű vonalakat lefelé. Hagyjuk el A pontnál a varrás­ nélküli hátszélességet, azaz 23 és háromnegyed cm mínusz 72 cm-t és mérjük A ponttól tovább Rï pontig a 82 cm-es ujrahosszúságot. Rï pont végleges kijelölése persze csak később történhet meg. Húzzunk Rï*mélységben vízszintes alapvonalat és a met­széseknél jelöljük ki R és V pontokat. Mérjünk V ponttól felfelé L pont kijelölésére 3 cm-t. Alsó ujjaszélességként mérjünk L ponttól ferdén az alsó alapvonalra RI pontnak végleges kijelölésére 15—15­2 cm-t. Felezzük meg a D—L távolságot E ponttal és húzzuk meg E ponton át a könyökvonalat. Mérjünk ezen E pont­tól „e“ pontig hátra 1/2 cm-t és rajzoljuk meg az alsó normálisan fekvő varrásvonalat, mint ábránkon a szagga­tott vonal mutatja. Ennek a varrásnak jobban a hónalj alá helyezése céljából mérjünk ,,e“ ponttól és lent L ponttól is 2V2—2V2 cm-t előre, amint tettük ezt fent D pontnál is és párhuzamosan a normális varrásvonalla­l rajzoljuk meg a felső ujja elülső varrásvonalát. Az alsóujja elülső varrás­­vonallát a normálistól csak 11/2 cm-rel vigyük hátrább. Az 1 cm-es különbséget a két varrás veszi fel. A könyökvarrásvonalak megrajzolására mérjünk El könyökponttól előre körülbelül háromnegyed cm-t. Mind­két ujjarésznek a felsőrésze H pontnál kissé ívelten rajzo­landó meg, amint ezt ábránk szemléltetően mutatja. Ugyancsak ábránk szerint rajzoljuk meg az ujjának alsó szélét. Ujjaszerkesztés hajlott testtartásra .

Next