Szabó Szaklap, 1944 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1944-01-01 / 1. szám

A SZABÓSZAKLAP 1944. január 1. cselekmények büntetéséről szóló 1941: X. t.-c. rendelke­zései alá nem esik, az 1.960/1943. M. E. számú rende­let 9. §-ának (1) bekezdésben megállapított kihágást kö­veti el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő: a) az a fogyasztó, aki ennek a rendeletnek a hatály­balépése után az 1. §-ban felsorolt textilárukból a meg­engedettnél nagyobb mennyiséget szerez be; b) az a kereskedő, illetőleg iparos, aki ennek a ren­deletnek hatálybalépése után az 1. §-ban felsorolt textil­árukból valamely fogyasztónak a megengedettnél nagyobb mennyiséget kiszolgáltat, illetőleg hozott anyagból elké­szít; c) az a kereskedő, aki az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgáltatását a fogyasztó vásárlási könyvébe nem a 2. 1. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint jegyzi be vagy azok kiszolgáltatásáról a 607.100/1943. K. M. sz. rendelet 7. § áltak (3) bekezdése értelmében vezetett fel­jegyzésében (nyilvántartásában) a jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében megjelölt adatokat nem tünteti fel. (2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás fel­derítése körül szerzett érdemek jutalmazására, a kihágás miatt eljáró hatóságokra és az eljárás adatai szerint el­kobzás alá eső áruk lefoglalására nézve az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. §-ának (2) — (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. 4. §. Ez a rendelet 1944. évi január hó 1-én lép hatályba és ezzel a 29.400/1943. K. M. számú rendelet hatályát veszti. B­udapest, 1943. évi december hó 30-án. A miniszter helyett: dr. Jakabffy Károly s. k., államtitkár. Egy- és kétsoros rövid felsőkabátok szerkesztése A h­annnoveri ,,Der Schneidermeister” szabászat­ akadémia és szabószaklap rendszere szerint. Igen praktikus ruhadarabok ezek a rövid felsőkabá­tok (joppe). Zakót általában nem hord az ember ezen kabátok alatt, hanem kötött gyapjúmellényt vagy puttó­­vert. Többnyire vastagabb bélelést is kap az ilyen kabát. Ezen körülményekre, valamint arra való tekintettel hogy nagyobb kényelmet várunk ezektől a kabátoktól.­va mér­tékeket megfelelően meg kell nagyobbítanunk, amint ezt a szerkesztésnél látni fogjuk. Az egysoros­ szabás mintájának elkészítése Képünk egy aránylag igne egyszerű egysoros rövid felsőkabátot szemléltet. Általában azonban a sportszerű szabási motívumok minden formáját felhasználhatjuk ennél a darabnál, alapmintaként azonban minden esetben az alábbi szabásmintáit használhatjuk fel. Szabásmintánk megszerkesztéséhez a­ következő mér­tékeket használtak fel: Testmagasság — — — — — — 180 cm Mellbőség — — — — — — — 104 cm Hasbőség — — — — — — — 96 cm Csípőbőség — — — — — —98 cm Hátmagasság — — — — — — 24 cm Derékhosszúság — — — — — — 0111 Egészhosszúság — — — — — — 79 cm Az első négy feltétlenül testmérték, a többit ará­nyossági számítással is meghatározhatjuk. A hátarész megszerkesztése Húzzuk meg a W—h—L derékszögű alapvonalakat. Hátnyakkör: W—h a félmellbőség egytizede plusz 3 cm. Ha a gallér alatt gyapjúsálat hord a vevő, akkor vegyük a nyakkört valamivel nagyobbra. W—h távolsá­got azonban legfeljebb egynegyed cm-rel nagyobbítsuk meg. H­h általában 2­0 cm. Rajzoljuk meg a nyakkört. Hosszúsági lemérések: Mérjük W ponttól Rh pontig a hátmagasságot és megnagyobbításra 1 cm-t, TI pontig a derékhosszúságot és L pontig az egészhosszúságot. Cs­ípőm­élységként mérjünk TI ponttól G pontig a derék­hosszúság egyharmadát. Felezzük meg a W—Rh távol­ságot R ponttal és húzzuk meg a vízszintes alapvonalakat. Hátközépvonal: Derékbel­jebbállításra mérjünk TI ponttól T pontig 21A cm-t, lent L ponttól L1 pontig 3 cm-t. Húzzunk T ponttól 2—3 cm-rel R pont alá irány­vonalat és ábránk szerint rajzoljuk meg a hátközépvar­­rásvonalat. Hátszélesség: Az arányos hátszélesség a mellbőség egyötöde. Mérjük az arányos vagy a testen lemért hát­szélességet és mindkét esetben megnagyobbításra 1 cm-t R ponttól Rb pontig. Vállvarrás: Húzzunk Rb ponton át függőleges vona­lat. Mérjük Rb ponttól b pontig vállmagasságkén­t a félmellbőség egytizedét plusz 4 cm-t. Húzzuk meg H pontból b ponton át a vállvarrást és szélesítsük meg a vállat b ponttól Ab pontig 1% cm-rel. Karöltő: Jelöljük ki Rb—a távolság felezésében r pontot, majd mérjünk innen „s" pontig 2 cm-t. Rajzoljuk meg a karöltőt Rb pontból egy varrásnyival „s“ pont mögé. A hátarész így Rh pont előtt még körülbelül 1 cm-rel szélesebb lesz. Oldalvarrás: A hátarész derékban való T—T2 széles­sége 3 cm-rel kevesebb, mint az R—Rb hátszélesség. A csípőben való G1—G2 szélesség 1 cm-rel nagyobb, mint T—T2 derékban velő szélesség. Húzzunk G2 és „s“ pont­ból V? cm-rel T2 pont elé és mögé irányvonalat, majd rajzoljuk meg ábránk szerint az oldalvarrásvonalat. Az aljának a szélét úgy rajzoljuk meg, hogy az de­rékszögben érje L1 pontban a hátközépvarrásvonalat. Az elejerész megszerkesztése Hosszabbítsuk meg a hátarész vízszintes alapvona­lait előre és jelöljük ki a mellvonalon S2 pontot. Hónaljszélesség: Mérjük a mellbőség egynyolcadát plusz 3 cm-t S2 ponttól Av pontig. A zakóhoz képest tehát a megnagyobbítás itt 8 cm. Elejemagasság: Ha nincs hónaljmélységi méretünk, akkor elejemagasságként normális testtartásnál vegyük a hátmagasságot. Av—At tehát egyenlő W—Rh. Nyakcsúcs: Mérjük At ponttól előre Hl pontig a mellbőség egyötödét. Felezzük meg az At—Hl távolságot és attól 1 cm-rel előrébb jelöljük ki­­s nyakcsúcspontot. A nyakcsúcsnak 1 cm-rel való előrébb helyezése követ­keztében az eleje közepénél nem kell, vagy csak igen keveset, bedolgozni, a melldomborulás beledolgozása há­tulról történik. Vállvarrás: Mérjünk A1 ponttól lefelé 3 'A cm-t A2 pontig és egyenesen rajzoljuk meg ábránk szerint a váll­varrást, amely Hs nyakcsúcstól As vállcsúcsig Ys cm-rel kevesebb, mint a hátarész vállszélessége. Nyakkör: Mérjük W­h hátnyakszélességet Hl pont­tól Ht nyakmélységi pontig és ábránk szerint rajzoljuk meg a nyakkört.

Next