Szabók Szaklapja, 1925 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1925-01-15 / 1. szám
1925 Oktatóelőadrásosc, Oktatóelőadások. A budapesti csoport 1925 január 1-től kezdődőleg a következő előadásokat rendezi az egyesület helyiségében: Január 23-án, 30-án,február 6-án és 13-án mindig péntek este fél 8 órakor. Származástan és a darwinizmus mai állása. (Vetített képekkel.) Január 26-án, február 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és március 2-án mindig hétfőn este 7 órakorJack London, Maxim Gorkij, H. G. Wells, Petőfi és Ady. Ady Endre költészete. Leonid Andrejev. Február 20-án, péntek este fél 8 órakor. A nők a szakszervezeti és a pártszervezet mozgalomban. Február 27-én, péntek este fél 8 órakor: A nők a történelmben és a társadalomban Március 9-én és 16-án, hétfőn este 7 órakor: A modern geológia. Első és második rész. (Vetített képekkel.) Március 23-án és 30-án, hétfőn este 7 órakor: A római birodalom virágzása és hanyatlása. SZEMLE A ruházati ipari bérizgalmak címen három lapszámon keresztül folytatólagosan cikkezik a Magyar Divatipar, a nőszabómunkáltatók hivatalos lapja, a férfiszabómunkások őszi bérharcáról. Pro és kontra nyilatkozatok, lovagias és pórias afférok viharzanak a hoszszú hasábokon s bár a férfiszabómunkáltatók lapja, a Szabó Ipar, fogadatlan prókátornak titulálja a M. D. szerkesztőjét, ez rendületlenül osztja tovább jótanácsait „a munkásság hatalmaskodási vágyából és nem a gazdasági viszonyok kényszeréből fakadó részleges sztrájkok letörésére Műnyelven egységes ruházati ipari bérpolitikának nevezi a M. D. ezeket a közismert jótanácsokat, amelyek neve köznyelven bérlenyomás, kizárás, sztrájkműhelyek. „Mi például inkább a kizárás, tehát a legradikálisabb módszer hívei vagyunk állapítja meg a M. D. önmagáról, amikor előbb nem restéll a munkásság hatalmaskodási vágyáról beszélni. „De — írja más helyen —, ha más mód nincs, maguk a munkaképes mesterek kötelesek beülni a bojkottált cég műhelyébe s elvégezni azt a munkát, amit házon kívül csinálni nem lehet“, — majd tovább — „az úgynevezett sztrájkműhely eszméje a férfiszabóságban technikailag sokkal könnyebben megvalósítható, mint a nőszabóságban“. Gazda nélkül számol, tisztelt M. D. s fölöslegesen ontja tintakészletét és pazar eszmei áradatát az efajta egységes bérpolitikáról. A szabómunkásság nem hagyja magát letörni és 2-án, veszítette el derék élettársát. Ezekből a csapásokból sohasem épült föl egészen. Marxot már akkoriban gonosz köhögés kínozta; ha az ember köhögni hallotta, azt hihette, darabokra reped széles, hatalmas alakja. Ez a köhögés annál inkább felőrölte, mert szervezetét az állandóan túlfeszített munka már évek óta megrongálta. Az orvos már a hetvenes évek közepén eltiltotta a dohányzástól. Marx szenvedélyes dohányos volt és azt hitte, egészen rendkívüli áldozatot hozott, amikor a dohányzást abbahagyta. Amidőn ezután a tilalom után első ízben fölkerestem, nem kis büszkeséggel és megelégedettséggel közölte velem, hogy már ennyi és ennyi nap óta nem dohányzott és nem is teszi, amíg az orvos ismét engedelmet nem ad rá. És minden alkalommal, amikor a tilalom után nála voltam, elmondta, hogy hány nappal és héttel azelőtt szüntette már be a dohányzást és hogy az egész idő alatt egyetlen egyszer sem dohányzott. Láthatóan önmagának is egész hihetetlennek tűnt föl, hogy ezt meg tudta csinálni. Annál nagyobb volt az öröme, amidőn orvosa egy idő múlva ismét engedélyezett naponta egy szivart. Hogy Karl Marx, fájdalom, nagyon korán halt meg,az arra nézve nagyon is egybehangzók a vélemények. Azok, akik bizalmas érintkezésben voltak vele, már régóta aggodalmaskodtak egészsége miatt, mert amikor tudományos munkáiról és a munkásmozgalom érdekéről volt szó, Marx nem tudta kímélni a maga személyét. Egyetlen barátja, de még családjának egyetlen tagja sem tudta ebben a tekintetben a legkevésbé is befolyásolni. Hogy a tudásnak milyen bősége szállott vele sírba, sokszor volt már alkalmunk megírni, hogy a munkásság jogos igényeit nem lehet elnyomni az egész ipar veszélyeztetése nélkül. Mi elhiszszük azt, hogy a rossz munkakonjunktúrák alkalmasak lehetnek rosszhiszemű rövidlátók között ilyenfajta hangulatok keltésére. Ezeknek már volt és lesz még alkalmuk tapasztalni, hogy a munkásságnak is vannak eszközei ilyen és hasonló dolgok kivédésére. Jó „egységes belpolitika“ azonban — a munkáltatók érdekében is — csak az lehet, amely egyenrangú tényezőnek tekinti a munkást a termelésben és nem akarja egyoldalúan diktálni a munkafeltételeket ezek hátrányára. Amikor a sárga irigység gyötri a „Magyar Divatiparát. Úgy tesz a kis hamis, mintha örvendene annak, hogy a szabómunkások és munkásnők üzemműhely fölállítására törekszenek. Mert a hírrovat első cikkében, igen rosszul palástolt maliciával azt mondja, hogy „legalább tisztába jöhetnek odaát is, hogy mit lehet keresni a ruházati iparban!“ Hát legyenek nyugodtak odaát a NÖSZ tájékán, hogy ideát minden szabómunkás és munkásnő nagyon jól tudja, mit lehet keresni, csak azt nem tudja, mit keres Moór Jenő úr a női szabók, nőikalaposok, műhimzők és a zsúrozók között. Mert azt tudja minden érdekelt munkás és munkásnő, hogy mit lehet megtakarítani a NÖSZ által megállapított és fizetett munkabérekből. De nem is ez fáj a tisztelt cikkírónak, ugyebár, hanem az a 12 millió koronácska, amit legutóbb a női konfekciómunkások és munkásnők befizettek részvényjegyzésre, hogy nem az ő pénztárukba folyt be. Mi megértő emberek vagyunk, de azért úgy látjuk és higyjék el nekünk odaát is, hogy a munkások által kizsákmányolt szegény iparosok s így a nőikonfekciókisiparosok is, tudnának áldozni még a menhelyalapra is, ha élne bennük a bizalom és a hit ezen intézmény megalkotása iránt. A szabómunkások és munkásnők pedig a NŐSZ és a SZDSZ minden jó- vagy rosszakarata ellenére is meg fogják csinálni a ruházati cikkeket termelő üzemet, mert a NŐSZ folytonos gáncsolódása mellett ma már szállóigévé vált a jelszó: „Csak azért is!“ A munkanélküliség. A Szakszervezeti Értesítő januári számában közli a munkanélküliség statisztikáját, amely a következő adatokat tartalmazza: Amíg október havában a munkanélküliek száma a tagok 15 7%-a volt, addig novemberben már 16%. Budapesten a munkanélküliek száma 25%-kal, a vidéken 0-1%-kal, országos átlagban 1 48%-kal volt több novemberben, mint októberben és amíg a férfimunkások között a munkanélküliség az utolsó hónapban 4-4%-kal, addig a nőmunkások között 25-7%-kal emelkedett A munkanélküliek összlétszáma november 29-én a szakszervezetekben 28.354 férfi és 2214 nő, összesen 30.568 személy volt Szakmánkban a munkanélküliség ismét jelentékenyebb lett a holtidény bekövetkezésével. Amíg a fenti kimutatásban 53 férfi és 60 arról hátrahagyott írásai 48 tanúskodnak, bár a tizedrészét sem tartalmazzák annak, amit megírni szándékozott. De legalább ez a hagyaték megmaradt s hozzáférhetővé válik számunkra. Nem csekély elégtétel számunkra, hogy Karl Marx legrégibb és legjobb barátja, Friedrich Engels,49 testileg erőben és lelkileg frissen még köztünk van. Az ő révén a párt még sokat megkap örökségképen Marx hátrahagyott munkáiból. Amíg így Marx még a halála után is új tudást, új szempontokat nyújt egyre nekünk, tanításai egyre jobban elterjednek a küzdő proletárok között, a munkásmozgalom mindenütt ezeknek a tanításoknak a hatása alatt áll. Marx nemcsak a hatalmas szót dobta ki a tömegek közé: „Világ proletárjai, egyesüljetek!“/, hanem tanításaiban az alapot is megteremtette, amelyen egyesülésük végbemehet és végbemegy. Az „Internacionále“, amelynek Karl Marx volt a lelke, újból föltámadt, a réginél is hatalmasabban, erőteljesebben és a zászló, amely körül a nemzetközi munkásmozgalom munkászászlóaljai sorakoznak, ugyanaz a zászló, amelyet Marx 1848-ban magasra emelt és egy emberöltőn át a küzdő proletariátus előtt hordozott. Ez alatt a zászló alatt masírozik ma tovább az egész munkás hadsereg győzelemről győzelemre. (Vége.) nő, összesen 113 szabómunkás szerepel, addig ez időszerint már 227 férfi és 133 nő, összesen 360 munkanélküli szabómunkás van egyesületünk budapesti munkas követítőjénék nyilvántartva. A munkakeresés céljából jelentkezett szabómunkások és munkásnők száma 269 férfi és 167 nő, összesen 436 volt a legutóbbi héten. A Szakszervezeti Tanács az ismét fokozódó munkanélküliségre való tekintettel legutóbbi ülésén újból foglalkozott a munkanélküliség kérdésével és kimondotta, hogy ebben az ügyben megkezdett akcióját tovább folytatja. A textilipari vámvédelem. Megdöbbentően érdekes adatokat tartalmaz az a tanulmány, amelyet a magyar-cseh gazdasági tárgyalások alkalmából készített a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a textilipar fejlődéséről és az ország termelésében való részvételéről. Kimutatja az a tanulmány, hogy a magyar textilipar évi termelésének értéke félgyártmányokban és készárukban 287 millió aranykorona (az egész ipari termelés egy tized része). A textiliparban foglalkoztatott munkásság számát 32.000-ben állapítja meg, akik összesen 32 millió aranykorona munkabért kaptak, vagyis fejenként átlag 3000 aranykoronát. Ehhez jön még a tisztviselők fizetése, orvosok, ügyvédek stb. díjazása. A protekciós vámvédelem céljáról és jelentőségéről tanúskodik azután a tanulmány következő passzusa: „Mennyi a magyar textilipar által produkált ipari haszon, más szóval nemzeti vagyonszaporulat, vagyis a termelésből keletkező úgynevezett értéktöbblet?“ „A textiliparban az értéktöbblet a termelt áru értékének állag 40%-ára tehető, vagyis a bruttó 287.000.000 aranykorona termelési érték után az értéktöbblet, amely a magyar textilipari termelés révén keletkezik, évi 111,8 millió aranykorona.“ Tehát 32 millió aranykorona munkabér mellett 314,8 millió aranykorona „nemzeti vagyonszaporulat“. A végletekig kizsákmányolt textilmunkások és munkásnők önkényesen megállapított 3000 koronás évi átlagos keresete mellett 114,8 millió profit a tőkéseknek. Valóban tisztességes részesedés a „nemzeti vagyonból“ a jórészt idegen tőketulajdonosoknak. 47 Marx korán halt meg — a tudományos szocializmus nagy megalapítója, aki 1818 május 5-én született, 65 éves korában halt meg. (Lásd az előző folytatás 22. jegyzetét.) 48 Hátrahagyni! írásait részint Friedrich Engels (lásd a 20. jegyzetet), részint Karl Kavtsky kiadásában jelentek meg. 48 Friedrich Engels született 1820 november 28-án, meghalt két évvel a Friedrich Lessner „Visszaemlékezései“-nek megjelenése után, 1895 augusztus 5-én. 59 „Világ proletárjai, egyesüljetek.!“ — a Marx- és Engels-féle 1848-i Kiáltvány és az Internacionále első kiáltványának utolsó mondata, amely a modern szociáldemokrata munkásmozgalom nemzetközi jelmondatává emelkedett. SZABOK SZAKLAPJA _______________________________3. oldal Külföldi sseml« A romániai szakszervezeti mozgalomról közli az Erdélyi Munkásnaptár a következőket: A bolsevikiekhez csatlakozott famunkásszövetség, bőrmunkásszövetség, ruházati munkások és tisztviselőszövetséggel szemben az Országos Szakszervezeti Tanács (Cluj, Strada Memorandului 21) Csernovitzban új szövetségeket alakított, de új szövetségeket alakított a „semleges“ élelmezési munkások szövetségével szemben is. Az újonnan alakított szervezetek közül legtöbb tagja van a famunkásoknak 700, a kereskedelmi és irodai alkalmazottaknak 615, a pénzintézeti tisztviselőknek 340, a ruházati munkásoknak 317, a szálloda- és éttermi munkásoknak 220. Ezek az új testvérszervezetek Cernanti, Str. Scoala 6 alatt vannak. Itt van még a sörfőzdei és a pékmutkások szervezete, a vasúti alkalmazottak, a bőrmunkások, a húsipari és a pékmunkások szervezete is. — Temesváron november 13-án megalakították az amsterdami irányú szabók szakszervezetét, szemben a Kolozsváron „székelő ,semleges“ szövetséggel. Törvényes munkanélküliség elleni biztosítás Lengyelországban. Ezévi szeptember hó 1-én lépett életbe Lengyelországban a munkanélküliség esetére szóló biztosítás. A biztosítás hatálya alá esnek az iparban, kereskedelemben, szállításnál, bányászati és kohászati iparban, valamint egyéb, nem nyerészkedésre alapított vállalatoknál dolgozó, 18 éven fölüli munkások és munkásnők, amennyiben hatnál többen dolgoznak egyazon cégnél-Kivételt képeznek idénymunkások és olyan szellemi munkások, akik’ tíz hónapnál rövidebb ideje dolgoznak. A biztosítási járulék a kereset 2%-a, melyet munkáltatóra és munkavállalóra akként osztanak szét, hogy az összeg */1' részét, vagyis a mindenkori kereset %%-át a bérből levonják, míg a járulék másik % részét, vagyis 1%%-át a munkaadó köteles viselni. Mutkanélldilisegélyt kaphat valaki, ha 1. Megszakítás nélkül 20 hétig dolgozott a munkanélküliségét megelőző évben. 2. Ha négy héten belül jelentkezik a munkaközvetítő hivatalnál munkanélkülivé válása után. 3. Ha jelentkezése óta 10 nap eltelt. Az egyedülálló munkanélküli keresetének 30%-át, a két családtaggal bíró munkanélküli 35%-át, az öttagú család feje 40%-át, az öt tagnál nagyobb családos munkanélküli keresetének? 50%-át kapja munkanélkülisegély, gyanánt