Szabók Szaklapja, 1925 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-15 / 1. szám

1925 Oktatóelőadrásosc, Oktatóelőadások. A budapesti csoport­ 1925 január 1-től kezdődőleg a következő előadáso­kat rendezi az egyesület helyiségében: Január 23-án, 30-án,­­február 6-án és 13-án mindig péntek este fél 8 órakor. Szárma­zás­tan és a darwinizmus mai állása. (Vetített képek­kel.) Január 26-án, február 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és március 2-án mindig hétfőn este 7 órakor­­Jack London, Maxim Gorkij, H. G. Wells, Petőfi és Ady. Ady Endre költészete. Leonid Andre­je­v. Február 20-án, péntek­ este fél 8 órakor. A nők a szakszervezeti és a pártszervezet­ moz­galomban. Február 27-én, péntek este fél 8 órakor: A nők a történelmben és a társadalomban Március 9-én és 16-án, hétfőn este 7 órakor: A modern geológia. Első és második rész. (Ve­tített képekkel.) Március 23-án és 30-án, hétfőn este 7 órakor: A római birodalom virágzása és hanyatlása. SZEMLE A ruházati ipari béri­zgalmak­ címen há­rom lapszámon keresztül folytatólagosan cik­kezik a Magyar Divatipar, a nőszabómunkál­tatók hivatalos lapja, a férfiszabómunkások őszi bérharcáról. Pro és kontra nyilatkozatok, lovagias és pórias afférok viharzanak a hosz­­szú hasábokon s bár a férfiszabómunkáltatók lapja, a Szabó Ipar, fogadatlan prókátornak titulálja a M. D. szerkesztőjét, ez rendületle­nül osztja tovább jótanácsait „a munkásság hatalmaskodá­si vágyából és nem a gazdasági viszonyok kényszeréből fakadó részleges sztráj­kok letörésére Műnyelven egységes ruházati ipari bérpoli­tikának nevezi a M. D. ezeket a közismert jó­­tanácsokat, amelyek neve köznyelven bérle­nyomás, kizárás, sztrájkműhelyek. „Mi például inkább a kizárás, tehát a legradikálisabb mód­szer hívei vagyunk állapítja meg a M. D. ön­magáról, amikor előbb nem restéll a munkás­ság hatalmaskodási vágyáról beszélni. „De — írja más helyen —, ha más mód nincs, maguk a munkaképes mesterek kötelesek beülni a bojkottált cég műhelyébe s elvégezni azt a munkát, amit házon kívül csinálni nem lehet“, — majd tovább — „az úgynevezett sztrájkmű­­hely eszméje a férfiszabóságban technikailag sokkal könnyebben megvalósítható, mint a nő­szabóságban“. Gazda nélkül számol, tisztelt M. D. s fölös­legesen ontja tinta­készletét és pazar eszmei áradatát az efajta egységes bérpolitikáról. A szabómunkásság nem hagyja magát letörni és 2-án, veszítette el derék élettársát. Ezekből a csapásokból sohasem épült föl egészen. Marxot már akkoriban gonosz köhögés kínozta; ha az ember köhögni hallotta, azt hihette, darabokra reped széles, hatalmas alakja. Ez a köhögés annál inkább felőrölte, mert szervezetét az ál­landóan túlfeszített munka már évek óta meg­rongálta. Az orvos már a hetvenes évek köze­pén eltiltotta a dohányzástól. Marx szenvedé­lyes dohányos volt és azt hitte, egészen rend­kívüli áldozatot hozott, amikor a dohányzást abbahagyta. Amidőn ezután a tilalom után első ízben fölkerestem, nem kis büszkeséggel és megelégedettséggel közölte velem, hogy már ennyi és ennyi nap óta nem dohányzott és nem is teszi, amíg az orvos ismét engedelmet nem ad rá. És minden alkalommal, amikor a tilalom után nála voltam, elmondta, hogy hány nappal és héttel azelőtt szüntette már be a dohányzást és hogy az egész idő alatt egyetlen egyszer sem dohányzott. Láthatóan önmagának is egész hihetetlennek tűnt föl, hogy ezt meg tudta csi­nálni. Annál nagyobb volt az öröme, amidőn orvosa egy idő múlva ismét engedélyezett na­ponta egy szivart. Hogy Karl Marx, fájdalom, nagyon korán halt meg,az arra nézve nagyon is egybe­hangzók a vélemények. Azok, akik bizalmas érintkezésben voltak vele, már régóta aggodal­maskodtak egészsége miatt, mert amikor tudo­mányos munkáiról és a munkásmozgalom ér­dekéről volt szó, Marx nem tudta kímélni a maga személyét. Egyetlen barátja, de még csa­ládjának egyetlen tagja sem tudta ebben a te­kintetben a legkevésbé is befolyásolni. Hogy a tudásnak milyen bősége szállott vele sírba, sokszor volt már alkalmunk megírni, hogy a munkásság jogos igényeit nem lehet elnyomni az egész ipar veszélyeztetése nélkül. Mi elhisz­­szük azt, hogy a rossz munkakonjunktúr­ák al­kalmasak lehetnek rosszhiszemű rövidlátók között ilyenfajta hangulatok keltésére. Ezek­nek már volt és lesz még alkalmuk tapasztalni, hogy a munkásságnak is vannak eszközei ilyen és hasonló dolgok kivédésére. Jó „egységes belpolitika“ azonban — a munkáltatók érdeké­ben is — csak az lehet, amely egyenrangú té­­nyezőnek tekinti a munkást a termelésben és nem akarja egyoldalúan diktálni a munkafel­tételeket ezek hátrányára. Amikor a sárga irigység gyötri a „Magyar Divatiparát. Úgy tesz a kis hamis, mintha ör­vendene annak, hogy a szabómunkások és mun­kásnők ü­zemműhely fölállítására törekszenek. Mert a hírrovat első cikkében, igen rosszul pa­lástolt maliciával azt mondja, hogy­ „legalább tisztába jöhetnek odaát is, hogy mit lehet ke­resni a ruházati iparban!“ Hát legyenek nyu­godtak odaát a NÖSZ tájékán, hogy ideát minden szabómunkás és munkásnő nagyon jól tudja, mit lehet keresni, csak azt nem tudja, mit keres Moór Jenő úr a női szabók, nőikalaposok, műhimzők és a zsúrozók között. Mert azt tudja minden érdekelt munkás és munkásnő, hogy mit lehet megtakarítani a NÖSZ által megállapított és fizetett munkabé­rekből. De nem is ez fáj a tisztelt cikkírónak, ugyebár, hanem a­z a 12 millió koronácska, amit legutóbb a női konfekciómunkások és munkásnők befizettek részvényjegyzésre, hogy nem az ő pénztárukba folyt be. Mi megértő emberek vagyunk, de azért úgy látjuk és higy­­jék el nekünk odaát is, hogy a munkások által kizsákmányo­lt szegény iparosok s így a női­­konfekciókisiparosok is, tudnának áldozni még a menh­elyalapra is, ha élne bennük a bi­zalom és a hit ezen intézmény megalkotása­ iránt. A szabómunkások és munkásnők pedig a NŐSZ és a SZDSZ minden jó- vagy rosszaka­rata ellenére is meg fogják csinálni a ruházati cikkeket termelő üzemet, mert a NŐSZ folyto­nos gáncsolódása mellett ma már szállóigévé vált a jelszó: „Csak azért is!“ A munkanélküliség. A Szakszervezeti Érte­sítő januári számában közli a munkanélküli­ség statisztikáját, amely a következő adato­kat tartalmazza: Amíg október havában a munkanélküliek száma a tagok 15­ 7%-a volt, addig november­ben már 16%. Budapesten a munkanélküliek száma 2­5%-kal, a vidéken 0-1%-kal, országos átlagban 1­ 48%-kal volt több novemberben, mint októberben és amíg a férfimunkások kö­zött a munkanélküliség az utolsó hónapban 4-4%-kal, addig a nőmunkások között 25-7%-kal emelkedett A munkanélküliek összlétszáma november 29-én a szakszervezetekben 28.354 férfi és 2214 nő, összesen 30.568 személy volt Szakmánkban a munkanélküliség ismét je­lentékenyebb lett a holtidény bekövetkezésé­vel. Amíg a fenti kimutatásban 53 férfi és 60 arról hátrahagyott írásai 48 tanúskodnak, bár a tizedrészét sem tartalmazzák annak, amit meg­írni szándékozott. De legalább ez a hagyaték megmaradt s hozzáférhetővé válik számunkra. Nem csekély elégtétel számunkra, hogy Karl Marx legrégibb és legjobb barátja, Friedrich Engels,49 testileg erőben és lelkileg frissen még köztünk van. Az ő révén a párt még sokat meg­kap örökségképen Marx hátrahagyott munkái­ból. Amíg így Mar­x még­ a halála után is új tu­dást, új szempontokat nyújt egyre nekünk, ta­nításai egyre jobban elterjednek a küzdő pro­letárok között, a munkásmozgalom mindenütt ezeknek a tanításoknak a hatása alatt áll. Marx nemcsak a hatalmas szót dobta ki a tömegek közé: „Világ pr­oletárjai, egyesüljetek!“/, ha­nem tanításaiban az alapot is megteremtette, amelyen egyesülésük végbemehet és végbe­megy. Az „Internacionále“, amelynek Karl Marx volt a lelke, újból föltámadt, a réginél is hatalmasabban, erőteljesebben és a zászló, amely körül a nemzetközi munkásmozgalom munkászászlóaljai sorakoznak, ugyanaz a zászló, amelyet Marx 1848-ban magasra emelt és egy emberöltőn át a küzdő proletariátus előtt hordozott. Ez alatt a­ zászló alatt masíro­zik ma tovább az egész munkás hadsereg győ­zelemről győzelemre. (Vége.) nő, összesen 113 szabómunkás szerepel, addig ez időszerint már 227 férfi és 133 nő, összesen 360 munkanélküli szabómunkás van egyesüle­tünk budapesti m­un­kas k­ö­vetítőj­éné­k nyilván­tartva. A munkakeresés céljából jelentkezett szabómunkások és munkásnők száma 269 férfi és 167 nő, összesen 436 volt a legutóbbi héten. A Szakszervezeti Tanács az ismét fokozódó munkanélküliségre való tekintettel legutóbbi ülésén újból foglalkozott a munkanélküliség kérdésével és kimondotta, hogy ebben az ügy­ben megkezdett akcióját tovább folytatja. A textilipari vámvédelem. Megdöbbentően érdekes adatokat tartalmaz az a tanulmány, amelyet a magyar-cseh gazdasági tárgyalások alkalmából készített a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a textilipar fejlődéséről és az ország termelésében való részvételéről. Kimutatja az a tanulmány, hogy a magyar tex­tilipar évi termelésének értéke félgyártmá­nyokban és készárukban 287 millió aranykorona (az egész ipari termelés egy tized része). A tex­tiliparban foglalkoztatott munkásság számát 32.000-ben állapítja meg, akik összesen 32 millió aranykorona munkabért kaptak, vagyis fejen­ként átlag 3000 aranykoronát. Ehhez jön még a tisztviselők fizetése, orvosok, ügyvédek stb. díjazása. A protekciós vámvédelem céljáról és jelentőségéről tanúskodik azután a tanulmány következő passzusa: „Mennyi a magyar textilipar által produkált ipari haszon, más szóval nemzeti vagyonszapo­­rulat, vagyis a termelésből keletkező úgyneve­zett értéktöbblet?“ „A textiliparban az értéktöbblet a termelt áru értékének állag 40%-ára tehető, vagyis a bruttó 287.000.000 aranykorona termelési érték után az értéktöbblet, amely a­ magyar textilipari ter­melés révén keletkezik, évi 111,8 millió arany­korona.“ Tehát 32 millió aranykorona munkabér mel­lett 314,8 millió aranykorona „nemzeti vagyon­­szaporulat“. A végletekig kizsákmányolt tex­­tilmunkások és munkásnők önkényesen megál­lapított 3000 koronás évi átlagos keresete mel­lett 114,8 millió profit a tőkéseknek. Valóban tisztességes részesedés a „nemzeti vagyonból“ a jórészt idegen tőketulajdonosoknak. 47 Marx korán halt meg — a tudományos szocializmus nagy megalapítója, aki 1818 május 5-én született, 65 éves korában halt meg. (Lásd az előző folytatás 22. jegyzetét.) 48 Hátrahagyni! írásai­t részint Friedrich Engels (lásd a 20. jegyzetet), részint Karl Kavtsky kiadásában jelentek meg.­­ 48 Friedrich Engels­­ született 1820 november 28-án, meghalt két évvel a Friedrich Lessner „Visszaemléke­­zései“-nek megjelenése után, 1895 augusztus 5-én. 59 „Világ proletárjai, egyesüljetek.!“ — a Marx- és En­­gels-féle 1848-i Kiáltvány és az Internacionále első kiált­ványának utolsó mondata, amely a modern szociáldemo­krata munká­smozgalom nemzetközi jelmondatává emel­kedett.­ ­ SZABOK SZAKLAPJA _______________________________3. oldal Külföldi sseml« A romániai szakszervezeti mozgalomról közli az Erdélyi M­unkásnaptár a következőket: A bolsevikiekhez csatlakozott famunkásszövetség, bőrmunkásszövetség, ruházati munkások és tisztviselőszövetséggel szemben az Országos Szakszervezeti Tanács (Cluj, Strada Memoran­­dului 21) Csernovitzban új szövetségeket alakí­tott, de új szövetségeket alakított a „semleges“ élelmezési munkások szövetségével szemben is. Az újonnan alakított szervezetek közül legtöbb tagja van a famunkásoknak 700, a kereske­delmi és irodai alkalmazottaknak 615, a pénzin­tézeti tisztviselőknek 340, a ruházati munkások­nak 317, a szálloda- és éttermi munkásoknak 220. Ezek az új testvérszervezetek Cernanti, Str. Scoala 6 alatt vannak. Itt van még a sörfőz­dei és a pékmut­kások szervezete, a vasúti al­kalmazottak, a bőrmunkások, a húsipari és a pék­munkások szervezete is. — Temes­váron no­vember 13-án megalakították az amsterdami irányú szabók szakszervezetét, szemben a Ko­lozsváron „székelő ,semleges“ szövetséggel. Törvényes munkanélküliség elleni biztosítás Lengyelországban. Ezévi szeptember hó 1-én lé­pett életbe Lengyelországban a munkanélküli­ség esetére szóló biztosítás. A biztosítás hatálya alá esnek az iparban, kereskedelemben, szállí­­tásnál, bányászati és kohászati iparban, vala­mint egyéb, nem nyerészkedésre alapított vál­lalatoknál dolgo­zó, 18 éven fölüli munkások­ és munkásnők, amennyiben hatnál többen dol­goznak egyazon cégnél-Kivételt képeznek idény­munkások és olyan szellemi munkások, akik’ tíz hónapnál rövidebb ideje dolgoznak. A bizto­sítási járulék a kereset 2%-a, melyet munkálta­tóra és munkavállalóra akként osztanak szét, hogy az összeg */1' részét, vagyis a mindenkori kereset %%-át a bérből levonják, míg a járulék másik % részét­, vagyis 1%%-át a munkaadó kö­teles viselni. Mu­tkanélldilisegélyt kaphat va­laki, ha 1. Megszakítás nélkül 20 hétig dolgozott a munkanélküliségét megelőző évben. 2. Ha négy héten belül jelentkezik a munka­­közvetítő hivatalnál munkanélkülivé válása után. 3. Ha jelentkezése óta 10 nap eltelt. Az egyedülálló munkanélküli keresetének 30%-át, a két családtaggal bíró munkanélküli 35%-át, az öttagú család feje 40%-át, az öt tag­nál nagyobb családos munkanélküli kereseté­nek? 50%-át kapja munkanélkülisegély, gyanánt

Next