Szabók Szaklapja, 1926 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1926-01-15 / 1. szám

4. oldal PIEGI­IVO. A Magyarországi Szabómunkások és Mun­kásnők Szakegyesülete budapesti csoportja (Almássy-tér 2) 1926. évi március hó 6-án, szombaton este 9 órától reggel 6 óráig a székesfővárosi Vigadó termeiben az egye­sület munkanélküli segélyalapja javára ! •"NAGY JELMEZBÁLT 7V««19«WIVW«I' rendez. A jelmezbálra külön meghívók lettek kiadva. A tánczenét Fischer Sándor jazz-band-zenekara szolgáltatja. Az étte­remben egy elsőrendű cigányzenekar mu­zsikál. Táncrendező: Brüll Géza oki. tánc­tanár. Megjelenés jelmezben vagy utcai ruhában. Jegyek ára vigalmi adóval együtt: személyjegy előre váltva 30.000 K, a pénz­tárnál 40.000 K, családjegy (2 nő, 1 férfi) előre váltva 70.000 K, a pénztárnál 100.000 K. Jegyek kaphatók az egyesületi irodában, a gondnoknál és a vigalmi bizottság vala­­­mennyi tagjánál. mmmmwmn WHW­ SZEMLE Békéscsabai csoportunk föloszlatása. Nagy bűn a politika, főleg ha munkások politizálnak és még hozzá a saját elgondolásuk szerint, ahe­lyett hogy a fémjelzett kormánypolitikát, vagy az engedélyezett keresztényszociális tábor poli­tikai mesterkedéseit támogatnák. Ebbe a nagy hibába estek Békéscsabán a szabómunkások is, több más szakma munkásaival együtt, s ezért oszlatta föl a belügyminiszter egyesületünk ottani csoportját, még néhány más csoporttal együtt. Még 1925 márciusában fölfüggesztették a csoportot ily cigién­és a napokban érkezett meg a föloszlató belügyminiszteri végzés. Két pozitív és egy negatív bizonyíték alapján állapította meg a belügyminiszter úr a politi­zálás vétségét, amiért azután a csoport fölosz­­latását rendelte el. Az egyik pozitív bizonyíték az, hogy a helyi csoport „pártadóbélyegek elle­nében pártadót szedett be és azt a szociáldemo­krata párt helyi pénztárosának adták ki". A másik ilyen bizonyíték, hogy „az 1924 március 5-én tartott vezetőségi gyűlésen (tehát két év­­ előtt) foglalkozott azzal, hogy a helyi csoport a­­ párttitkárság föntartásához bizonyos összeggel­­ hozzájárul". A negatív bizonyíték pedig az,­­ hogy „a párt helyi végrehajtóbizottsága az 1922 . március 29-én hozott határozatával (tehát négy év előtt) a választási bélyegek ügyét a szak­­szervezetekre bízta". A békéscsabai szakszervezeti tagok — és kö­zöttük a mi szaktársaink is — bizonyára nem tagadnák meg szociáldemokrata mivoltukat a­­ belügyminiszter úr előtt sem. A szociáldemo­krata pártnak pedig nincs rendelkezési alapja, hanem a­ párttagok járulékaiból fedezi a költ­ségeit. Hogy ezeket a járulékokat esetleg a munkások egyetlen lehető szűk összejöve­­eli helyén, a Munkásotthon helyiségében szedték­­ be, ez szegényes jogviszonyaink szerint lehet vétség a kormányzat szemében, vagy ügyetlen­ség a helyi pártszervezet, esetleg megbízottja részéről, de nem lehet belőle megkonstruálni a­­ csoport ellen a politikai működés vádját. Arra nézve pedig, amivel a két év előtti vezetőségi „gyűlés“ „foglalkozott“, megnézhették volna a belügyminiszter úr közegei a csoport pénztári könyvét s abból megállapíthatták volna, hogy nem igaz az, miszerint a csoport a párttitkár-­­ ság föntartására kiadást teljesített volna. Vé­gül a negatív bizonyítékra kell még, azt meg­­j­­egyeznünk, hogy a helyi pártszervezet végre- s h­ajtóbizottságának négy év előtti határozatáért jog szerint nem­ lehet a szakszerveztet helyi cso­portját felelőssé tenni. Hogy a feloszlatást kimondó végzés szerint a belügyminiszter megengedi, miszerint a köz­pont egy megbízott útján beszedhesse a tagok­tól a járulékokat és kifizethessen részükre se­gélyeket, ez is azt igazolja, hogy bizonyára maga is érezte a fonákságát annak, hogy tisz­tességes polgárokat, hasznos munkásokat meg­fosztott az egyesülés szabadságától, erőszakolt indokok alapján. Bizony, bizony,­­jó lenne már törvényben megállapítani, mit szabad és mit nem szabad a­ tekintetben, hogy a belügyminiszter úr se po­litizálhatna ilyen szabadon a közszabadságok­kal. A munkások és fix fizetésű alkalmazottak jö­vedelmi adója. A h­etifizetéses munkások és ha­­vifizetéses alkalmazottak kereseti adón kívü­l jövedelmi adót is tartoznak fizetni, ha évi fize­tésük a 2400 aranykoronát, vagyis a havi 3 millió papírkoronát meghaladja. És ha az évi fizetés ezt az adóalapot meghaladja, akkor évi SZABÓK SZAKLAPJA 2500 aranykoronaalapnál már 55 aranykorona jövedelmi adó vethető ki. A kereseti adó­ tétele maga is igen súlyos, hiszen a havi 3 millió ko­rona után már havonta 32.000 és 3,2 millió ko­rona után 36.000, évente tehát 462.000 korona kereseti adót kell fizetni annak az alkalmazott­nak, akinek a fizetése alig fedezi az életfentar­­tás szükségleteit. Miután pedig az alkalmazot­tak jelentősen nagyobbik része a városi lakos­ság körébe tartozik, az állam és a községek ál­tal kirótt közvetett adók nagyobbik része is ezeket terheli. Lehetetlen helyzet az, hogy az életfentartáshoz alig elegendő fizetést, kerese­tet, jövedelemnek minősítve, azután még jöve­delmi adóval is megterheljék azokat a munká­sokat, akiknek az évi keresete a 2400 arany­koronát meghaladja és ebből az összegből jöve­delemadó címén a már kereseti adó címén le­vonásba hozandó 432.000 koronán kívül még 825.000 korona jövedelmi adó is elvonassék és bekövetkezzék az az eset, hogy a havi 3,1 millió koronát kereső alkalmazottnak a havi adója 104.700 korona legyen. Külföldi szemle Németország. Németországban is igen sokat szenvedett a ruházati ipari munkásság az 1925. évben az általános gazdasági válság következ­ményeként beállott nagy munkanélküliség alatt. Statisztikai adatok szerint a múlt év vé­gén német testvérszövetségünk taglétszámának tetemes százaléka volt munka nélkül, még­pe­dig a férfiak 16,4%-a, a nők 15,9%-a. Ehhez szá­mítandók a munkanélküliek azon tömegei, amelyeket a szakszervezeti statisztika csakúgy, mint nálunk, különféle okoknál fogva nem tu­dott számont­artani. Amerika. Az amerikai szakszervezetekben tömörült munká­snők száma általában nem igen áll arányban a különféle iparágakban foglalkoztatott munkásnők óriási számával. Kivételt képeznek e tekintetben a ruházati ipari munkásnők, akik például a ruha- és fehérneműipari munkásság szakszervezeteiben vezetőszerepet töltenek be. Főleg az Orosz­országból bevándorolt munkásnők vannak sokan, akik az Oroszországi Zsidó Munká­sok Általános Szövetségéből kerültek ki. Szer­vezetük, az International Ladies Garment Workers Union, amely az American Federation of Labour kötelékébe tartozik és 100.000 tagot számlál, amely létszámnak 50%-a nőmunkás. A nő­k munkabére a háború befejezése óta, sajnos, ismét sülyedőben van. Az önálló munkásnő csak 42%-át keresi a férfiak munkabérének. A ruházati ipari munkásnők heti 18 dollárt, a­­férfiak 34 dollárt keresnek átlag hetenként. Gyűlési tudósítás Dombóváron január 10-én volt a csoport első rendes évi közgyűlése, amelyen a központ kép­viseletében Kitajka Lajos szaktárs is részt vett. Stransz Jenő szaktárs elnökölt a közgyűlésen, aki ismertette a csoport megalakulás­ának kö­rülményeit és azóta folytatott tevékenységét. Évközben 5 új tag lépett be, az évi átlagos taglétszám pedig 26 volt, az év végén azonban kimaradás és­­elutazás következtében csak 19 jogos tagja van a csoportnak. A központ hozzá­járulásával kisebb könyvtárt létesített a cso­port, amelyben 9 tudományos és 87 szépíró­ Megjelent a Szaftok Z­sebnaptára az 1928. évre Szerkesztette: Matos Jenő A kitűnő zsebkönyvben a szokásos nap­tári részen kívül egész sereg szakmatör­téneti, szakoktató, tudományos és isme­retterjesztő közlemény van, megfelelő illusztrációkkal, divatképekkel és szabás­rajzokkal. Kapható a Népszava-könyv­kereskedésben (Budapest, VII. Erzsébet­­körút 35) és a szakszervezetünkben a könyvárusnál. Egy példány ára 25.000 korona. Aki egy példány 1926. évi zsebnaptárt vásárolt kívánságra az 1925. évi zsebnaptár egy példányát 8000 koronáért megkaphatja. 1926 halmi könyv van, amelyeket 181 esetben vettek igénybe a tagok. Bérmozgalom 2 esetben volt, amelyek sikerrel végződtek. Eddig meg tudták tartani a kivívott béreket, jelenleg azonban a bérek leszállításáról kénytelenek tárgyalni a rossz munkaviszonyok miatt. Molnár­ Ferenc szaktárs­a pénztári zárszámadást terjesztette­­elő. Előző­évi maradvány volt 1,836.000 K, járu­lékbevételek 4,482.500 K, mulatságból 1,912.000 K, egyéb 367.150 K. Kiadások: Segélyre 767.600 IC, könyvtárra és lapokra 3,292.000 K, lakásfön­­tartás, iroda és postaköltség 944.700 K, a köz­pontnak bekü­ldetett 2,614.900 K, maradvány az év végén 978.450 K. A jelentés kapcsán Kitajka Lajos szaktárs szólott a napirendhez, aki az általános nyomasztó gazdasági „helyzet ” kere­tébe állítva mutatott rá a kezdődő­ helyi szer­vezkedés és az országos sza­bómunkásmozgalom eredményeire. Főleg a szőnyegen forgó bér-, leszállítás ügyével foglalkozott, amely, sajnos, nem elszigetelt helyi­ jelenség, hanem az egész országban erőszakolták ezt a munkáltatók, ha­bár csak részleges sikerrel is. Ez is mutatja a szervezkedés szükségességét, mert erőteljes vé­dekezés nélkül még tovább mentek volna el a munkáltatók e tekintetben. Igyekezzenek ezért ápolni és továbbfejleszteni az egységes bérek megállapítása céljából tevékenységüket azokra a műhelyekre is, ahol eddig alacsonyabb bé­rek vannak. A közgyűlés úgy az általános, mint a pénztári jelentést tudomásul vette és ezután az új vezetőségbe a következő szaktár­sakat választotta meg: Elnök Strausz Jenő, helyetteseinek Susán István, jegyző Nagy La­jos, pénztáros Molnár Ferenc, ellenőrök Göbel Imre és Vukovics Ferenc, vezetőségi tagok Becze Gergely és Alexics Tamás, póttagok Jenczer Jánosné és Ra­­­csics Pál. Befejezésül az elnöklő Strausz szaktárs megköszönve az új ve­zetőség nevében a bizalmat, a szervezeti mun­kára buzdította a jelenlevőket. Egyesületi ügyek Kizárás. A budapesti csoport vezetősége 1926 január 14-én tartott ülésén Matina Károly (66898) egyesületi tagot az alapszabályok 6-ik §-a értelmében az egyesület tagjai sorából ki­zárta; Rosenberg Ernőt (115.812) pedig az egye­sületi tagok sorából törölte. Összeférhetetlen maga­viseletükkel, valamint a házirend és a csoportvezetőség intézkedéseinek megszegésé­vel megintés ellenére is állandóan hátráltatták az egyesület működését s ezért kellett a cso­port vezetőségének igy határozni. Rosenberg Ernő esetében csak azért nem hozott kizárási határozatot a vezetőség, mert nevezett tagsági joga járulékhátralék következtében már régeb­ben megszűnt. A budapesti csoport vezetősége. irodalom Zola Emil: Claude vallomása. A Népszava-köny­vkeres­­kedés kiadása. Magyar nyelven eddig le nem fordított és csak kevesektől ismert regény. Claude vallomása a címe ennek a regénynek, amely úgy írója, mint a benne meg­nyilvánuló kvalitások, valamint kiállítása révén szenzá­ciója a karácsonyi könyvvásárnak. A regényt Gergely Győző elvtárs fordította magyarra és Biró Mihály elvtárs művészi rajzai ékesítik. A szellemnek és szemnek gyönyö­rűséget szolgál az egész könyv, amelyhez belső érték és külső szépség, valamint érdekesség szempontjából hason­latos régen nem jelent meg. Arap szervezett munkások­nak 28.0111­ korona. Epton Sinclair: Az ács fiának hívnak. Regény. Fordí­totta: V. Nagy Kornél. A címlap Schönberg Armand rajza. A Népszava-könyvkereskedés kiadása. Ara: szervezett munkásnak 30.000 korona. Az ács fiúnak hívnak, a világhírű amerikai író legérettebb munkája. A háború utáni mai Amerikában játszódik le a rendkívül érdekes cselekmény. A szereplők lelkében még nem állit ki a háború előidézte lelki válság, a kibékülés a volt ellenséggel még távoli gondolat. A háború a lelkeket is kikezdte és a regényben a gyógyulás még alig hogy elkezdődött. Ebben a szenvedő­­lelkű, pénzhajszoló társadalomban egy álom keretében meg­jelenik az evangéliumok Krisztusa, az evangéliumok nyel­­vén beszélő, nem modernizált Krisztus és második eljöve­telével ismét meg akarja váltani a megváltásra nagyon is rászorult emberiséget. Megjelenésével hatalmas dráma veszi kezdetét egy amerikai város életében, amely csak a főhős fölébredésével és előbb a cselekménynek kiinduló­pontjához való visszatérésével ér véget. A regény hatal­mas tanulságot rejt magában: az emberiség ma annyira romlott, hogy süket fülekkel fordul el a megváltás szavai elől. A regény izgalmas menetű cselekményével, gyorsan változó képeivel minden részletében hatalmas alkotás, amelyet szinte visszafojtott lélegzettel olvas el és nem tud megszabadulni a lenyűgöző hatásaitól az, aki a ke­zébe veszi. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ______________SALY ENDRE_______________ „Világosság"*-könyvnyomda rt. Budapest, VIII. Conti-u. 4.­­ Műszaki igazgató: Deutsch D. Szabószappan békebeli minőségben ismét kapható a Gerstl Szappangyár fióküzletében, VII. Dob-utca 43. Ugyanott Gummi Arabicum is kapható olcsó árban. Vidéki megrendeléseket postán szállí­tok. Szabószappan csak a Gerstl névvel valódi. ♦ Finom gyapjúszövetek,­­sé- , lésáruk és az összes szabó-­­ kellékek nagy raktára, s « -----------.— - ------------------------------------------ -- --------------»--------—, — —, . —_ Jutányos árak és pontos kiszolgálás! I LEFKOVITS ÉS VÁNDOR , Budapest, V. Deák Ferenc­ utca 16-18 (Adriai palota)

Next