Szabók Szaklapja, 1935 (43. évfolyam, 1-6. szám)
1935. február / 1. szám
a, oldal nélküli épületek száma 3903 volt, csatornázás nélkül pedig még 6801 épület állott. A fővárosban 1930-ban 3273 háromszobás, 424 négyszobás, 64 ötszobás, sőt 3 nyolcszobás lakás volt fürdőszoba nélkül. A főváros elmaradt otthonkultúrájára vall, hogy ugyanakkor 244.251 lakásból csak 33% volt fürdőszobával ellátva. Hatezerrel több férőhelyet vettek igénybe 1934 első 10 hónapjában a hajléktalanok menhelyén, mint 1933-ban, viszont 33%-kal kevesebb rászoruló jutott ingyen ruhaneműhöz, mint 1933-ban és a kiosztott ruhadarabok száma az 1933. évi 39.097-tel szemben csak 29.818 volt. Amíg az egyik oldalon több a hajléktalan és ruhanélküli ember a fővárosban, addig a másik oldalon korlátozzák a felruházási akciót, amint azt a főváros „Statisztikai Havi füzeteinek“ októberi száma kimutatja. Ez a főváros szociális gondoskodása. A zűrzavar tovább fokozódik. Az általános gazdasági válság sehogy sem akar megszűnni. Az arany nem mozdul ki rejtekhelyéből és nincs kilátás arra, hogy egyhamar újra forgalomba kerüljön. Ehelyett mindjobban belemerülünk a középkori autarkiába. Ez a példátlan világfelfordulás olyan szörnyű megrázkódtatással jár, amely messze túlhalad minden történelmi mértéket, úgyhogy már valóságos sorscsapás jellegét ölti. Olyan időket szenved át a dolgozó emberiség, amelyből szükségképpen egy táj világ fog kialakulni. Egy forradalmi átalakulás megy itt végbe tulajdonképpen. A kapitalizmus letagadhatatlan válságából a civilizációnak régóta esedékes és sürgősen megoldandó problémája vetődött fel. A válságtól legtöbbet szenvedett dolgozók a rettenetes zűrzavarból minden valószínűség szerint megújhodva fognak kikerülni. A világ munkássága elő fog állani azokkal a társadalmi követelményekkel, amelyeknek megvalósítását tovább halasztani már nem lehet. A kiváltságok és javak birtokában lévők érzik ezt, emiatt mód nélkül fel vannak bőszülve és ahol és amennyiben csak lehet, a fasizmus eszközeivel kísérlik meg, hogy legyűrjék a közelgő és rájuk nézve kárhozatos forradalmi megmozdulás fenyegető rémét. A MUNKAERŐ ÉRTÉKÉT nemcsak az egyéni felnőtt munkás fenntartásához, hanem a munkáscsalád fenntartásához is szükséges munkaidő határozta meg. Midőn a gépezet a munkáscsalád minden tagját a munkapiacra dobja, szétosztja a férfi munkaerejének értékét egész családjára. Tehát a férfi munkaerejét értékében lefokozza. Például a négytagú munkaerőre szétdarabolt család megvétele talán többe kerül, mint amennyibe előzően a családfő munkaerejének megvétele került, azonban ennek fejében az egy munkanap helyébe négy munkanap kerül és áruk a négy egyén munkatöbbletének az egy egyén munkatöbblete fölött való fölöslege arányában csökken. Most már négynek kell nemcsak munkát, hanem munkatöbbletet is a tőke számára szolgáltatni, hogy egy család megélhessen._______________Marx, mintha ennyi akadály elég lett volna a munkásszervezetek, fejlődésének megakasztására. Igaz, hogy a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó munkásszakegyesiketeken kívül más irányú szakegyesületek is léteztek. Ezek azonban a munkásmozgalmakban nagyobb jelentőségre nem emelkedtek.11 óriási szolgálatot teljesítettek szociálpolitikai téren a szakszervezetek, állapítja meg Pap Dezső. Hiszen 1913-ban nem kevesebb, mint 2,5 millió koronát fizettek ki tagjaik védelmére és „a háború kitörését követő munkanélküliségben egyedül ők támogatták munkanélkülivé vált, tagjaikat és a dolgozók készséggel emelték fel erre a célra tagsági járulékaikat.“ Rendkívüli az az áldozatkészség, ami a munkások között munkástársaik segítése terén mutatkozik és annál inkább fel kellett volna a közhatalomnak erre már akkor is figyelnie és annál inkább kellene erre ma is gondolni, mert Pap Dezső szerint is azért emelték a munkások önként a tagsági díjakat, „miután a bevonultak hozzátartozóinak járó állami segélyt legjobb esetben csak hetek eltelte után folyósították és azután sem volt elég a megélhetésre, nagy összegeket fordítottak ezeknek a segélyezésére is, amelynek összege egyedül 1914- ben 125.307 pengő volt. Dehogy törődtek -akkor ezzel vagy azután. Sőt, Pap Dezső szerint a közhatalom az egész gazdasági és társadalmi életet átalakító rendszabályai tekintetében, különösen a háború első felében sohasem és azután is csak ritkán kérdezte ugyan véleményüket, és éppen így eleinte egyáltalán nem és azután is csak elvétve adott nekik helyet azokban az intézményekben és szervekben, amelyeket rendszabályainak végrehajtására hívott életbe. A szakszervezetek ennek dacára a háború kitörésének első pillanatától fogva vállalták és teljesítették kötelességüket. Hosszú, nagyon hosszú a vádirat. Tele adattal és ténnyel és nagyon jó lenne, ha a közhatalom képviselői olvasnák, Pap Dezső könyvét és megtanulnák belőle, mit nem illik elfelejteni, mit nem szabad tenni és mi a követendő út, ha azt akarják, hogy ebben az országban élet, jólét legyen. Mert erre tanít Pap Dezső könyve. Vádirat a magyar szociálpolitikáról Mi volt a magyar szociálpolitikaés az egyesülési jog útja a világháború előtt és a világháború alatt? Erre a kérdésre ad feleletet az elhalt dr Pap Dezső ny. államtitkár most megjelent nagy munkája: „A magyar szociálpolitika a világháborúban.11 Egyenesen és nyíltan adja meg a kérdésre a választ, ahogyan életében tette: „A közhatalom nem gondol arra, hogy a munkásság életviszonyain maga javítson, nem arra sem, hogy megfelelő intézményekkel akadályozza meg adott viszonyok között elkerülhetetlen munkaviszályok elfajulását munkabeszüntetéssé, de hatalmát egyedül a szakszervezetek erejének megbénítására, ellenállóképességének letörésére igyekszik fölhasználni Pedig az időben is, azóta is, sokan megállapították már, hogy a közhatalomnak a munkások által fenntartott szervezeteit hiába akarják működésükben akadályozni és hiába alakítanak bomlasztó szervezeteket és hiába támogatják azokat, mindig eltűnnek, de megmaradnak azok, amelyek a munkásság akarásából keletkeznek. Pap Dezső is ezt állapítja meg művében: ,,teljesen téves volna azonban az a feltevés. SZABOK SZAKLAPJA Meghívó A „Jövő“ Szabóipari Munkások Termelő- és Értékesítő Szövetkezete 1935. évi április hó 7-én, délelőtt 10 órakor Budapesten, VII. Almássy tér 2. szám alatt, a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete I. emeleti termében tartja IX. rendes évi közgyűlését Erre a szövetkezet tagjai tisztelettel me£liivatnak azzal, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés ugyanezzel a tárgysorozattal 1935. év április 14-én, délelőtt 10 órakor, ugyancsak a fenti helyen fog megtartatni. Erre a tagok már most meghivatnak, amikor is az alapszabályok 23. §-a alapján a közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül fog határozni. 1935 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ______________SALY ENDRE______________ „Világosság“ könyvnyomda rt. Budapest VIII. Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének tárgyalása. 2. Számadások megvizsgálása, a mérleg- és eredményszámla megállapítása. Határozathozatal a nyereségmegosztás tárgyában. 3. Határozathozatal a felmentvény megadása tárglyában. 4. Határozathozatal a szövetkezet további fennállása vagy feloszlása iránt. Utóbbi esetben felszámolók választása. 5. Öt igazgatósági tag és három felügyelőbizottsági tag választása. 6. Indítványok. Csak azok az indítványok tárgyalhatók a közgyűlésen, amelyek a közgyűlési négy héttel megelőzőleg az igazgatóságnak írásban leadatnak. Taglészám 1933 december 31-én 745 tag 2008 üzletrésszel. Taglétszám 1934 december 31-én 745 tag 3972 üzletrésszel. „Jövő“ Szabóipari Munkások Termelő- és Értékesítő Szövetkezete Mérlegszámla 1934 december 31-én VAGYON TEHER 1 14.89546 14.89546 ill i i ii i KÖLTSÉGEK Eredményszámla az 1934. évről JÖVEDELMEK Az igaz Barkóczi Sándor s. k. Grosz László s. k. Répa Károly s. k. Méder Fülöp s. k. Oszoli Dénes s. k. igazg. tag, elnök igazg. tag igazg. tag igazg. tag igazg. tag P f P f P f P f 1. Pénztárszámla. .. 136241.Üzletrésztőke szja 7.944— 2.Berendezés szja . 3.850——2. Hitelezők számla . 6.95146 3. Árukészlet számla 23950 4. Adósok számla . . 6.79656 5. Veszteségáthozat az 1933. évről . 3.93172 6.F. évi nyereség . 5856 3.87316 P f P f 1.Költségek........... 461 2. Adó....................... 16 — CO.F. évi nyereség . 58 1 56 12056 i Árubevételi szjnP f P 1201 56 12056 Fenti mérleg-- és eredményszámlákat megvizsgáltuk, a fő- és segédkönyvekkel összeegyeztettük és teljesen rendbenlevőnek találtuk. A felügyelőbizottság: Bányász István s.k. Keller Mátyás s.k. Konárik János s.k. Kőműves József s.k. Weisz Richárd s.k. felügy. biz. tag felügy. biz. tag felügy. biz. tag felügy. biz. tag felügy. biz. tag LEFKOVITS ÉS VÁNDOR Budapest és DeákFerenc utca 16—18 (Adriai palota) Telefon f Automata 813—31 Finom gyapjúszövetek, bélésáruk és az összes szabókellékek nagy raktára. \z/ Jutányos árak és pontos kiszolgálás! $