Szabók Szaklapja, 1935 (43. évfolyam, 1-6. szám)

1935. február / 1. szám

a, oldal nélküli épületek száma 3903 volt, csatornázás nélkül pedig­ még 6801 épület állott. A fővá­rosban 1930-ban 3273 háromszobás, 424 négy­­szobás, 64 ötszobás, sőt 3 nyolcszobás lakás volt fürdőszoba nélkül. A főváros elmaradt otthon­­kultúrá­jára vall, hogy ugyanakkor 244.251 la­kásból csak 33% volt fürdőszobával ellátva. Hatezerrel több férőhelyet vettek igénybe 1934 első 10 hónapjában a hajléktalanok men­­h­elyén, mint 1933-ban, viszont 33%-kal kevesebb rászoruló jutott ingyen ruhaneműhöz, mint 1933-ban és a kiosztott ruhadarabok száma az 1933. évi 39.097-tel szemben csak 29.818 volt. Amíg az egyik oldalon több a hajléktalan és ruhanélküli ember a fővárosban, addig a má­sik oldalon korlátozzák a felruházási akciót, amint azt a főváros „Statisztikai Havi füzetei­nek“ októberi száma kimutatja. Ez a főváros szociális gondoskodása. A zűrzavar tovább fokozódik. Az általános gazdasági válság sehogy sem akar megszűnni. Az arany nem mozdul ki rejtekhelyéből és nincs kilátás arra, hogy egyhamar újra forga­lomba kerüljön. Ehelyett mindjobban beleme­rülünk a középkori autarkiába. Ez a példátlan világfelfordulás olyan szörnyű megrázkódta­tással jár, amely messze túlhalad minden tör­ténelmi mértéket, úgyhogy már valóságos sors­csapás jellegét ölti. Olyan időket szenved át a dolgozó emberiség, amelyből szükségképpen egy táj világ fog kialakulni. Egy forradalmi át­alakulás megy itt végbe tulajdonképpen. A ka­pitalizmus letagadhatatlan válságából a civi­lizációnak régóta esedékes és sürgősen­­ megol­dandó problémája vetődött fel. A válságtól legtöbbet szenvedett dolgozók a rettenetes zűr­zavarból minden valószínűség szerint megúj­­hodva fognak kikerülni. A világ munkássága elő fog állani azokkal a társadalmi követelmé­nyekkel, amelyeknek megvalósítását tovább halasztani már nem lehet. A kiváltságok és ja­vak birtokában lévők érzik ezt, emiatt mód nélkül fel vannak bőszülve és ahol és amennyi­ben csak lehet, a fasizmus eszközeivel kísérlik meg, hogy legyűrjék a közelgő és rájuk nézve kárhozatos forradalmi megmozdulás fenyegető rémét. A MUNKAERŐ ÉRTÉKÉT nemcsak az egyéni felnőtt munkás fenntartásához, hanem a munkáscsalád fenntartásához is szükséges munkaidő határozta meg. Midőn a gépezet a munkáscsalád minden tagját a munkapiacra dob­ja, szétosztja a férfi munkaerejének értékét egész családjára. Tehát a férfi munkaerejét ér­tékében lefokozza. Például a­ négytagú munka­erőre szétdarabolt család megvétele talán többe kerül, mint amennyibe előzően a családfő munkaerejének megvétele került, azonban en­nek fejében az egy munkanap helyébe négy munkanap kerül és áruk a négy egyén munka­többletének az egy egyén munkatöbblete fölött való fölöslege arányában csökken. Most már négynek kell nemcsak munkát, hanem munka­többletet is a tőke számára szolgáltatni, hogy egy család megélhessen._______________Marx, mintha ennyi akadály elég lett volna a munkásszervezetek, fejlődésének megakasz­­tására. Igaz, hogy a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó munkásszakegyesik­ete­ken kívül más irányú szakegyesületek is lé­teztek. Ezek azonban a munkásmozgalmak­ban nagyobb jelentőségre nem emelked­tek.11 óriási szolgálatot teljesítettek szociál­politikai téren a szakszervezetek, állapítja meg Pap Dezső. Hiszen 1913-ban nem ke­vesebb, mint 2,5 millió koronát fizettek ki tagjaik védelmére és „a háború kitörését követő munkanélküliségben egyedül ők tá­mogatták munkanélkülivé vált, tagjaikat és a dolgozók készséggel emelték fel erre a célra tagsági járulékaikat.“ Rendkívüli az az áldozatkészség, ami a munkások között munkástársaik segítése terén mutatkozik és annál inkább fel kel­lett volna a közhatalomnak erre már akkor is figyelnie és annál inkább kellene erre ma is gondolni, mert Pap Dezső szerint­­ is azért emelték a munkások önként a tagsági díjakat, „miután a bevonultak hozzátarto­zóinak járó állami segélyt legjobb esetben csak hetek eltelte után folyósították és az­után sem volt elég a megélhetésre, nagy összegeket fordítottak ezeknek a segélyezé­sére is­, amelynek összege egyedül 1914- ben 125.307 pengő volt. Dehogy törődtek -akkor ezzel vagy az­után. Sőt, Pap Dezső szerint a közhatalom az egész gazdasági és társadalmi életet átalakító rendszabályai tekintetében, külö­nösen a háború első felében sohasem és azután is csak ritkán kérdezte ugyan vé­leményüket, és éppen így eleinte egyáltalán nem és azután is csak elvétve adott nekik helyet azokban az intézményekben és szer­vekben, amelyeket rendszabályainak végre­hajtására hívott életbe. A szakszervezetek ennek dacára a háború kitörésének első pil­lanatától fogva vállalták és teljesítették kötelességüket. Hosszú, nagyon hosszú a vádirat. Tele adattal és ténnyel és nagyon jó lenne, ha a közhatalom képviselői olvasnák, Pap Dezső könyvét és megtanulnák belőle, mit nem illik elfelejteni, mit nem szabad tenni és mi a követendő út, ha azt akarják, hogy ebben az országban élet, jólét legyen. Mert erre tanít Pap Dezső könyve. Vádirat a magyar szociálpolitikáról Mi volt a magyar szociálpolitika­­és az egyesülési jog útja a világháború előtt és a világháború alatt? Erre a kérdésre ad fele­letet az elhalt dr Pap Dezső ny. államtit­kár most megjelent nagy munkája: „A ma­gyar szociálpolitika­ a világháborúban.11 Egyenesen és nyíltan adja meg a kérdésre a választ, ahogyan életében tette: „A közhatalom nem gondol arra, hogy a munkásság életviszonyain maga javítson, nem arra sem, hogy megfelelő intézmények­kel akadályozza meg adott viszonyok kö­zött elkerülhetetlen munkaviszályok elfaju­lását munkabeszüntetéssé, de hatalmát egyedül a szakszervezetek erejének megbé­nítására, ellenállóképességének letörésére igyekszik fölhasználni Pedig az időben is, azóta is, sokan meg­állapították már, hogy a közhatalomnak a munkások által fenntartott szervezeteit hiába akarják működésükben akadályozni és hiába alakítanak bomlasztó szervezete­ket és hiába támogatják azokat, mindig eltűnnek, de megmaradnak azok, amelyek a munkásság akarásából keletkeznek. Pap Dezső is ezt állapítja meg művében: ,,teljesen téves volna azonban az a feltevés. SZABOK SZAKLAPJA Meghívó A „Jövő“ Szabóipari Munkások Ter­melő- és Értékesítő Szövetkezete 1935. évi április hó 7-én, délelőtt 10 órakor Buda­pesten, VII. Almássy tér 2. szám alatt, a Magyarországi Szabómunkások és Mun­kásnők Szakegyesülete I. emeleti termében tartja IX. rendes évi közgyűlését Erre a szövetkezet tagjai tisztelettel me£­­liivatnak azzal, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés ugyanezzel a tárgysoro­zattal 1935. év április 14-én, délelőtt 10 órakor, ugyancsak a fenti helyen fog meg­tartatni. Erre a tagok már most meghivat­­nak, amikor is az alapszabályok 23. §-a alapján a közgyűlés a megjelent tagok szá­mára való tekintet nélkül fog határozni. 1935 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ______________SALY ENDRE______________ „Világosság“ könyvnyomda rt. Budapest VIII. Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének tárgyalása. 2. Számadások megvizsgálása, a mérleg- és eredményszámla megállapítása. Határo­zathozatal a nyereségmegosztás tárgyában. 3. Határozathozatal a felmentvény meg­adása tárglyában. 4. Határozathozatal a szövetkezet további fennállása vagy feloszlása iránt. Utóbbi esetben felszámolók választása. 5. Öt igazgatósági tag és három felügyelő­bizottsági tag választása. 6. Indítványok. Csak azok az indítvá­nyok tárgyalhatók a közgyűlésen, amelyek a­ közgyűlési négy héttel megelőzőleg az igazgatóságnak írásban leadatnak. Taglészám 1933 december 31-én 745 tag 2008 üzletrésszel. Taglétszám 1934 decem­ber 31-én 745 tag 3972 üzletrésszel. „Jövő“ Szabóipari Munkások Termelő- és Értékesítő Szövetkezete Mérlegszámla 1934 december 31-én VAGYON TEHER 1 14.89546 14.89546 i­ll i i ii i KÖLTSÉGEK Eredményszámla az 1934. évről JÖVEDELMEK A­z igaz Barkóczi Sándor s. k. Grosz László s. k. Répa Károly s. k. Méder Fülöp s. k. Oszoli Dénes s. k. igazg. tag, elnök igazg. tag igazg. tag igazg. tag igazg. tag P f P f P f P f 1. Pénztárszámla. .. 136241.Üzletrésztőke szja 7.944— 2.Berendezés szja . 3.850——2. Hitelezők számla . 6.95146 3. Árukészlet számla 23950 4. Adósok számla . . 6.79656­ 5. V­eszteségáthozat­ az 1933. évről . 3.93172­ 6.F. évi nyereség . 5856 3.87316 P f P­­ f 1.Költségek........... 461­ 2. Adó....................... 16 — CO.F. évi nyereség . 58 1 56 120­­56 i­­ Árubevételi szjnP f P 1201 56 12056 Fenti mérleg-- és eredményszámlákat megvizsgáltuk, a fő- és segédkönyvekkel összeegyeztettük és teljesen rendbenlevőnek találtuk. A felügyelőbizottság: Bányász István s.k. Keller Mátyás s.k. Konárik János s.k. Kőműves József s.k. Weisz Richárd s.k. felügy. biz. tag felügy. biz. tag felügy. biz. tag felügy. biz. tag felü­gy. biz. tag LEFKOVITS ÉS VÁNDOR Budapest és Deák­­Ferenc­ utca 16—18 (Adriai palota) Telefon f Automata 813—31 Finom gyapjúszövetek, bé­lésáruk és az összes szabó­­kellékek nagy raktára. \z/ Jutányos árak és pontos kiszolgálás! $

Next