Szabók Szaklapja, 1936 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1936. április / 2. szám
XLIV. évfolyam Budapest, 1988 április bő •vív 2. szám ! Május elsejét minden szabómunkás munkaszünettel ünnepli! Május 1 Május elseje a szervezett munkásság világünnepe. Ezen a napon beszünteti a munkát, hogykifejezésre juttassa a munkásszolidaritásban rejlő erőt és azt, hogy mint a társadalom hasznos tagjának, neki is joga van az élethez. Május elsején tiltakozunk a gazdasági elnyomatás és a politikai jogfosztottságunk ellen, követelünk tisztességes munkásvédelmi intézkedéseket és munkavédelmet a kizsákmányolókkal szemben. Május elsején nem a múltat ünnepeljük, hanem az elkövetkezendő jövőt. Gyűjtjük erőinket, hogy a reánk váró súlyos feladatokat megoldhassuk. Nem a múlt hagyományaiból merítünk erőt a jövő számára, hanem szervezzük a munkásságot, hogy erőt gyűjtve biztosítsuk a munkásosztály felszabadítását. Mi nem a múltat várjuk vissza, mint ellenfeleink, hanem egy szebb, egy boldogabb jövőért harcolunk. Május elsején seregszemlét tartunk és a tőlünk távollevőket úgy filmeztetjük a küzdelem eljövetelére és hogy ehhei a harcban minden dolgozónak részt kell venni. A szervezett szabómunkások is május elsejét munkaszünettel ünnepük meg. A szakszervezet a munkásság védvára és annak fennállása tiltakozás a munkások kizsákmányolása ellen. A szakszervezet tagjait neveli, oktatja, hogy az elkövetkezendő harcban a munkásságot diadalra juttassa. A szakszervezet nemcsak a jövőben elérendő eredményekért küzd, hanem napról napra harcol és törekszik a munkásság jelenlegi helyzetének a megjavítására. A munkaidő szabályozása és a munkabérek rendezésének a kérdése elsőrendű feladata a szakszervezetnek és ebben a tekintetben megfelelt a feladatának, hogy nem teljes sikerrel, az nem a harcképtelenségnek tudható be, hanem a követelésével szemben felvonult ellentábor ellenállásának. Nekünk itt Magyarországon nemcsak a munkáltatók ellenállását kell megtörnünk, hanem küzdenünk kell a politikai jogfosztottságunk ellen is és követelnünk kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot, hogy mi is olyan szabadon gyülekezhessünk, mint a munkáltatók.* A Magyarországi Szociáldemokrata Párt május 1-én délelőtt 10 órakor a Városi Színházban (Tisza Kálmán tér) Pest környéken, Csepelen (este pár órakor, a Munkásotthonban) ünnepi díszelőadás. Előadó: dr Bánóczi László. Színre kerül a „Remény“ című halászdráma. Vidéki ünnepélyeink: Debrecenben (a Munkásotthonban). Előadó: dr Györki Imre országgyűlési képviselő. Egerben (délután 4 órakor a Munkásotthonban, Érsek utca 2). Előadó: Szakasits Árpád. Kaposvárott (délelőtt estl órakor a Munkásotthonban). Előadó: Szeder Ferenc. Miskolcon: Kirándulás a bedegvölgyi rétre. Nyíregyházán (a munkásothonban). Előadó: Sávolt János. Pécsett: Kirándulás a Mecseken lévő Kisrétre. Székesfehérvárott: Előadó: Kohók Lajos. Zalaegerszegen: Előadó: Dombay János. májusi ünnepélyt rendez. Az ünnepélyen közreműködik a Munkásdalosszövetség összkórusa dr Ujj József országos karnagy vezényletével. Szalmás Piroska tanítványaival, a Gépjárművezetők zenekara, Pajor Oszkár szavalóművész és Szigeti Sándor operaénekes. Az ünnepi beszédet Peyer Károly országgyűlési képviselő mondja. Belépőjegyek a párt- és szakszervezetek központi irodáiban kaphatók. Ruhatári díj a földszinten 16 fillér, emeleten 10 fillér. Az ünnepély műsorát a Szigetközy és Társa vállalat dinamikus hangszórói továbbítják. Ötven év A magyarországi Szakszervezeti Tanács kötelékéhez tartozó szakmák elhatározták, hogy a szakszervezetek május hónapban a szakmozgalom fejlesztése érdekében nagy agitációt indítanak. E ebben a munkában nyirbak, szabómunkásoknak is részt kell venni. Részt kell vennünk azért, mert Budapesten és az egész országban még nagyon sok szabómunkás és munkásnő van, akik nem tagjai az egyesületünknek. Márpedig rendezett munkaidőt és munkabért csak a szakszervezet útján lehet biztosítani a műhelyben dolgozók részére. Minden szabómunkásnak — akár tagja az egyesületnek, akár nem —, tudnia kell, hogy a szervezeten keresztül lehet csak a munkaviszonyokat rendezni, épp ezért agitálni kell, hogy minden szabómunkás tagja legyen az egyesületnek. A szabómunkásoknak nem szabad belenyugodni abba, ami ma van, jobb és emberségesebb megélhetést biztosító keresetet kell a maga számára kiharcolni tudni. A szakszervezeti tagnak nem szabad megelégedni azzal, hogy ő tagja az egyesületnek, hanem törekednie kell, hogy minden szabómunkás tagja legyen az egyesületnek. Neki tehát állandóan agitálni kell a szakszervezet érdekében, mert csak ez esetben tudja biztosítani a maga számára is a tisztességes munkabéreket. Gondoljunk csak arra az időre, amikor még nem volt szakszervezet, milyen lehetett akkor a szabómunkások helyzete. Nagyon hosszú, fáradságos és küzdelmes volt az az idő, amire a szabómunkások szakszervezete visszatekinthet. A mozgalom megindítóinak egy egész világfölfogással kellett szembeszállni és nagyon súlyos viszonyok között kellett nekik dolgozniuk a szakszervezet megalakítása érdekében. Nem csüggedtek, fáradhatatlanul dolgoztak a szervezet érdekében és csak így vált lehetségessé a szervezetünk megteremtése. Nem akarjuk ismertetni, hogy a szabómunkások ezelőtt ötven évvel milyen helyzetben voltak, mert olyan dolgokra kellene rámutatnunk, amit ma a szaktársak közül többen el sem hinnének. Ehelyett leközlünk 1893. évből egy nőszabóüzletes által kiadott egy műhelyrendet, amelyből fogalmat alkothatnak a szabómunkások akkori helyzetéről. • 1. Műhelyrendszabályzat. A háztulajdonossal kötött szerződés folytán, valamint az üzleti rend fenntartása érdekében a műhelyszemélyzet köteleztetik az alant felsorolt szabályokat figyelembe venni. Csakis azon egyének, akik szigorúan alkalmazkodnak a szabályokhoz és semmi panaszra okot nem adnak, tarthatnak számot munkára. 1. A műhelyszemélyzet jövet- és menetnél csakis a II. lépcsőt használhatja. 2. A pontos érkezés, valamint a munka pontos megkezdése mindenkinek kötelességévé tétetik. 10 perccel a munkakezdés után a műhelybe nyíló ajtó bezáratik és csak egy félórával később nyittatik meg. A későbben érkezőknek az irodában jelentkezniük kell és azoknak egy óra levonatik. 3. Ha valaki a műhelyből eltávozik anélkül, hogy azt azonnal az irodában bejelenti, annak egy egész napra járó munkabér levonatik. 4. Szigorúan megtiltatik a műhelyben vagy ruhatárban való öltözködés. Mindenki abban a ruhában ül a munkához, amelyben jött és csakis felsőkabát, kalap és esernyő a jelölt ruhatárján is?Éreztetik el, aminek a legnagyobb csendben kell történni.5. Minden munkás és munkásnő köteleztetik a munkába tiszta fehér kötényt hozni, melyet minden hétfőn tisztával kell felcserélni. Ha valaki kötényt nem hoz magával, annak olyant az üzletből 50 krajcárért kiszolgálnak. 6. A műhelybe való érkezésnek, valamint az abból való távozásnak a legnagyobb csendben kell történnie, úgyszintén szigorúan megtiltatik a folyosón vagy a lépcsőn való időzés. 7. Munka közben nem engedtetik meg sem a hangos beszélgetés, sem a kellékek hangos bekérése. Általános lármázás esetére az egész műhelyszemélyzet megbüntettetik. 8. A vasalásra két személy van alkalmazva, miértis a két személyen kívül senkinek sem szabad a vasalási helyiségbe belépni, hogy munkáját maga vasalja. A vasalónak a feladata, hogy a munkástól a munkát elvigye és ismét visszahozza. 9. Két tanoncleány külön van alkalmazva, akik a tűzendő munkát a tűzőnőhöz viszik, miért senkinek sem engedhető, hogy a varrógéphez menjen, ott talán a munkát bevárandja. 10. Ha valaki kárt tesz, s ezt azonnal bejelenti, csak egyszerűen a kár értéke levonatik; ha pedig a kárt eltitkolja, a kárértéket kétszeresein fizeti. Ha a kárt okozó kinyomozhatatlan, a munkások egyetemesen fizetik a kárt. H. Nem engedtetik a műhelybe vizet hozni, vagy a vízvezetékhez vízért menni; csak az előszobában levő vízedényből szabad inni. 12. Szigorúan tilos bárminő ürügy alatt a bejárat a lakkonyhába. 13. Csak kenyeret és zsemlyét szabad a műhelybe behozni. Egy alkalmazott délelőtti A 10, délután V*4 órakor hozaadja a munkások részére a kenyeret és zsemlyét. Csak a jegyzett időtájt szabad őt uzsonnáért meneszteni. Ezen rendszabály áthágói 50 kr-tól 1 frt-ig bírságoltatnak, vagy elbocsátatnak. 14. Nem engedhető, hogy tanoncleányok valaki által magánügyében foglalkoztassanak. 15. Látogatásokat — rokonok vagy ismerősök részéről — nem szabad fogadni, úgyszintén nem szabad foglalkozásnélküli munkásoknak a műhelyben tartózkodniok. 16. Minthogy a műhely déli idő alatt zárva van, abban a munkaidőn kívül senki sem tartózkodhatik. 17. Minthogy a gombostűkkel való bánásnál bizonyos könnyelműség észlelhető, szigorúan követeltetik, hogy azok tavánkosokba tétessenek és a félredobásuk megtiltatik. Ha valamelyik munkás vagy munkásnő ülőhelye mellett a földön gombostűk találtatnak, az illető a harmadik figyelmeztetésnél elbocsáttatik. A budapesti szabómunkások 1936 május hó 17-én, vasárnap délelőtt V 2I0 órakor VII., Almássy tér 2. szám alatt gyűlést tartanak. Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy azon okvetlenül jelenjenek meg.