Szabók Szaklapja, 1936 (44. évfolyam, 1-6. szám)

1936. április / 2. szám

XLIV. évfolyam Budapest, 1988 április bő •vív 2. szám ! Május elsejét minden szab­ómunkás munkaszünettel ünnepli! Május 1 Május elseje a szervezett munkásság világünnepe. Ezen a napon beszünteti a munkát, hogy­­kifejezésre juttassa a mun­­kásszolidaritásban rejlő erőt é­s azt, hogy mint a társadalom hasznos tagjának, neki is joga van az élethez. Május elsején tilta­kozunk a gazdasági elnyomatás és a poli­tikai jogfosztottságunk ellen, követelünk tisztességes munkásvédelmi intézkedéseket és munkavédelmet a kizsákmányolókkal szemben. Május elsején nem a múltat ünne­peljük, hanem az elkövetkezendő jövőt. Gyűjtjük erőinket, hogy a reánk váró sú­lyos feladatokat megoldhassuk. Nem a múlt hagyományaiból merítünk erőt a jövő számára, hanem szervezzük a munkássá­got, hogy erőt gyűjtve biztosítsuk a mun­kásosztály felszabadítását. Mi nem a múl­tat várjuk vissza, mint ellenfeleink, hanem egy szebb, egy boldogabb jövőért harco­lunk. Május elsején seregszemlét tartunk és a tőlünk távollevőket úgy filmeztetjük a küzdelem eljövetelére és hogy ehhei­ a harc­ban minden dolgozónak részt kell venni. A szervezett szabómunkások is május el­sejét m­unkaszünettel ünnepük meg. A szakszervezet a munkásság védvára és an­nak fennállása tiltakozás a munkások ki­zsákmányolása ellen. A szakszervezet tag­jait neveli, oktatja, hogy az elkövetkezendő harcban a munkásságot diadalra juttassa. A szakszervezet nemcsak a jövőben elérendő eredményekért kü­zd, hanem napról napra harcol és törekszik a munkásság jelenlegi helyzetének a megjavítására. A munkaidő szabályozása és a munkabérek rendezésének a kérdése elsőrendű feladata a szakszerve­zetnek és ebben a tekintetben megfelelt a feladatának, hogy nem teljes sikerrel, az nem a harcképtelenségnek tudható be, ha­nem a követelésével szemben felvonult el­lentábor ellenállásának. Nekünk itt Ma­gyarországon nemcsak a munkáltatók el­lenállását kell megtörnünk, hanem küzde­­nü­n­k kell a politikai jogfosztottságunk ellen is és követelnünk kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot, hogy mi is olyan szabadon gyülekezhessünk, mint a munkáltatók.* A­ Magyarországi Szociáldemokrata Párt május 1-én délelőtt 10 órakor a Városi Színház­ban (Tisza Kálmán tér) Pest környéken, Csepelen (este pár órakor, a Munkásotthon­ban) ünnepi díszelőadás. Előadó: dr Bánóczi László. Színre kerül a „Remény“ című halász­­dráma. Vidéki ünnepélyeink:­ ­ Debrecenben (a Munkásotthonban). Előadó: dr Györki Imre országgyűlési képviselő. Egerben (délután 4 órakor a Munkásotthon­ban, Érsek utca 2). Előadó: Szak­asits Árpád. Kaposvárott (délelőtt e­stl órakor a Munkás­otthonban). Előadó: Szeder Ferenc. Miskolcon: Kirándulás a bedegvölgyi rétre. Nyíregyházán (a munkásothonban). Előadó: Sáv­olt János. Pécsett: Kirándulás a Mecseken lévő Kis­­rétre. Székesfehérvárott: Előadó: Kohók Lajos. Zalaegerszegen: Előadó: Dombay János. májusi ünnepélyt rendez. Az ünnepélyen közreműködik a Mun­­kásdalosszövetség összkórusa dr Ujj József or­szágos karnagy vezényletével. Szalmás Piroska tanítványaival, a Gépjárművezetők zenekara, Pajor Oszkár szavalóművész és Szigeti Sándor operaénekes. Az ünnepi beszédet Peyer Károly ország­­gyűlési képviselő mondja. Belépőjegyek a párt- és szakszervezetek köz­ponti irodáiban kaphatók. Ruhatári díj a földszinten 16 fillér, emeleten 10 fillér. Az ünnepély műsorát a Szigetközy és Társa vállalat dinamikus hangszórói továbbítják. Ötven év A magyarországi Szakszervezeti Tanács kötelékéhez tartozó szakmák elhatározták, hogy a szakszervezetek május hónapban a szakmozgalom fejlesztése érdekében nagy agitációt indítanak. E ebben a munkában nyirbak, szabómunkásoknak is részt kell venni. Részt kell vennünk azért, mert Bu­dapesten és az egész­ országban még na­gyon sok szabómunkás és munkásnő van, akik nem tagjai az egyesületünknek. Már­pedig rendezett munkaidőt és munkabért csak a szakszervezet útján lehet biztosítani a műhelyben dolgozók részére. Minden szabómunkásnak — akár tagja az egyesü­letnek, akár nem —, tudnia kell, hogy a szervezeten keresztül lehet csak a munka­viszonyokat rendezni, épp ezért agitálni kell, hogy minden szabómunkás tagja le­gyen az egyesületnek. A szabómunkások­­nak nem szabad belenyugodni abba, ami ma van, jobb és emberségesebb megélhe­tést biztosító keresetet kell a maga szá­mára kiharcolni tudni. A szakszervezeti tagnak nem szabad megelégedni azzal, hogy ő tagja az egyesületnek, hanem töre­kednie kell, hogy minden szabómunkás tagja legyen az egyesületnek. Neki tehát állandóan agitálni kell a szakszervezet ér­dekében, mert csak ez esetben tudja biz­tosítani a maga számára is a tisztességes munkabéreket. Gondoljunk csak arra az időre, amikor még nem volt szakszervezet, milyen lehe­tett akkor a szabómunkások helyzete. Na­gyon hosszú, fáradságos és küzdelmes volt az az idő, amire a szabómunkások szak­­szervezete visszatekinthet. A mozgalom megindítóinak egy egész világfölfogással kellett szembeszállni és nagyon súlyos viszonyok között kellett nekik dolgozniuk a szakszervezet megalakítása érdekében. Nem csüggedtek, fáradhatatlanul dolgoz­tak a szervezet érdekében és csak így vált lehetségessé a szervezetünk megteremtése. Nem akarjuk ismertetni, hogy a szabó­munkások ezelőtt ötven évvel milyen hely­zetben voltak, mert olyan dolgokra kellene rámutatnunk, amit ma a szaktársak közül többen el sem hinnének. Ehelyett leköz­­lünk 1893. évből egy nőszabóüzletes által kiadott egy műhelyrendet, amelyből fogal­mat alkothatnak a­ szabómunkások akkori helyzetéről. • 1. Műhelyrendszabályzat. A háztulajd­onos­sal kö­tött szerződés folytán, valamint az üzleti rend­ fenntartása érdekében a műhelyszemélyzet köteleztetik az alant fel­sorolt szabályokat figyelembe venni. Csakis azon egyének, akik szigorúan alkalmazkodnak a szabályokhoz és semmi panaszra okot nem adnak, tarthatnak számot munkára. 1. A műhelyszemélyzet jövet- és menetnél csakis a II. lépcsőt használhatja. 2. A pontos érkezés, valamint a munka pon­tos megkezdése mindenkinek kötelességévé té­tetik. 10 perccel a munkakezdés után a mű­helybe nyíló ajtó bezáratik és csak egy félórá­val később nyittatik meg. A későbben érkezők­nek az irodában jelentkezniük kell és azoknak egy óra levonatik. 3. Ha valaki a műhelyből eltávozik anélkül, hogy azt azonnal az irodában bejelenti, annak egy egész napra járó munkabér levonatik. 4. Szigorúan megtiltatik a műhelyben vagy ruhatárban való öltözködés. Mindenki abban a ruhában ül a munkához, amelyben jött és csakis felsőkabát, kalap és esernyő a jelölt ruhatár­ján is?Érezt­etik el, aminek a legnagyobb csendben kell történni.­­5. Minden munkás és munkásnő köteleztetik a munkába tiszta fehér kötényt hozni, melyet minden hétfőn tisztával kell felcserélni. Ha valaki kötényt nem­­ hoz magával, annak olyant az üzletből 50 krajcárért kiszolgálnak. 6. A műhelybe való érkezésnek, valamint az abból való távozásnak a legnagyobb csendben kell történnie, úgyszintén szigorúan megtilta­tik a folyosón vagy a lépcsőn való időzés. 7. Munka közben nem engedtetik meg sem a hangos beszélgetés, sem a kellékek hangos be­kérése. Általános lármázás esetére az egész műhelyszemélyzet megbüntettetik. 8. A vasalásra két személy van alkalmazva, miértis a két személyen kívül senkinek sem szabad a vasalási helyiségbe belépni, hogy munkáját maga vasalja. A vasalónak a fel­adata, hogy a munkástól a munkát elvigye és ismét visszahozza. 9. Két tanoncleány külön van alkalmazva, akik a tűzendő munkát a tűzőnőhöz viszik, miért senkinek sem engedhető, hogy a varró­géphez menjen, ott talán a munkát bevárandja. 10. Ha valaki kárt tesz, s ezt azonnal beje­lenti, csak egyszerűen a kár értéke levonatik; ha pedig a kárt eltitkolja, a kárértéket kétsze­resein fizeti. Ha a kárt okozó kinyomozhatatlan, a munkások egyetemesen fizetik a kárt. H. Nem engedtetik a műhelybe vizet hozni, vagy a vízvezetékhez vízért menni; csak az elő­szobában levő vízedényből szabad inni. 12. Szigorúan tilos bárminő ürügy alatt a bejárat a lakkonyhába. 13. Csak kenyeret és zsemlyét szabad a mű­helybe behozni. Egy alkalmazott délelőtt­i A 10, délután V*4 órakor hozaadja a munkások ré­szére a kenyeret és zsemlyét. Csak a jegyzett időtájt szabad őt uzsonnáért meneszteni. Ezen rendszabály áthágói 50 kr-tól 1 frt-ig bírsá­­goltatnak, vagy elbocsátatnak. 14. Nem engedhető, hogy tanoncleányok va­laki által magánügyében foglalkoztassanak. 15. Látogatásokat — rokonok vagy ismerősök részéről — nem szabad fogadni, úgyszintén nem szabad foglalkozásnélküli munkásoknak a műhelyben tartózkodniok. 16. Minthogy a műhely déli idő alatt zárva van, abban a munkaidőn kívül senki sem tar­tózkodhat­ik. 17. Minthogy a gombostűkkel való bánásnál bizonyos könnyelműség észlelhető, szigorúan követeltetik, hogy azok tavánkosokba tétesse­nek és a félredobásuk megtiltatik. Ha valame­lyik munkás vagy munkásnő ülőhelye mellett a földön gombostűk találtatnak, az illető a har­madik figyelmeztetésnél elbocsáttatik. A budapesti szabómunkások 1936 május hó 17-én, vasárnap délelőtt V 2I0 órakor VII., Almássy tér 2. szám alatt gyűlést tartanak. Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy azon okvetlenül jelenjenek meg.

Next