Szerelőipar, 1939 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Immár több egy esztendejénél, hogy ezt a rovatot lapunk kereté­ben megindítottuk. Nem vitatható, hogy közérdekű kérdések sorozatos szőnyegen tartásával hézagpótló m­un­kát végeztünk, mégis most, hogy visszapillantunk az elmúlt esztendőre, úgy érezzük, hogy mun­kánk nem találkozott kartársaink részéről kellő megértéssel és érdek­lődéssel. Sokan még m­a is, a rohanó idők­ben, amikor az iparoságtól megkö­vetelik a kellő felkészültséget nem­csak szakmai vonatkozásban, hanem társadalmi és­ hatósági rendelkezé­sek pontos ismeretének tekintetében — sokan még ma is olvasatlanul te­szik félre e lapot. Ez a közöny­, őszintén bevallom, rosszul esik ne­künk. Rosszul esik tudni ezt akkor, amikor a szakmai vezetőség a tes­tületi elöljárósággal az élén éjt­­napot eggyé téve őszinte önzetlen­séggel iparos becsületből sorsdön­tő szakmai dolgokban, munkálkodik é­s a segíteni akarás vezérli, akkor ez a közöny, mely lapunk munká­ját és a testületi tevékenységet nem értékeli, sőt olykor lekicsinyli, nem biztat, de hátráltat minden törek­vést, mely testületünk kebelében a szakma érdekében történik, Kartársaim! Olvassuk el e lapot, melyről eddig még mindenhol elis­merték, hogy a szakmai újságok között nívót jelent. Ne nézze senki közömbösen a szakma küzdelmét. — Mindenkinek kötelessége a közérde­kű munkánk támogatása. — Ne csak akkor érezzünk közösséget a testületi vezetőséggé­, ha egyéni ügyben kell igénybe venni a segít­ségét és ilyenkor, mert döngetés nélkül esik be a nyitott ajtón, mód­felett meglepődik ügyének tárgyi­lagos, gyors elintézésére. Ne vár­juk be a kellemes csalódást. A munka elismerése a testület vezetőségének a védelme. Pótolha­tatlan munka az, amit testületünk a gyors, egymást követő törvényes rendelkezések és feladatok végrehaj­tásával elismeréssel végzett. És hogy mindezen munka az ösz­­szesség javára szolgáljon, életképes testületre van szükségünk, hogy fel­legvára legyünk a hozott intézkedé­sek védelmének és ezért mindenki­nek keményen kell állnia az őrhe­lyen, ahová a hivatása állította. Mindnyájunknak maradéktalanul, d­önzetlen előrelátással, megfon­toltsággal, vállvetve kell részvenni a munka keresztülvitelében, akkor nem maradhat el a baráti szeretet és egymás iránti megbecsülés célja jegyében létrejött eredmény. Kedves Kartársaim! Lehet, hogy kissé elkanyarodtam a cikkem ele­jén kezdeti­ témától, de úgy érzem, hogy mindaz, amit leírtam, belefér a rovat keretébe, melynek címét ma­gam­ adtam meg az induláskor, nos, tehát most magam vagyok a panasz­­tevő, aki panaszos­­kérdésére felele­tet vár a kartársaitól. Panaszlom, hogy elhanyagolják e rovat nyújtotta lehetőséget, alig ka­pok egy-egy közérdekű vonatkozású levelet, pedig h­iggyék el, kartár­saim, hogy lapunk hasábjain keresz­tül, mely szakmánk előadó pódiu­ma, messzire hangzik a szó —• és megértésre talál majd minden eset­ben. Vagy talán én tévedek és a lát­szat csal? Nem volna panasz, kíván­ság és kérdés a szakmában? Ugy­e mosolyogni való naivitás ezt feltételezni, éppen ezért és mert térviz ideje van, okuljunk a han­gyák és a tücsök esetéből, s mert nálunk sok tücsök van, ki víg he­ged­űszóval nem vett részt az elő­relátó munkálkodásban, nyissunk ajtókat nekik a hangyák módjára, adjunk nekik a jól végzett munka megelégedés érzetéből, de figyel­meztessük őket, hogy a jó időben történt munkálkodás nemcsak kö­zös, de saját érdekében való köte­lesség. , Kartársi szeretettel: A Rovatvezető. SZERELŐIPAR C» (K'&'C’fcCl'&'SC^(k> C&'C't'H'C'lt'! jCú/Áh&ácj,, pafravz, Uícdís íz fetdzt Rovatvezető­. KLEIN MIHÁLY ipt. ügyv. alelnök Kedves Kartársaim! Telefon: 129-044, 129-045. TERREIVOL­CSŐ ASZBESZTCEMENTBŐL OLCSÓ, KÖNNYŰ, NEM OXIDÁLÓDIK, NAGY SZILÁRDSÁGÚ, HŐÁLLÓ, HOSSZÚ ÉLETTARTAMÚ f KISKULCZI ÉS TÁRSA­I,“V„r..u* Aszbesztcementpalagyár — PISZKE]

Next