A szikvízipar, 1934 (9. évfolyam, 1-13. szám)

1934-01-01 / 1. szám

6 r'*fP ~ T t ~t 'trrrTTT r HÍREK Bécsi szódás. Le a kalappal előtte. Tisztelettel és irigykedve nézünk alakjára. Megérdemli, mert ki tudja verekedni az igazát. Jó a szikvízrendelete, nincs tankháborúja és tűrhetők az árai. Ebben a világégésben is meg tud tehát élni. Mit mond­junk mi ? Az üzlet. Nehéz szívvel emlegetjük az üzletet, ami­­ nincs. Nyomott gazdasági helyzet, nyo­mott fogyasztás, nyomott árak. Mi lesz ebből? Féltünk a téltől, amely még sokkal rosszabb lett, mint amilyennek vártuk. Már a nagyüzemek sem keresik meg a rezsit. De azért­­ reménykedjünk. A javulás rózsaszínű felhői már ott lebegnek a lát­határ peremén. Mintha már mutatkozna valamilyen megmozdulás. Szikvizes kortárs, nagyon rossz az üzlet, de azért, csak azért is: tarts ki! Árminimálás. Korunk jelszava lett ez a szó: árminimálás. A szörnyű és elviselhetetlen harcban, amit ma a különböző ipari szakmák vívnak a kontár­inváziók ellen, úgy látszik, az árminimálás az egyet­len járható út. Nem mi, szikvizesek, találtuk ki. Az önvédelem szükségessége diktálja, sőt harsonázza. S meg is fog valósulni. A helyzet, a létfentartás ener­giája fogja megteremteni, aminthogy annak idején megteremtette az ármaximálást. Szomorú dolog s véresen jellemzi a kisipari szakmák nyomorúságát, hogy idáig jutottak, hogy az árminimálás lett a védőpajzsuk. ________ SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Pataki János, Algyő. A szikvízrendelet nem tar­talmaz olyan intézkedést, amely megtiltaná a külön­böző községekbe való szikvízeladást és szállítást. A szegedi üzemek e szerint szabadon szállíthatnak szik­vizet Algyőbe is. K. S. Marcaltő. Iparengedély nélkül nem lehet szikvizet gyártani, ugyancsak nem lehet vízvizsgá­lat nélkül sem. Kiss Béla, Eger. Idegen üvegbe semmi körül­mények között sem szabad tölteni, mert ez bünte­tendő cselekmény. E tekintetben nincs különbség szifonfejes, vagy patentzáros üveg között. Király Pál, Szeged. Igaza van. Az osztrák szik­vízrendelet hatékonyan védi a szódást. Mindenekelőtt két évi szakgyakorlathoz köti a szikvízgyártást s csak a kötelező gyakorlat igazolása után kérhetik az engedélyt. De kötelezővé teszi a rendelet a helyi viszonyok mérlegelését is. Ha tehát valahol a szik­vízszükséglet ellátása biztosítva van, ott már nem adhatnak ki új iparengedélyt mindaddig, amíg ki­halás, vagy üzembeszüntetés következtében üresedés nincs. Feltűnő óvatossági intézkedése a rendeletnek, a 8. §, amely kimondja, hogy a keverőedényben szóda­vizet készletben tartani nem szabad. Az ilyen poshadt vizet ki kell önteni. Ennek a paragrafusnak az értelmében az autótankos szikvízkeverő szerkeze­tet ezek szerint Ausztriában nem is szabad forgalom­ban tartani. Pedig Bécs nem áll hátrább technika dolgában ,mint Budapest, Bécsben is fejlett a réz­műves, illetve nikkelező ipar. De Ausztria az egyenlő elbánás elvén áll és ebből a szikvízipar területén sem enged. KARTÁRS, ha még nem fizetted meg a hátralékos tagdíjat, intézkedj azonnal! Küldj be a nálad levő csekklapon 5 pengőt. Lap tulajdonos a Magyarországi Szikvíz-, Üdítőital- és Ásványvízüzemek Országos Szövetsége. Lapvezér: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Szondy Károly. Szerkesztő és felelős kiadó: Lüsz Ödön. Társszerkesztő: Gyárfás Viktor. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája Budapest, V., Csáky­ u. 10. A SZIKVIZIPAR

Next