Tejgazdasági Szemle, 1922 (2. évfolyam, 1-12. szám
1922-07-01 / 1. szám
1922 július 1 TEJGAZDASÁGI SZEMLE Ha helyes a római jelentésben részletezett útiprogramm, úgy fájdalmasan kell álmélkodnunk azon: vajon miért kerüli el Normann úr Magyarországot ? Miért nem jön el hozzánk is ? Fel se szabad tételeznünk elvégre, hogy Amerika Magyarországot nem látná szívesen a maga világkongresszusán. Másrészről azt se szabad volna feltételezni, hogy egy amerikai gazdasági szakember előtt ne volna ismeretes a magyar tejgazdálkodás fejlettsége. Mindez azonban etiketdolgokban való felesleges tépelődés. A fontosabb és lényegbevágóbb az, foglalkozik-e a magyar kormány Amerika tejgazdasági világkongresszusával ? Kétségtelen ugyanis, hogy minden érdekünk azt követeli, hogy ezen a tanácskozáson részt vegyünk. Elég baj, hogy az imént tartott finnországi tejgazdasági kiállításra senkit sem küldött ki a kormány. Nemcsak szakmabeli, de egyetemes gazdasági, sőt mondhatnók politikai érdek is, hogy minden alkalommal megmutassuk a világnak erőnket, képességünket és hivatottságunkat. Ami a tejgazdaságot illeti, ezen a téren könnyen bebizonyíthatjuk, hogy akár első szerepet vihetnénk Európában, ha mesterséges akadályok el nem állnák a fejlődés menetét. De még így is tudunk eredményeket felmutatni és be tudunk számolni a fejlődés eredményes sikereiről. Ezenfelül pedig módunk van arra, hogy lássunk és tapasztaljunk, és tanuljunk. Ami szintén nem megvetendő. Hát ezért is érdemes lesz az illetékeseknek törődniök Amerika tejgazdasági világkongresszusával. A Tejgazdasági Szemle védi a tejgazdasági érdekeket. Kötelességünk, hogy a lapot ismerőseink körében terjesszük. Tajitsa meg előfizetését! úgynevezett morzsa száraz túrót kívánunk készíteni, 65-7000- ra felmelegítjük, egyenletesen felkavarjuk és az üstöt letakarva hagyjuk állni, amíg a sajtanyag a tejből ki nem csapódott. Ez a feldolgozó helyiség temperaturája szerint 3—5 óra közötti időben következik be. A melegítés alatt a tej mind sűrűbb lesz, lassan leválasztódik sárgászöld színben a savó, ekkor áll be tulajdonképen a fúróanyag elválasztódása. Ezután következik az úgynevezett utómelegítés, amikor is az üst tartalmát kb. 40—45° melegre felmelegítjük és lassan a sajtkanállal kavarjuk, hogy a sajtanyag minél intenzívebben választódjon ki a savóból. Félóra múlva kész a túró, amelyet túróvászonba gyömöszölünk a savó kicsurgása miatt. Két napi függés után a túrót a vászonból kivesszük, amikorra már ilyképen forgalomképes. Az íróból is készíthetünk túrót, ezt azonban csak igazán nagy szükség esetén érdemes készíteni és ha azonnal elfogyasztatik, mert amellett, hogy szürkés színű, gyorsan romlik és ha rendes tejből készült túróhoz keverjük, azt is tönkre teszi. (Minthogy ennek a készítése egyébként is sokkal nagyobb fáradtságot és gondot igényel, mint a rendes túróé és különben is nem kívánatos ennek a készítése, tehát mellőzzk a készítési mód ismertetését.) 2. gomolyafélék. A tejet 28—30 CD -ra felmelegítjük és oly mennyiségű oltóanyagot teszünk hozzá, amennyi a tej 40—60 percen belüli elsajtosodásához szükséges. Az elsajtosodás folyamata alatt az üstöt betakarjuk és egyáltalán úgy izoláljuk, hogy a hőmérséklet lehetőleg egyenletes maradjon. Az elsajtosodás után a sajttésztát először durván összevagdaljuk és egy lapos tállal, vagy pedig lapos sajtkanállal az üst közepéből a szélére halmozzuk és ezt folytatjuk, amig a massza egy új felületet nyer. A szalmasárgává vált savót kimerítjük mindaddig, amig a sajttészta kókuszdió nagyságú darabokká nem tömörül és míg egyáltalában savó képződik. A sajttésztát szintén sűrü, de likacsos túróvásznakba gyömöszöljük és mindaddig függni hagyjuk, amig a kicsöpögése meg nem szűnik. Ekkor a gomolyát a vászonból kiszedjük, erős sós vizzel jól megmossuk és fapolcokra állítjuk. Néhány napon belül a gomolya világos sárga kérget kap. Ez eljárás szerint készíthetünk nemcsak tehén, hanem juhgomolyát is. A tehéngomolyánál, ha kissé savanykás kesernyés izt kívánunk elérni, amely az általánosságban kedvelt, akkor a sajttészta feldarabolása után 5—6 óráig, esetleg még tovább is, a savóban hagyjuk állni. Nagy súly helyezendő az üst és a használati edények tisztaságára. Eltekintve ugyanis a minőséget károsan befolyásoló bacillusok átültetésétől, a túró és gomolyák részét is elronthatjuk és előidézhetjük a gyors és kellemetlen elszagosodást is. HÍREK Heti Piaci Jelentések és egyéb szakkérdések A Tejgazdasági Szemle előfizetőihez. Előfizetőink köréből mind gyakrabban és élénkebben nyilvánul meg az az óhaj, hogy a Tejgazdasági Szemle adjon ki hetenként jelentést, amely a tejtermékkereskedelem minden fontosabb üzleti eseményéről, valamint az áralakulásokról beszámoljon. Szerkesztőségünk elhatározta, hogy amennyiben elegendő előfizető jelentkezik, ilyen rendkívüli kiadás formájában megjelenő piaci jelentésre, akkor meg fogjuk jelentetni a Tejgazdasági Szemle Piaci Jelentését azokon a közbeeső hetekben, amikor lapunk rendes száma nem jelenik meg. A Heti Piaci Jelentésen kívül e különkiadásokban az egyes fontosabb, a tejgazdaságot érdeklő eseményeket is közöljük. A Tejgazdasági Szemle Piaci Jelentésének fél évi előfizetési díját 300—400 %-ban fogjuk megállapítani a jelentkezések arányában. Tisztelettel kérjük tehát azokat az olvasóinkat, akik e heti piaci jelentésekre előfizetni óhajtanak, szíveskedjenek velünk e szándékukat közölni. II. Előfizetőink igen gyakran szakkérdésekben véleményt, felvilágosítást, bírálatot kérnek tőlünk azzal, hogy levélben válaszoljunk. Ahogy ezt szerkesztői üzenetünk élén hangsúlyozzuk, a válaszokat az üzenet rovatában találja meg az érdeklődő. Megtörténik mégis, hogy az ügy természete, a válasz sürgősebb és kimerítőbb volta miatt ez elv alól kivételt kell tennünk. Az érdekeltek megértő méltatására kell bíznunk azonban e különleges válaszok dolgát. E kérdések és ügyek javarészét mindannyiszor szorgos, alapos és többszörös eljárás után tud .