Tejgazdasági Szemle, 1922 (2. évfolyam, 1-12. szám

1922-07-01 / 1. szám

1922 július 1 TEJGAZDASÁGI SZEMLE Ha helyes a római jelentésben részletezett útiprogramm, úgy fájdalmasan kell álmélkodnunk azon: vajon miért kerüli el Normann úr Magyarországot ? Miért nem jön el hozzánk is ? Fel se szabad tételeznünk elvégre, hogy Amerika Magyar­­országot nem látná szívesen a maga világkongresszusán. Más­részről azt se szabad volna feltételezni, hogy egy amerikai gazdasági szakember előtt ne volna ismeretes a magyar tej­­gazdálkodás fejlettsége. Mindez azonban etiketdolgokban való felesleges tépelő­­dés. A fontosabb és lényegbevágóbb az, foglalkozik-e a ma­gyar kormány Amerika tejgazdasági világkongresszusával ? Kétségtelen ugyanis, hogy minden érdekünk azt követeli, hogy ezen a tanácskozáson részt vegyünk. Elég baj, hogy az imént tartott finnországi tejgazdasági kiállításra senkit sem küldött ki a kormány. Nemcsak szakmabeli, de egyetemes gazdasági, sőt mondhatnók politikai érdek is, hogy minden alkalommal megmutassuk a világnak erőnket, képességünket és hivatottságunkat. Ami a tejgazdaságot illeti, ezen a téren könnyen bebizonyíthatjuk, hogy akár első szerepet vihetnénk Európában, ha mesterséges akadályok el nem állnák a fejlő­dés menetét. De még így is tudunk eredményeket felmutatni és be tudunk számolni a fejlődés eredményes sikereiről. Ezen­felül pedig módunk van arra, hogy lássunk és tapasztaljunk, és­­ tanuljunk. Ami szintén nem megvetendő. Hát ezért is érdemes lesz az illetékeseknek törődniök Amerika tejgazda­sági világkongresszusával. A Tejgazdasági Szemle védi a tej­­gazdasági érdekeket. Kötelességünk, hogy a lapot ismerőseink körében terjesszük. Tajitsa meg előfizetését! úgynevezett morzsa száraz túrót kívánunk készíteni, 65-7000- ra felmelegítjük, egyenletesen felkavarjuk és az üstöt letakarva hagyjuk állni, amíg a sajtanyag a tejből ki nem csapódott. Ez a feldolgozó helyiség temperaturája szerint 3—5 óra közötti időben következik be. A melegítés alatt a tej mind sűrűbb lesz, lassan leválasztódik sárgás­zöld színben a savó, ekkor áll be tulajdonképen a fúróanyag elválasztódása. Ezután kö­vetkezik az úgynevezett utómelegítés, amikor is az üst tartalmát kb. 40—45° melegre felmelegítjük és lassan a sajtkanállal kavarjuk, hogy a sajtanyag minél intenzívebben választódjon ki a savóból. Félóra múlva kész a túró, amelyet túróvászonba gyömöszölünk a savó kicsurgása miatt. Két napi függés után a túrót a vászonból kivesszük, amikorra már ilyképen forga­lomképes. Az íróból is készíthetünk túrót, ezt azonban csak igazán nagy szükség esetén érdemes készíteni és ha azonnal elfogyasz­­tatik, mert amellett, hogy szürkés színű, gyorsan romlik és ha rendes tejből készült túróhoz keverjük, azt is tönkre teszi. (Minthogy ennek a készítése egyébként is sokkal nagyobb fáradtságot és gondot igényel, mint a rendes túróé és különben is nem kívánatos ennek a készítése, tehát mellőzz­k a készítési mód ismertetését.) 2. gomolyafélék. A tejet 28—30 C­D -ra felmelegítjük és oly mennyiségű oltóanyagot teszünk hozzá, amennyi a tej 40—60 percen belüli elsajtosodásához szükséges. Az elsajto­sodás folyamata alatt az üstöt betakarjuk és egyáltalán úgy izoláljuk, hogy a hőmérséklet lehetőleg egyenletes maradjon. Az elsajtosodás után a sajttésztát először durván összevag­daljuk és egy lapos tállal, vagy pedig lapos sajtkanállal az üst közepéből a szélére halmozzuk és ezt folytatjuk, amig a massza egy új felületet nyer. A szalmasárgává vált savót kimerítjük mindaddig, amig a sajttészta kókuszdió nagyságú darabokká nem tömörül és míg egyáltalában savó képződik. A sajttésztát szintén sűrü, de likacsos túróvásznakba gyömö­szöljük és mindaddig függni hagyjuk, amig a kicsöpögése meg nem szűnik. Ekkor a gomolyát a vászonból kiszedjük, erős sós vizzel jól megmossuk és fapolcokra állítjuk. Néhány napon belül a gomolya világos sárga kérget kap. Ez eljárás szerint készíthetünk nemcsak tehén, hanem juhgomolyát is. A tehéngomolyánál, ha kissé savanykás ke­sernyés izt kívánunk elérni, amely az általánosságban kedvelt, akkor a sajttészta feldarabolása után 5—6 óráig, esetleg még tovább is, a savóban hagyjuk állni. Nagy súly helyezendő az üst és a használati edények tisztaságára. Eltekintve ugyanis a minőséget károsan befolyá­soló bacillusok átültetésétől, a túró és gomolyák részét is el­ronthatjuk és előidézhetjük a gyors és kellemetlen elszago­­sodást is. HÍREK Heti Piaci Jelentések és egyéb szakkérdések A Tejgazdasági Szemle előfizetőihez­­. Előfizetőink köréből mind gyakrabban és élénkebben nyilvánul meg az az óhaj, hogy a Tejgazdasági Szemle adjon ki hetenként jelentést, amely a tejtermékkereskedelem minden fontosabb üzleti eseményéről, valamint az áralakulások­ról beszámoljon. Szerkesztőségünk elhatározta, hogy amennyiben elegendő előfizető jelentkezik, ilyen rendkívüli kiadás formájában megjelenő piaci jelentésre, akkor meg fogjuk jelentetni a Tejgazdasági Szemle Piaci Jelentését azokon a közbeeső hetekben, amikor lapunk rendes száma nem jelenik meg. A Heti Piaci Jelentésen kívül e különkiadásokban az egyes fontosabb, a tejgazdaságot érdeklő eseményeket is közöljük. A Tejgazdasági Szemle Piaci Jelentésé­nek fél évi előfizetési díját 300—400 %-ban fogjuk megállapítani a jelentkezések arányában. Tisztelettel kérjük tehát azokat az olvasóinkat, akik e heti piaci jelentésekre előfizetni óhajtanak, szíveskedjenek velünk e szándékukat közölni. II. Előfizetőink igen gyakran szakkérdésekben véleményt, felvilágosítást, bírálatot kérnek tőlünk azzal, hogy levélben válaszoljunk. Ahogy ezt szerkesztői üzenetünk élén hangsúlyoz­zuk, a válaszokat az üzenet rovatában találja meg az érdeklődő. Megtörténik mégis, hogy az ügy természete, a válasz sürgősebb és kimerítőbb volta miatt ez elv alól kivételt kell tennünk. Az érdekeltek megértő méltatására kell bíznunk azonban e különleges válaszok dolgát. E kérdések és ügyek javarészét mindannyiszor szorgos, alapos és többszörös eljárás után tud­ .

Next