Tejgazdasági Szemle, 1924 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1. szám
1924 január 1 TEJGAZDASÁGI SZEMLE De a tények fájdalom azt tanúsítják, hogy a magas árak miatt, még a jelenlegi szállítmányok is túlprodukciót jelentenek. Persze ez téves beállítás, nem sok a tej, hanem drága. Nem drága azoknak az ezreknek és tízezreknek, akik a mai árak kétszeresét is minden gondolkodás nélkül le tudják fizetni, hanem drága azoknak a százezreknek, akik csecsemőik, gyermekeik, vagy betegeik részére kiutalt 1 liter tej helyett csak,a felét vagy negyedét, olykor semmit, tudják beszerezni Élénken torlódik még élénk és vált ki szomorú érzéseket lelkünkből az oly nagy számú tüdőbetegek sorsa, akikről azt mondják illetékesek, hogy átlag minden napra 13 halálozás esik. A városok tejellátása tagadhatatlanul megértő támogatásban részesül a hatóságok részéről, hisz ez nem is lehet másként, azonban a tények mutatják, hogy még állandó orvoslás szüksége áll fönn és ezek az orvoslások tulajdonképen gazdasági viszonyainkban a pénzkérdéssel kapcsolatosak. A tények szerint mindenesetre kétségbevonhatlan, hogy a városok tejellátása rászorul a hatósági szigorú ellenőrzésre és irányításra, mert minél inkább emelkedik a tejnek az ára, annál inkább csábítja a lelkiismeretlen egyéneket a visszaélésekre, amiből a fogyasztóra káros veszedelmek hárulhatnak. IV. Egy kiváló szakember véleménye a következő : Amikor hazánkban a városok tejellátásáról beszélünk, tulajdonképen csak a főváros ellátása lebeghet szemeink előtt, miután a többi nagyobb vidéki város tejjel kellőképen el van látva. Budapest tejellátása az utolsó három évben kétségkívül lényegesen megjavult, amennyiben az 1918/19. évekhez képest a legális után — tehát a tejvállalatok útján — felérkező tejmennyiség mintegy háromszorosára emelkedett. Két súlyos visszásság volt eddig a tejellátás kielégítő alakulásának kerékkötője, mely két anomália a tejvállalatok helyzetét rendkívül súlyossá, gyakran kritikussá tette. 1. A tejárak alakulása. Egészen a legutóbbi időkig a budapesti tejárnak bizonyos százalékát kellett a termelőknek fizetni; a termelői tejár megállapításának ez a módja azonban nem volt igazságos és praktikus, mert más-más okok és körülmények tették időnként szükségessé a budapesti eladási ár felemelését és ismét más okok és más időben idézték elő a termelői ár megdrágulását. A f. évi októberben inaugurált új korpa alap mindenesetre sokkal igazságosabb és mindenekfelett a termelő szempontjából is sokkal megnyugtatóbb, mert a termelő az őt megillető tejárat automatikusan és teljesen függetlenül a budapesti tejártól megkapja, tehát a termelés költsége biztosítva van. Mindenesetre üdvös és kívánatos volna, hogy a korpaalap az egész vonalon lassanként tért hódítson és hogy azok a vételi szerződések is, melyek még régebbről más alapon érvényben vannak, fokozatosan, legkésőbb lejáratkor az uj alapon nyittassanak meg. 2. A tej forgalombahozatala. E tekintetben teljes tájékozatlanság és haos uralkodott már évek óta. A konfúziót tulajdonképp az a körülmény okozta, hogy az 1895. évi XLVI.-c. a tej forgalombahozatalára nézve nem egészen világosan intézkedik és úgy értelmezhető, hogy 2,8% zsírtartalmú tejet szabad mint teljes tejet forgalomba hozni még akkor is, ha a tej eredetileg magasabb zsírtartalommal bírt. Értesülésünk szerint most e tekintetben is radikális intézkedések fognak megtétetni, melyek hivatva lesznek arra, hogy e téren is tiszta helyzetet teremtsenek. A tej palackozása. Szőnyegen van a tej palackozásának kérdése is, melyet különösen a közélelmezési minisztérium sürget, azt az eredményt várván tőle, hogy olyanok, akik különös súlyt helyeznek megbízható minőségű tejre, ehhez palacktej alakjában inkább hozzájuthatnak. Ez voltaképp csak pénzkérdés, mert csupán arról van szó, hogy a közönség tudja-e és hajlandó-e a több költséget megfizetni. Ez a költség ma literenként kb. 200—250 koronát tenne ki nagyobb mennyiség palackozásánál, kisebb mennyiségnél 15—20%-kal többet. A tejtermelési kilátások tekintetében bajos jövendölni, azonban a mai helyzet és az ismert körülmények és tényezők alapján ítélve remélhető, hogy oly kielégítő termelésre számíthatunk, hogy a főváros néhány tavaszi hónap kivételével tejjel kellőképen el lesz látva. V. Dr. Tüdős Kálmán Debrecen sz. k. város tiszti főorvosa A városok tejellátása a legfontosabb közegészségügyi kérdések közé tartozik. De mint ilyen a legszorosabb kapcsolatban áll nagyon sok közgazdasági és szociálpolitikai kérdéssel is, úgyhogy rövid nyilatkozat keretében letárgyalni határos a lehetetlenséggel. Van azonban egy pár dolog, melyekre úgy látszik, eddig elé nem fordíttatott nagyobb figyelem. Ezekre akarok itt röviden rámutatni. Általánosan hangoztatott dolog, hogy a tej drága. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a tej ma — Budapesten legalább — olcsóbb, mint a többi közszükségleti cikk. Nevezetesen a háború előtt a búza mázsája volt 20 korona, ma 100.000 korona, tehát 5000-szeresen drágult. Egy pár jó cipő volt 20 korona, ma 100.000 korona, egy férfi ing volt 6 korona, most 60.000 korona, egy kiló hús volt 1 korona 20 fillér, ma 12.000 korona. Tehát az utóbbiak mind tízezerszeresen drágultak meg. Ezekkel szemben a tej ára volt a háború előtt literenként 30 fillér, ma pedig 1400 korona, ami 4666-szoros drágulásnak felel meg. Világos, hogy a tej jóval kevésbé drágult meg, mint a többi cikkek. Nem drágult meg egyfelől a hatósági ár korlátozások miatt, másfelől pedig azért, mert ezen az aránylag olcsó áron sem lehetett biztosan elhelyezni, aminek megint az az oka, hogy a fogyasztók óriási nagy részének, különösen a tisztviselőknek, még ez az aránylag olcsó ár is túlságosan drága, tehát inkább lemondanak róla, mint ahogy lemondtak a húsevésről, a fehérnemű és egyéb szükséges dolgok pótlásáról. Viszont a termelő, miután nem kapja meg azt az árat, amiért nyereséggel termelnie lehetne, vagy nem termel, vagy ha termel, hamisít. És ezen nem segít, mert nem segíthet semmiféle szigorított ellenőrzés. Minél szigorúbb lesz az ellenőrzés, annál több lesz a kijátszás, vagy annál kevesebb lesz a piacra hozott tej és az egész ellenőrzés költséges nagy apparátusa teljesen kidobott pénzzé válik. Pedig a városok tejellátását meg kell oldani. Megköveteli ezt az a nagy tömeg gyermek és beteg, amely a mostani körülmények közt tengődik, senyved, erőteljesen fejlődni, illetőleg gyógyulni nem tud, így pusztítanak azután a gyermekbetegségek, nemkülönben a tuberkulózis. Véleményem szerint a megoldás egyszerű. Biztosítani kell a tejtermelés jövedelmezőségét, ami elsősorban tej .