Tejgazdasági Szemle, 1924 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

1924 január 1 TEJGAZDASÁGI SZEMLE De a tények fájdalom azt tanúsítják, hogy a magas árak miatt, még a jelenlegi szállítmányok is túlproduk­­ciót jelentenek. Persze ez téves beállítás, nem sok a tej, hanem drága. Nem drága azoknak az ezreknek és tíz­ezreknek, akik a mai árak kétszeresét is minden gon­dolkodás nélkül le tudják fizetni, hanem drága azoknak a százezreknek, akik csecsemőik, gyermekeik, vagy be­tegeik részére kiutalt 1 liter tej helyett csak,a felét vagy negyedét, olykor semmit, tudják beszerezni Élénken tor­lódik még élénk és vált ki szomorú érzéseket lelkünkből az oly nagy számú tüdőbetegek sorsa, akikről azt mond­ják illetékesek, hogy átlag minden napra 13 halálozás esik. A városok tejellátása tagadhatatlanul megértő tá­mogatásban részesül a hatóságok részéről, hisz ez nem is lehet másként, azonban a tények mutatják, hogy még állandó orvoslás szüksége áll fönn és ezek az orvoslások tulajdonképen gazdasági viszonyainkban a pénz­kérdéssel kapcsolatosak. A tények szerint mindenesetre kétségbevonhatlan, hogy a városok tejellátása rászorul a hatósági szigorú ellenőrzésre és irányításra, mert minél inkább emelkedik a tejnek az ára, annál inkább csábítja a lelkiismeretlen egyéneket a visszaélésekre, amiből a fogyasztóra káros veszedelmek hárulhatnak. IV. Egy kiváló szakember véleménye a következő : Amikor hazánkban a városok tejellátásáról beszélünk, tulajdonképen csak a főváros ellátása lebeghet szemeink előtt, miután a többi nagyobb vidéki város tejjel kellőké­pen el van látva. Budapest tejellátása az utolsó három évben kétség­kívül lényegesen megjavult, amennyiben az 1918/19. évek­­hez képest a legális után — tehát a tejvállalatok útján — felérkező tejmennyiség mintegy háromszorosára emelkedett. Két súlyos visszásság volt eddig a tejellátás kielé­gítő alakulásának kerékkötője, mely két anomália a tej­­vállalatok helyzetét rendkívül súlyossá, gyakran kritikussá tette. 1. A tejárak alakulása. Egészen a legutóbbi időkig a budapesti tejárnak bizonyos százalékát kellett a termelőknek fizetni; a ter­melői tejár megállapításának ez a módja azonban nem volt igazságos és praktikus, mert más-más okok és körülmé­nyek tették időnként szükségessé a budapesti eladási ár felemelését és ismét más okok és más időben idézték elő a termelői ár megdrágulását. A f. évi október­ben inaugurált új korpa alap min­denesetre sokkal igazságosabb és mindenekfelett a termelő szempontjából is sokkal megnyugtatóbb, mert a termelő az őt megillető tejárat automatikusan és teljesen függetle­nül a budapesti tejártól megkapja, tehát a termelés költ­sége biztosítva van. Mindenesetre üdvös és kívánatos volna, hogy a korpa­alap az egész vonalon lassanként tért hódítson és hogy azok a vételi szerződések is, melyek még régebbről más alapon érvényben vannak, fokozatosan, legkésőbb lejárat­kor az uj alapon nyittassanak meg. 2. A tej forgalombahozatala. E tekintetben teljes tájékozatlanság és h­aos uralko­dott már évek óta. A konfúziót tulajdonképp az a körül­mény okozta, hogy az 1895. évi XLVI­­.-c. a tej for­­galombahozatalára nézve nem egészen világosan intézkedik és úgy értelmezhető, hogy 2,8% zsírtartalmú tejet szabad mint teljes tejet forgalomba hozni még akkor is, ha a tej eredetileg magasabb zsírtartalommal bírt. Értesülésünk szerint most e tekintetben is radikális intézkedések fognak megtétetni, melyek hivatva lesznek arra, hogy e téren is tiszta helyzetet teremtsenek. A tej palackozása. Szőnyegen van a tej palackozásának kérdése is, me­lyet különösen a közélelmezési minisztérium sürget, azt az eredményt várván tőle, hogy olyanok, akik különös súlyt helyeznek megbízható minőségű tejre, ehhez palack­tej alakjában inkább hozzájuthatnak. Ez voltaképp csak pénzkérdés, mert csupán arról van szó, hogy a közönség tudja-e és hajlandó-e a több költséget megfizetni. Ez a költség ma literenként kb. 200—250 koronát tenne ki nagyobb mennyiség palackozásánál, kisebb mennyiségnél 15—20%-kal többet. A tejtermelési kilátások tekintetében bajos jövendölni, azonban a mai helyzet és az ismert körülmények és ténye­zők alapján ítélve remélhető, hogy oly kielégítő termelésre számíthatunk, hogy a főváros néhány tavaszi hónap kivé­telével tejjel kellőképen el lesz látva. V. Dr. Tüdős Kálmán Debrecen sz. k. város tiszti főorvosa A városok tejellátása a legfontosabb közegészségügyi kérdések közé tartozik. De mint ilyen a legszorosabb kap­csolatban áll nagyon sok közgazdasági és szociálpolitikai kérdéssel is, úgy­hogy rövid nyilatkozat keretében letár­gyalni határos a lehetetlenséggel. Van azonban egy pár dolog, melyekre úgy látszik, eddig elé nem fordíttatott nagyobb figyelem. Ezekre akarok itt röviden rámutatni. Általánosan hangoztatott dolog, hogy a tej drága. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a tej ma — Budapesten legalább — olcsóbb, mint a többi közszükségleti cikk. Ne­vezetesen a háború előtt a búza mázsája volt 20 korona, ma 100.000 korona, tehát 5000-szeresen drágult. Egy pár jó cipő volt 20 korona, ma 100.000 korona, egy férfi­ ing volt 6 korona, most 60.000 korona, egy kiló hús volt 1 korona 20 fillér, ma 12.000 korona. Tehát az utóbbiak mind tízezerszeresen drágultak meg. Ezekkel szemben a tej ára volt a háború előtt literenként 30 fillér, ma pedig 1400 korona, ami 4666-szoros drágulásnak felel meg. Vilá­gos, hogy a tej jóval kevésbé drágult meg, mint a többi cikkek. Nem drágult meg egyfelől a hatósági ár korláto­zások miatt, másfelől pedig azért, mert ezen az aránylag olcsó áron sem lehetett biztosan elhelyezni, aminek megint az az oka, hogy a fogyasztók óriási nagy részének, külö­nösen a tisztviselőknek, még ez az aránylag olcsó ár is túlságosan drága, tehát inkább lemondanak róla, mint a­hogy lemondtak a húsevésről, a fehérnemű és egyéb szük­séges dolgok pótlásáról. Viszont a termelő, miután nem kapja meg azt az árat, a­miért nyereséggel termelnie le­hetne, vagy nem termel, vagy ha termel, hamisít. És ezen nem segít, mert nem segíthet semmiféle szigorított ellen­őrzés. Minél szigorúbb lesz az ellenőrzés, annál több lesz a kijátszás, vagy annál kevesebb lesz a piacra hozott tej és az egész ellenőrzés költséges nagy apparátusa teljesen kidobott pénzzé válik. Pedig a városok tejellátását meg kell oldani. Meg­követeli ezt az a nagy tömeg gyermek és beteg, amely a mostani körülmények közt tengődik, senyved, erőteljesen fejlődni, illetőleg gyógyulni nem tud, így pusztítanak azután a gyermekbetegségek, nemkülönben a tuberkulózis. Véleményem szerint a megoldás egyszerű. Biztosítani kell a tejtermelés jövedelmezőségét, ami elsősorban tej­ .

Next