Tejgazdasági Szemle, 1928 (8. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

2 TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1928 január 1 ALFA LAVAL SEPARATOROK ASTRA HŰTŐBERENDEZÉSEK ÉS TEJGAZDASÁGI GÉPEK Mindennemű gép, bádogedény, eszköz és cikk :: tejértékesítő és feldolgozó üzemek részére :: Rendkívül kedvező fizetési feltételek. Alfa Separator Rt, Budapest Gyárésiroda, I. Csurgói­ út 15 Városi üzlet: IX, Ráday­ u. 12 Telefon : J. 368—89 Telefon: J. 352—57, csecsemő- és gyermektej céljára semmiesetre sem volnának forgalombahozhatók, holott ez irányban semmiféle intézke­dés nincs. De ki kellene zárni azokat — éppen közlemé­nyünk elején említett panaszok miatt — az általános köz­forgalomból is. Ha az egyes államoknak rendelkezésünkre álló élelmi­szer-kódexein végigtekintünk, úgy sem a svejci, sem a német, sem az osztrák kódexekben nem jöhetünk nyomára olyan megszorításnak, amely megszabná, hogy a borj­árás előtt mennyi ideig szabad a tejet közforgalomba bocsátani, így a 71.000 1924. számú F. M. tejforgalmi rendeletben sincs erre nézve utalás, holott ez valóban kimerítő, s a tej forgalomba hozatala körül előforduló majd minden mozzanatra kiter­jedő intézkedéseket tartalmaz. Öreg fejős tehenek tejének forgalombahozatala tekintetében csupán az angolok által a tejre nézve újabban felállított fogalmi meghatározásban ta­lálunk határidőt megszabva és pedig olyan megszorítással, mely a borjazást megelőző 15 nap után nyert tejet a közfor­galomból kikapcsolja. Ugyanezen angol tej definíció az ellést követő 10-ik nap után fejt tejet tekinti csak forgalomké­pesnek. Nottbohmnak e tárgyra vonatkozó kísérletei oda kon­­kludálnak, hogy a szárazra állítás előtt, a szokásos fejési idők megszakításával, azaz egyes fejési aktusok kihagyá­sával nyert tejek a forgalomból teljesen kizárassanak, mivel azok összetétele a kifogástalan tejekétől lényegesen eltér. Ismételjük, hogy ilyen irányú rendelkezés — bár végrehajtása nehézségekbe ütköznék — különösen olyan országrészeken bír jelentőséggek, ahol a borjaztatások — bár tágabb határok között, de nagyjában egy időre esnek és ahol a tejellátás főleg kistermelők kezében van, akik tehe­neiket gyakran mindvégig fejik. Nagyobb és okszerűen veze­tett tejgazdaságban, ahol a borjaztatás az év különböző szakaiban elosztva történik, a laktáció előrehaladtával, illetve a szárazra állítás ideje alatt nyert tejek rendellenes tulajdonságai kiegyenlítődnek. Az Országos Tejgazdasági Szövetség t­ej­termé­kbírálata Folyó hó 16-án tartotta az Országos Tejgazdasági Szövetség II-ik országos tejtermékbírálatát, Mayer János földmivelésügyi miniszter ur őméltósága védnöksége alatt. E minőségi verseny a Központi városháza VIII. ügyosztály tanácstermében tartatott meg, melynek megnyitására meg­jelentek a földmivelésügyi miniszter képviseletében Tolnay Pál földmivelésügyi miniszteri tanácsos, a Székesfőváros részéről Vajna Ede tanácsnok, az OMGE képviseletében dr. Konkoly Thege Sándor főtitkár, továbbá dr. Éber Ernő az Országos Tejpropaganda Bizottság igazgatója, Löd­erer Béla, özv. dr. Kovács Józsefné, valamint számos, a szakmá­hoz közelálló érdeklődő. Gerlei Lajos, az Országos Tejgazdasági Szövetség elnöke, megnyitó beszédében mindenekelőtt köszönetet mondott a földmivelésügyi miniszternek, amiért e rendezés presztízsét emelendő, ennek védnökségét elvállalta, köszö­netet mondott a Székesfőváros tanácsának, nevezetesen Vajna Ede tanácsnoknak, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek jóindulatú támogatásukért, úgy­szintén mindazoknak a hatóságoknak, társadalmi alakula­toknak és vállalatoknak, akik e célra tiszteletdíjat adomá­nyoztak. Kifejtette e minőségi versenyek célját és rámuta­tott azokra a szempontokra, melyek az Országos Tejgazda­sági Szövetséget ezek minél gyakoribb megrendezésére indították, s melyek ennek az intézménynek kimélyítését kívánatossá és szükségessé teszik. Üdvözölte a földmivelésügyi miniszter jelenlevő képvi­selőjét, Tolnay Pál miniszteri tanácsost, egyúttal mint a bíráló bizottság elnökét, a bíráló bizottságot, amely részben a szakadomány képviselőiből, részben a gyakorlati élet szakembereiből, következő tagokból alakíttatott meg: Bien Mihály kereskedő, dr. Fettik Ottó, az állatorvosi főiskola tanára, Feldmann Gyula kereskedő, Fodor Kálmán kir. fő­­vegyész, dr. Grenczer Béla kir. fővegyész, dr. Gratz Ottó gazdasági főtanácsos, kisérletügyi állomás igazgatója, Magyaróvár, Kherndl Ernő gazdasági felügyelő, Láng Miksa, a Budapesti Közp. Ált. Tejcsarnok műszaki igazga­tója, Millig Ádám székesfővárosi fővegyész, Náray Andor gazdasági akadémia tanára, Keszthely, Pauncz Gyuláné kereskedő, Wagner Nándor kereskedő. Végül felkérte Tolnay Pál min. tanácsost a bíráló bi­zottság beosztására és a bírálat megkezdésére. Tolnay Pál min­­t én, a 12 tagú bíráló bizottságot két csoportra osztva, ismertette a bírálat alapelveit és felkérte azokat működésük megkezdésére. Dr. Valkó Rudolf, az Országos Tejgazdasági Szövetség ügyvezető igazgatója ismertette a bíráló bizott­sággal a bírálatra beérkezett anyagot, úgyszintén a meg­ejtett laboratóriumi vizsgálatok eredményét. Az egyik bíráló csoport a vajakat és lágysajtokat, a másik a kemény és fél­kemény, továbbá az ömlesztett sajtokat vette bírálat alá. A bíráló bizottság a következő döntést hozta: Vaj: A) csoport: B) csoport: teavaj, szintenyészettel savanyított paszt. tejszín II. oszt. M. k. áll. ménesbírtok Kisbér . . 16.5 pont F. M. tiszt. dij

Next