Tejgazdasági Szemle, 1931 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-15 / 1. szám

r­­tökbe tolatnak, melyeknek az ellenkező oldalon fekvő a kiadó felé is van kijáratuk. Átvétel és kiadás két elkülö­nített rakodón megy végbe. Az üzem természetesen vajkészítésre is be van ren­dezve óránkénti 3000 1. teljesítőképességgel, azonfelül joghurt, gyermektej és az alagsorban (tilsiti és romadur) sajtkészítésre is. A tej 40 % -át vajjá dolgozza fel az üzem, 40%-át tejként adja el és pedig s/4 részét palac­kozva, */4 részét kannatejként. A soványtejet margarin­­gyáraknál tudja előnyösen értékesíteni, amennyiben a termelőknek nem kellene az egész. Külön kannákban kapja a termelő a soványtejet, a fertőzés elkerülése vé­gett. Az erőt gőzgép szolgáltatja, villanyáram alakjában, a gépek egyes indításának, kivéve a pásztorok és vas­üzem gépei. Az üzem energiagazdálkodási szempontból is kitű­nően be van rendezve. A Forschungsanstalt műszaki tanácsadó irodája természetesen szintén szóhoz jutott az üzem berendezésénél. A tejet minőség szerint vásárolja a Milchhof. Az alapáron felül minden 1 % zsírt 1 Pf-el fizet. A szenny­­próba alapján 5 osztályt különböztet meg 8 ponttal, a reduktázó próbában 0— 30 percig szintálló tej 0 pont 30—60 percig szintálló tej 1 pont 1— 2 óráig szintálló tej 2 pontot stb. nyer. Min­den 8 feletti pontonként 0.2 Pl. jutalmat kap a termelő, 8 alattiért 0.2 levonást. Pl. egy 3.6% zsírtartalmú tej, szennypróbában 6 pontot elért a reduktázpróbát 6 óráig álló tej 14 Pf. alap­ár esetén, a következő összárt éri el. Alapár — — — — — 14 Pf 3..5% zsirpótlék — —— — 3.5 „ 6 pont szennypróbában 6 „ reduktárpróbában összesen: 12 pont, tehát 4 pontja van a tejnek 8 fölött és igy kap még 4­0.2 0.8 Pf — — —— — — 0.8 „ a kifizetett tejár tehát — — — 18.3 Pf A Versuchs und Forschungsanstatt f. Milchwirt­schaft tan- és kísérleti üzeme, bár már többször átépíte­tett, nem korszerű, hanem régi és amint már említettem, tervbe van véve egy újnak építése. A mostani üzem a vezetőség véleménye szerint semmi irányban sem felel meg az intézet, követel­ményei­n­ek. Nagyon nehéz pl. sajt­­készítési kísérleteket jól végezni. Az új üzemet azután kazein-, tejcukor-, tejpor- és savóértékesítésre is be fog­ják rendezni. Ma ilyen felszerelés teljesen hiányzik, bár a tejipari gyakorlat Németországban ép ily irányú mun­kák iránt érdeklődik ma erősen. A mostani kísérleti és tanüzemben napi 10—12.000 liter tejet dolgoznak fel, melyet környéki gazdaságokból autón, tengelyen fuvaroznak be. Az üzem termékei: már­kás tej, tartósan hevített palackokban, melyet önműködő gépeken töltenek és a palack szájára boruló aluminium kupakkal zárnak. Azonkívül vajat, joghurtot, tejszint, tilsiti és romadurt és „Früstnickkäse“ sajtot készítenek az üzemben. Senkinek nem jut azonban eszébe Német­országban, hogy a Forschungsanstalt tejtermékgyártá­sában konkurrenst lásson. Nálunk ezt, a magyaróvári tejgazdasági kísérleti állomás kísérleti üzemének, hogy az állam konkurál az adót fizető vállalati tejtermékipa­rosokkal, a hozzá nem értők gyakran szemére vetették. Egyébként a kieli üzem 8—10.000 liter tejet dolgoz fel, tiszta jövedelmet nem hoz, évente az állam 50—60.000 RM-t fizet rá. Ez egyrészt annak tulajdonítandó, hogy nagy városban van és így drága tejárakkal dolgozik, másrészt a tan- és kísérleti üzem természetével együtt jár. A Forschungsanstalt üzeme előkészületeket tesz ez­­időszerint a tej­minőség szerint való fizetésére. Ennél azt az érdekes újítást akarja megvalósítani, hogy ösz­­szeköti azzal, hogy a termelőnek egyúttal tanácsot is ad, hogyan javítsa meg ü­zemét. Evégből rendszeresen gyűjti az üzem a gazdaság tejtermelésére és a tej laboratóriumi vizsgálati adatait. A friedrichsorti kísérleti gazdaság, mely a Ver­suchs- u. Forschungsanstalt tejtermelési intézetének mű­ködési tere, állami birtok. Terjedelme 36 h., ehhez még 6,5 h. bérföld járul. A majorban, kivéve a tehénistállót, melynek helyébe egy uj mintatehénistálló tervbe van véve, már csupa új épület áll, melyek azóta épültek, hogy 1924-ben átvette a Forschungsanstalt a birtokot. Ma a következő épületeket találjuk a majorban. Az intézői lak, abban irodák, laboratórium, asszisztensi helyiségek; egy teh­én- és borjúistálló, 1 sertésól, 1 pajta, melyben egyút­tal a lóistálló és növendékmarhaistálló is el van he­lyezve; több baromfiól,­­ kocsi és gépszín, többféle fajta siló és falazott takarmányterem. Több kis sziló építését az „Universitätgesellschaft“ adománya tette lehetővé. Az egész birtok a tehenészetet szolgálja, ezért a ta­karmánytermelés áll a gazdálkodás előterében. A tehén­létszám 25, jórészt keletfriz és köztük néhány angelin tehén, továbbá 25 növendék. A tehenek, növendékek, juhok (4), kecskék (5), sertések (23), baromfi (80) ta­karmányozási kísérletekre szolgálnak, a tehenek azonkí­vül fejési, fejőeszközök stb. kipróbálásánál. A tehenészet rendeltetése az is, hogy a gondos, tiszta fejés, tejterme­lés módjaival a gazdaságot látogatók megismerkedjenek, a tejtermelők okulását is van tehát hivatva szolgálni. Az üszők nevelésénél az első évben erősen etetnek, később a takarmányozás nyáron legelő és télen szálas, répa stb., de erőtakarmány nélkül. A növendékistálló hi­deg. Ajtaja télen is nyitva van, csak a kaputól távolabb álló szélfogó deszkafal védi. A növendék így szabadon ki- és bajárhat. Borzas téli szőrűek is voltak az üszők, amikor őket láttam. A tehenészet a legutolsó évben közel 80.500 liter te­jet termelt, melyből 62.000 litert túlnyomórészt 22,2 fil­lérrel Friedrichsort városkában és a közeli Pries-ben ér­tékesített a gazdaság. Tehát tejét nem adja át a kieli tanüzemnek. Megjegyzem még, hogy ezt a friedrichsorti kísérleti gazdaságot a vezetőség nem tartja megfelelőnek és egy nagyobbal, a célnak megfelelőbbel tervezik kicserélni. 2 TEJGAZDASAGI SZEMLE _________________1931 január 15

Next