Textil Ipar, 1929. (2. évfolyam, 1-19. szám)

1929-01-16 / 1. szám

1. szám. Nincs új a nap alatt. A publikumnak ko­molyabb része már rég tudatára ébredt a túlrekla­­mározott vásárlás hátrányainak. Vagy kiselejtezett árut kap félárért, vagy a pár nap előtti dupla ár volt irreális. A tömegben, a nagy sürgés-forgás­­ban nem érnek rá nyugodtan foglalkozni a vevő­vel, aki csak otthon jön rá, hogy pillanatnyi szug­­geszció hozta létre a vásárlást, nem is azt vette, amit akart, szívesen visszavinné, dehát ilyet még­sem tesz az ember. Mit használ azonban a közönség kiábrándulása a nagy dobot állandóan verni nem­ tudó detail­­kereskedelemnek. A vásár előtti napokon mini­málisra csökken az üzleti forgalom, mert az embe­reket elhódítják az irreális százazotok. Igen jól tenné a kereskedők érdekképviselete, ha kellő úton és módon megmagyarázná az egész ország kö­zönségének, hogy jól és olcsón csak ott lehet vásá­rolni, ahol a kétszer kettő mindig négy, nem pedig a fele, mint ahogy a vásár tartamára hirdetik a külföldről ideplántált áruház számtantudósai. Az angol műselyemipar helyzete. A műselyemiparban 1926-ban, fennállása óta első­­ízben, hanyatlás mutatkozott, úgy hogy 1927. év ele­jén jelentékeny mennyiségű fonál maradt eladatlanul. Február hónapban azonban lényegesen javult a helyzet és az év végére kedvezőbben záródott le a mérleg az előző évinél. 1926-ban ugyanis 19 millió font volt a műselyemtermelés értéke, 1927-ben 27,4 millió. Ame­rika és Olaszország még mindig az első és második helyet foglalják el a műselyemtermelés terén, a har­madik helyért azonban Anglia már erős vetélytársa Németországnak. Mint más államokban, úgy természe­tesen Angliában a viscose a főtermék, amely az ösz­­szes műselyemtermelésnek kb. 80 o/0-át teszi ki. Az acetátselyemnek azonban Angliában nagyobb jelentősége van, mint másutt. A termelés e cikkből 2 millió kilo­grammot meghalad, amely mennyiség az össztermelés 10o/o-a, míg más államokban az 5°v °~ot sem éri el. A legjelentékenyebb cég ez iparágban a­­British Cela­­nese Limited­ Leicesterben, amely a múlt évben a Swiss­ Group (Dreyfus-Clavel) kontrollja alá jutott. Ezen­kívül még 6 más cég foglalkozik e termék előállításá­val. A magas beviteli vámok és a fokozott termelés dacára a műselyemgyártmányok bevitele az 1926.­­évi 3,7 millió fontról 1927-ben 5.4 millióra emelkedett, a fonalaké 2.3 millióról 2.7 millióra. A kivitelnél az első tétel 5.4-ről 5.7-re, a második 5.8-ról 8.8-ra. Ez ada­tok az ipar kedvező viszonyairól tanúskodnak, de ezt igazolják egyes vállalatok fényes üzleti eredményei is, így pl. e szakma legnagyobb vállalatai, a »Courtaulds Ltd«~é, mely a lefolyt évben 4,6 millió­ font nyere­séget ért el. A közönség nagy érdeklődést tanúsít ez ipar iránt és erősen támogatja az e szakmában tör­ténő új alapításokat. Ez megnyilvánul az iparvállalatok­ részvényeinek árfolyamánál is, így pl. az előbb emlí­tett Courtaulds Ltd. részvényei 1926 decemberében 96.9 d-on állottak, egy év múlva az árfolyam 155/9 d-ra emelkedett, a British Celanese részvényei pedig 60/ról 90/71/8 d-ra. A műselyem iránti nagy kereslet annak tulajdonítható, hogy ez a divat szükségleteinek meg­felelően használható és más textilgyártmányokkal jól összekapcsolható. Nagy szükség van reá a Leicester­­áruknál, amelyekben a műselymet gyapjúval együtt dol­gozzák fel kötszövött és kötöttárukká, továbbá pamuttal együtt feldolgozva mindennemű szövetben. Nottingham­­ban pamutcsipkéknél is használják, Yorkshire-bam a ruhaszöveteknél. A műselyem e nagy térfogl­alása da­cára a természetes selyemipar sem vesztette el jelen­tőségét. Sőt ez is fellendült az utóbbi időben, amiben nagy része van a műselyemnek, amelyet gyakran hasz­nálnak fel a természetessel együtt. Maccesfield és Leak, a természetes selyem régi centrumai, a lefolyt évben is erősen működtek és a kivitel is emelkedett e gyárt­mányokból az 1926. évi 1,953.498 £-ról 2,427.973 £-ra. betét gyanánt célszerűen vékony vas- vagy acél­lemezt használunk. A leválasztásra pl. oly disz­perzió alkalmas, mely 30% összes száraz anyag mellett 100 s. r. kaucsukra 50 s. r. ként tartalmaz. A leválasztás egyszerű mártással is történhetik, amiben a kaucsuknak a kellő vastagság­i rétegben való lerakódását egyszeri mártással, például úgy érjük el, hogy a fémbetétet koagyáló hatású réteg­gel vonjuk be a mártás előtt. Az ilyen réteg célszerűen klórkalciumot tartalmazó zselatinbevo­natból állhat. Legcélszerűbben azonban a leválasz­tást elektroforetikus uton végezzük. Ez utóbbi eset­ben célszerű a vasból álló betétet vékony elektro­­litikus cinkbevonattal ellátni. Használhatunk alu­­miniumbetétet is, melyet az esetben, ha a le­választást elektroforetikus uton végezzük, előnyös cink- vagy kadmiumbevonattal ellátni. Az így előállított csévék lyukainak szélei kitűnően le vannak gömbölyítve, a cséve felülete sima és jól polírozható. A kaucsuk vegyi és mechanikai igénybevételnek ellenáll, nem kopik, megtartja alak­ját és egyrészről a fémbetét folytán nagy szilárd­ságú, másrészt pedig annak a veszélye, hogy a kaucsuk lepattanása folytán a selyem vagy pedig a kezelésre használt vegyszerek a fémmel kerül­nének érintkezésbe, ki van zárva. 1. ábra Felgombolyító cséve műselyemfonó gépekhez A műselyem előállítására szolgáló fonógépek fel­gombolyító csévéi rendesen vékonyfalú, lyukgatott hengerekből állanak, hogy a nedves utókezeléskor a víz a selymet minden oldalról érhesse. A csé­­véknek csekély súly és aránylag csekély falvastag­ság mellett nagyszilárdságúnak kell lenniök, mi­vel pontos hengeres alakjukat meg kell tartaniok. E mellett a csévéknek oly anyagból kell állatnok, amely a műselyem gyártásnál tekintetbe jövő vegy­szerekkel szemben elfennárló, a selymen foltokat nem okoz és tökéletesen sima felületű, mert még kis durvaságok vagy élek is könnyen megsértik a még nedves és rendkívül érzékeny müselyemszálat és így a szálakat felborzolják. A The Anode Ruber Company Limi­ted londoni cég oly csévére kért szabadalmi oltal­mat, amely csekély súly mellett rendkívül nagy állóságot tanúsít vegyi és mechanikai behatásokkal szemben, emellett teljesen sima felületű és a lyukak szélein le van gömbölyítve. A cséve vékonytalu lyukgatott fémbetétből áll, mely a lyukszegélyeket lekerítve burkoló, varrat­­mentes kaucsukbevonattal van ellátva. A csévék előállítása olyképpen történik, hogy a fémbetétet alkotó lyukgatott fémlemezhengerre oly vizes kaucsukdiszperzióból, melybe a keménygumim kép­zéséhez szükséges kénmennyiség van keverve, a kaucsukot és ként, a kaucsukdiszperzióba kevert esetleges egyéb adalékanyagokkal (pl. töltőanyag­gal, festékkel stb.) együtt leválasztjuk, a bevonatot megszépítjük, vulkanizáljuk és kifényesítjük. Fém­2. ábra A fenti rajzban az új cséve egyik alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a cséve nézete, a 2. ábra a cséve hosszmetszete. A cséve lyukgatott hengeralakú — a — fém­lemezbetéttel ellátott — b — keménygummihenger­­ből áll, melynek — e — lyukai — d — szélei­ken jól le vannak gömbölyítve és varratmentesek. Legújabb textilipari szabadalmak A bejelentés tárgya egyelőre a jogtalan használat ellen védelméb­en részesült­ E/on bejelentések el­leni a közzététel napjától (1919 jan. 1-től) számí­tandó 2 havi határidőn belül felszólalás adható be. II. 2408. Nádas Ignác cég, Budapesten. Csipke és eljárás annak előállítására. A csipke hullámvonalakban, egymásra hajtogatás nélkül ve­zetett szalagból, vagy zsinórból áll, amelynek a minta szerint képződő közei horgolt bordákkal vannak összekötve a szalagba vagy zsinórba be­horgolt láncszemek útján. A zsinórt vagy szalagot előrajzolt mintára hullámvonalakban, egymásra­­hajtogatás nélkül, helyenként egymást keresztez­vén, felférceljük, a kereszteződési helyeken össze­varrjuk és a képződött köröket horgolt, a sza­lagba vagy zsinórba láncszemekkel behorgolt bor­dákkal összekötjük, mimellett az ivett hajlásokban képződött kiemelkedő szalag vagy zsinórrészeket levarrjuk és az egészet a mintáról való lefejtés után levasaljuk. N. 2419. Ney Andor tisztviselő, Budapest. Cipőzsinórvég gummibó 1. A cipőzsinórvég anyaga gummi, pl. nyers, vulkanizált grummi, amely tetszészerinti módon lehet a zsinórvégre meg­erősítve. R. 5529. Rónai József nyug. postatiszt, Buda­pest, Harisnya. A harisnya több részből ké­szül, hogy a gyorsabban tönkremenő részek, mint a harisnya hegye, sarka kicserélhetők legyenek és ezzel egyrészt a harisnya élettartama meghosszab­­bittassék, másrészt a háziasszony a sok időt rabló »stoppolás« munkájától megszabaduljon. A haris­nyarészek kb. 1 cm. széles peremmel vannak el­látva. A peremek a harisnya anyagánál véko­nyabb anyagból készülnek, egymásra legyenek fek­tetve és a két peremszélnél egymáshoz lesznek varva. R. 5564. Société pour la fabrication de la soie »Rhodiaseta«, Páris. Eljárás cellulózaéte­­rekből vagy észterekből álló műse­lyem f­o­­x a­l­a­k vagy ilyeneket tart­a­l­­mazó szövetek deportálására. A dekor­ IN Xíl­ ­ u u u OOOO 000 OOOO 000 OOOO 0 0 Ö OOOO 000 OOOO 000 OOOO 000 0 0 c 0 000 OOOO 000 ___ 00 00 sD aiü iMi D00000000°0000000^ »a» '«) TEXTIL-IPÄR 3. oldal tálást vagy adszorbeálóképességű anyagokkal, pl. állati szénnel végezzük. Az adszorbeáló anyagokat paszta formájában helyenkint visszük fel a keze­lendő szövetre, fehér mintázatok létesítése cé­lából. R. 557: Société pour la fabrication de la soie­­,Rhodiaseta­, Paris. Eljárás műselyemszá­­lak és fonalak előállítására. A fonó­oldatot a fúvókákon való kiszorítását megelőzően felmelegítjük és ugyanakkor a celába a fuvókák szomszédságában hideg szárító légkört vezetünk be. ! KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK | A pamuttörülközők csíkjainak megfestéséhez milyen festékek alkalmasak, amelyekkel szintátló és mosható kifestéseket kapunk? Legjobban a vörös, kék, lila és sárga színek érdekelnének. F. B., Budapest. A pamuttörülközők csíkjainak, valamint az ösz­­szes pamutfonalak színtartó és mosászálló megfes­tésére legalkalmasabbak a kápa- vagy csáva­festékek. A vörös, kék, lila és sárga színek el­éréséhez legalkalmasabb festékek a következők: Indenthenrot GG Tg, Indanthienblau RC Tg, In­­danthienbrillantviolett 3B Tg, Indanthrengelb 3GF dopp. Tg. A kifestés után az első öblítő vízhez ad­junk 100 literenkint 10—15 gr Hydrosulfit kont. Pulvert, hogy a szín tökéletesebben jöjjön elő. Ez első öblítőfürdő után még párszor vízben jól kiöbl­ítjük, azután melegen szappanozzuk. A szap­panozás félóráig tart 80—90° C mellett, miáltal a színárnyalat teljesen kifejlődik és így szinedizsége is a legtökéletesebb lesz. Szappanozás után is­mét jól kiöblítjük a fonalat és végül gyenge ecet­savas fürdőn visszük át, majd lecsavarjuk és szá­rítjuk. Ugyanezen célra használhatjuk a diazotál­­ható direktfestékeket is, úgyszintén a piros szín eléréséhez az »Azophorot« vagy a »Para-nitrani­lim­ot« eljárásokat is, de a legtökéletesebb ered­ményt mégis csak a legelőször említett festékekkel érhetjük el. Gyulay B. Szőrmeárut vettem át fekete színre festeni. A szín nagyon jól sikerült, csak az a baj, hogy nagyon fog. Hogyan segíthetnék a bajon? L. H., Miskolc. Mindenek előtt azt kellene tudni, hogy a szőr­mét milyen eljárással festették feketére. E bajon úgy segíthetünk­, hogy készítünk langyos, 3%-os szódás fürdőt és ebben jól átdörzsöljük a szőrmét. A szódás fürdő után jól öblítjük és újabb fürdőbe kezeljük langyosan 10—15 percig, melyhez 1—2­00 sósavat adunk. Ezután ismét jól öblítjük és a ren­des módon készre csináljuk és megszáritjuk. Szá­radás után fürészporral a szőrös felét jól átdör­zsöljük, majd ronggyal dörzsölve fényesítjük. L. B. Melyek azok a savas gyapjúfestékek, melyek­kel minden színárnyalatot előállíthatok és milyen eljárás a legcélszerűbb e festékek alkalmazá­sánál? Sz. P., Pécs. A következő festékekkel majdnem minden szín elérhető és alkalmazásuk is minden tekintetben na­gyon célszerű. Flavazin S, Amidogelb E, Orange 11, Amidorot BL, Säureluchsin O, Säureviolett GBN, Säureviolett 5BF, Alizarindirechtblau B, Cya­­nin FF, Patentreinblau O, Amidoblau BA, Säure­grün konz., Azosäureschwarz TL extra. Festésnél a fürdőhöz 15—20o/o glaubersót és 3—4% kén­­savat adunk. A kénsav és glaubersó helyett nagyon ajánlatos 8—10o/0 weinsteinpreparáttal (NaHSCA nátriumbiszolfát) dolgozni, miáltal sokkal egyenle­tesebb kifestéshez jutunk. A festést 60—70° C-nál kezdjük és felforralva, 1—11/2 óráig festünk for­ralva. Festés után a régi fürdőt újabb kifestéshez is használhatjuk és ekkor félannyi kénsavat és g­.au­­bersót vagy weinsteinpreparátot adunk a fürdőhöz és igy némi festéket is megtakaríthatunk. Gyulay B. Pamut feketére festésér­e szeretnék jó eljárást. Én már több festékkel próbálkoztam, de kelő eredményt egyikkel sem tudtam elérni. O. T. Pécs. A fekete szín előállítása pamuton csak pénz­kérdés, mert a teljesen tökéletes színhez alkalmas festékek kissé drágák. Olcsó és igen jó fekete szín elérhető Dianilschwarz CR nevű festékkel. A fes­tésnél a fürdőhöz adjunk 5% festéket, 25% glaubersót és 1—2% szódát. E fürdőben festünk gyengén forralva 1 óráig és utána jól öblítve, rézszulfát és krónikálival utánkezeljük. Az után­­kezelés fél óráig tart 70—80° C-nál és a fürdő 2% rézszulfátot (rézgálic), 2% krómikálit és 3% ecetsavat tartalmaz. Ha kényesebb áruk festésé­ről van szó és ha nem számít, hogy az eljárás valamivel drágább, akkor egyik fekete kénes fes­tékkel fessük meg az árut. Ilyen fekete kénes fes­ték például a Thiogenschwarz 4B konz. J. B. Fehér selyemmhcát vettem át feketére festeni. A ruha már elég régi lehetett és néhány sárga folt is volt rajta látható, melyek a festés közben kilyukadtak. A ruháért kártérítést követelnek. Kö­teles vagyok a kártérítést megfizetni? T. B., Pécs. Selyemruhákért soha sem szabad felelősséget vállalni, kiváltképpen, ha sárga vagy barna foltok láthatók rajta. Kártérítést nem kell érte fizetni, az átvételkor azonban meg kellett volna mondani, hogy csak felelősség nélkül vállalja el a ruha festését, mivel a selyem pár év alatt, még ha nem is hordják, megtörik és festésnél szétfoszlik. H. O.

Next