Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-18 / 1. szám

4. oldal TEXTIL­IPAR védjegyű kötöttáruk a legjobbak, mert mindig divatosak, színtartók és anyaguk kiválóságát a gyár garantálja Streisinger Andorné nyakkendőgyár TELEFON:­AUTOMATA 824-45 BUDAPEST, IV. HAJÓ­ UTCA 8-10. MAGYAR SELYEMIPAR RT EZELŐTT BUJATTI TESTVÉREK, SZENTGOTTHÁRD NYAKKENDŐSELYEM GYÁRTMÁNYAINAK EGYEDÁRUSITÓJA Nagy választék nyakkendőkben és nyakkendő­selymekben. —f­rr sísí ísísir k Vidjegy LEOPOLD LANDEIS R.-L., WIEN gallér-, férfi- és női fehérneműgyárainak képv. és raktára. Különlegesség: fr NEU SAMU BUDAPEST, V. MÉRLEG­ UTCA 6. Telefon: Automata 831-33­0 az archoz szabott gallér. SINGER VARRÓGÉPEK kiváló jó minőségben a kötő-szövő-ipar minden á­ga részére SINGER varrógép r.-t. Budapest, IV. Semmelweis­­ utca 14. Fióküzletek az ország minden nagyobb városában Selyem­gyapjúáru-gyár rt. LEGTÖKÉLETESEBB Mihlirm FEHÉRNEMŰ GARANTÁLT MOSGATÓ. GYÁR : V­. VÁCI­ ÚT 177 TELEFON: AUT. 901-57 VÁROSI IRODA: V. BÁLVÁNY-11. 16-18 TELEFON: AUT. 238-01 Gyárt e cikken kívül tiszta mű­­selyemtrikósz­övetet végekben, gyapjú- és pamutfonállal kevert selyemtrikószö­vetet végekben, plüss-trikó­­anyagot, továbbá a fent­­említett anyagokból kon­fekcionált női nadrágo­kat, hálóingeket, pyja­­mákat, csipkediszitésse és kézi-hímzéssel. I Mintáitól lekciói r # Cakkos anyagvágást és ■ szakszerűen készit behelyezést vállalok! I Nupper Károly könyvkötő | Budapest, V. Szent István-tér 9- Telefon: A. 201-851 1. szám Állami kedvezmények A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. III. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezmények ha­tályát a Mezőtúri Szövőgyár rt. mezőtúri cég pa­mut- és lenszövő gyárának mechanikai gépszö­vésre berendezett üzemága részére öt évre, azaz 1935. évi február hó 28-áig meghosszabbította (155.329/XVI. 1930. I. M.) és az állami kedvez­ményeket a Karpeles és Winterberg cégnek Buda­pesten (VI. Lehel­ utca 8. szám) létesített szövött gummiszalagot előállító ipartelepe részére az 1929. évi november hó 1-től számítandó öt évre enge­délyezte. (154.169/XVI. 1930. H. M.) A Budapesti Kereskedelmi- és Ipar­kamara elvi jellegű állásfoglalásai Az üzleti titok. Az olyan gyártási eljárás, mely a szakirodalomból is elsajátítható, rendszerint nem üzleti titok. Amennyiben azonban a szakértői meg­állapítás szerint valamely cikk lukratív gyártása szakértelmet igényel, hosszabb tanulmányozások ál­tal elérhető gyakorlati ismereteket, avagy megálla­pítást nyer, hogy a gyártási módok hosszú évek tapasztalatai és kísérletei nyomán keletkeztek, az ily eljárások a vállalatok üzleti titkainak tekint­hetők. A zsűri megítélése szerint az ily titkos, il­letve hosszabb utánjárást és kísérletet igénylő el­járási módszernek felhasználása, a dologi termé­szete szerint az áruk összetételének, illetve a gyár­tási eljárásnak elárulása nélkül fel sem tételezhető. A védjegyes áruk fix árának kiépítését célzó kereskedelmi munkának letörése, meg nem enge­dett versenyek közt. Az a versenytárs, aki a­­gyá­ros körleveleiből tudomást szerez arról, hogy a gyáros újabban forgalomba hozandó véd­egyes a­l­­ját, fix forgalmi árban kívánja forgalomba hozni és az áruknak a forgalomban való megjelenése előtt a fix áron alul hirdeti a védjegyes árut — új árról lévén szó, — már eleve diszkreditálja, megzavarja a fix áron történő eladás sikerét és megszegi a kizárólag reverzális ellenében kiadandó és a gyáros eladási tervének megfelelő kötelezett­ség mellett forgalomban­ tartandó áruk árának pon­tos betartása iránt vállalt kötelezettségét. Ameny­­nyiben tehát a fix áron alul hirdető vállalat a neki majdan reverzális ellenében leszállítandó árut a leszállítást megelőzően a megállapított fix áron alul kínálja, avagy a forgalombahozatal ide­jén meg nem engedett uton — a szerződést meg­szegő versenyvállalattól — szerzi azt be, avagy az olcsó áron hirdetett árut raktáron nem­ tartja, minden vonatkozásban meg nem engedett ver­senyt folytat. Az üzlet eladása, ellenkező kikötés hiányában, a vevőkör átengedése. Igen érdekes a választott bíróságok gyakorlata az üzleti vevőkör kérdésében. Vevőcsábítás, illetve a tisztességtelen verseny esetét állapítják meg az oly üzleti magatartásban, amikor a versenytárs üzletét eladja és rövidesen újólag hasonló üzletkörű vállalatot alapít és volt vevőinek (körlevelekkel, személyes látogatásokkal stb.) visszahódítására törekszik. A vevőkör ugyanis a bíróság felfogása szerint az üzleti vállalathoz tapad és annak sorsától (ellenkező kikötés híján) el nem választható. A felfogás szerint, bár a vevő­kör eladása, vagy megvétele nem értelmezhető szó szerint, mégis mérlegelendő a szerződős felek­nek az az intenciója, hogy az üzlettel eladott üz­leti klientélát az eladónak tiszteletben kell tarta­nia. Ilyen módon —­ így szól a bírói ítélet — nem volt joga az eladónak arra, hogy szállítson a vevőnek, akit az üzlettel együtt átadott a fel­peresnek. A választott bíróság ítélete szerint kö­zömbös az, hogy az alperes ment a vevőhöz, vagy ő kereste fel az alperest, ennek legfeljebb a kártérítés mértéke szempontjából van jelentősége. A postavezérigazgatóság texxtilren­delései A postavezérigazgatóság az alábbi textilmegren­deléseket eszközölte: Impregnált lódén, vörös sze­gélyposztó, szürke len ruhazsávoly, Soproni szőnyeg- és textilipar rt., Sopron, 4.475 P, Magyar Posztógyár rt., Csepel, 338 P, Simum- Taussig S. és fiai rt., lenszövőgyár, Győr, 33.150 P, Magyar Kender-, Len- és Jutaipar rt., Szeged, 40.800 P, Budakalászi Textilművek rt., Budaka- 40 250 P. Wein és Társai lenszövőgyár, Bu-1.650 P. Salzmann-féle magyar textilipar rt., Békásmegyer, 25.500 P. Ezüstözött alpacca ruhajelvény, Első magyar gombgyár rt. 364 P. Zsinórcsatló: Kolecsányi Imre gombkötőmester, Budapest, 50 P. ,Nikkel sapkarózsa stb.: Kolecsányi Imre gomb­kötőmester, Budapest. 1.725.75 P. Bauer és Weász paszománygyár, Budapest. 3.486.50 P. Nyári nappa bőrkeztyü: Murányi Tibor keztyüs 140 P összegben.

Next