Textil-Ipar, 1932 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-15 / 1. szám
4. oldal TEXTILIPAR 1. szám ■selyemfonal, egyszálú vagy cérnázott, efféle kreppfonal is; selyemzsenikafonal: nyers vagy fehérített, festett, színes tépett selyemből (selyemshoddyból) való fonadék. 17. Tsz: 593. Műselyem. Részletesen: Műselyem, viszra-, visca- és siriusfonalak, mesterséges lószőr celluloséból: smafonal; efféle kreppfonal is: nyers vagy fehérített, cérnázatlan, cérnázva; festett, cérnázott is. 18. Tsz: 594. Floret- (chappe-) bourette- vagy műselyemfonal egymással vagy más fonóanyaggal kettőzve vagy cérnázva: nyers vagy fehérített; festett. 19. Tsz: 620. Bouillon, pililemez és fémfonal (egyágy). Részletesen: Bouillon, pililemez és fémfonál leoni áruk és fémpaszomántok készítéséhez vagy más textilipari és hasonló célra: fémből vagy fémöntvényből: sem aranyozva, sem ezüstözve (leoni fonal); aranyozva vagy ezüstözve, arannyal vagy ezüsttel lemezesve; ezüstből, aranyozva is. 20. Tsz: 634. Kalapnemez, laza (előgyurt, de még kallózatlan) kalapkup. Részletesen: Kalaplemez, laza kalapkup (előgyurt, de még kallózatlan), kalapvatta, nyúlfélék szőréből (mezeiházinyúl-, pézsmapatkány, hód- és vidraszőrből), gyapjúból vagy más szőrből. 21. Tsz: 666. Körül nem font négyszögletű kaucsukszáll 1.5X15 milliméternél nem vastagabb. 22. Tsz: 667. Patentkaucsuklemez. 23. Tsz: 668. Más nem vulkanizált kaucsuklemez hengerelve, préselve vagy mázolva, valamint a kaucsukpép. Részletesen: Más nem vulkanizált kaucsuklemez hengerelve préselve vagy mázolva: kaucsukpép, foltozókaucsuk; formáskaucsuk (tuskók, lapok, rudak, pálcák alakjában); fogászati kaucsuk fehérítve vagy festve, rudacskák vagy lapok alakjában, nem vulkanizálva, dobozokban kiszerelve is; krepptalplemez nyers kaucsukból. 24. Tsz: 390-ből és 669. Kaucsukoldat (kaucsukragasztóanyag). A kisforgalom számára kiszerelt is. 25. Tsz: 679. Keménykaucsuk (ebonit) és keménykaucsukot pótló másutt nem említett anyagok, lemezek, pálcák vagy csövek alakjában, tovább meg nem munkálva. Részletesen: Keménykaucsuk (ebonit, keményített kaucsukanyag, stabilit keménykaucsukból) és keménykaucsukot pótló másutt nem említett anyagok, lemezekben, pálcákban vagy csövekben, fényesítve is, lyukgatva is, de tovább meg nem munkálva. * Új rendelkezések vannak a tervezet 4, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 13. és 18. §-aiban, amelyeket az alábbiakban közlünk : * 4 § Váltságkulcsok. (2) A mellékletben az olyan nyersárukra, amelyek jelenleg nem képezik forgalom tárgyát, váltságkulcs nincs megállapítva. Abban az esetben azonban, ha ilyen nyersáru mégis forgalomba kerülne, az áru után a belföldi előállító 1060-os előváltságot tartozik leróni. Az ilyennyersáru behozatalánál pedig 1260-os előváltságot kell fizetni. 5. §: A nyersáruk előváltsága. (1) A nyersáruk (melléklet II. rész) átruházása (munka- disért történő előállítása) után a belföldi előállító előváltságot tartozik leróni. (2) Ugyancsak előváltság alá esik a nyersáruknak vámkülföldről való behozatala is. (3) Az előváltság már a nyersáru átadásának (szállításának, behozatalának) napján esedékessé válik. Az előváltság fizetésére köteles belföldi előállító tehát jogosan követelheti, hogy a nyersáru megszerzője az előváltságot már az ár átadásakor (szállításakor) megtérítse. (4) Az olyan, saját üzemmel rendelkező belföldi vállalkozó, aki az előváltsággal terhelten beszerzett nyersárut, •üzemében, saját számlájára nemesíti (fehéríti, festi vagy nyomja) és nemesítés után mint készárut (melléklet III. rész) hozza forgalomba, vagy pedig nemesítés után használati tárggyá (melléklet IV. rész) is feldolgozza (konfekcionálja) és így hozza forgalomba, a nyersáru beszerzése alkalmával külön felszámított és általa megtérített előváltságot, a készáru, illetőleg használati tárgy átruházása után fizetendő adóváltságból levonhatja. (5) Ha pedig a (4) bekezdésben említett belföldi vállalkozó a nyersárut vámkülföldről szerzi be, az általa nemesített készáru vagy előállított használati tárgy után lerovandó adóváltságból, a nyersáru után a behozatalkor igazoltan befizetett előváltságnak csak öthatod részét vonhatja le. (6) Az előváltság levonásának (betudásának, beszámításának) semmiféle más esetben helye nincs. 7) A belföldi nemesítő a nyersáru beszerzésekor megtérített előváltságot az előállító cégszerűen aláírt számlájával igazolni tartozik. A behozatalkor lerótt előváltságot a nemesítő nevére kiállított árubevallással klell igazolni. (8) Abban az esetben, ha a nemesítő nyersáru forgalombahozásával egyáltalában nem foglalkozik és a beszerzett (behozott) nyersáruk számláiról olyan pontos nyilvántartást vezet, amely — a számlák egyéb adatain kívül — még a vásárolt nyersáruk után megtérített (behozatalkor lerótt) előváltság-összegeket is tartalmazza, a nemesítő székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóság — kérelemre — megengedheti, hogy a nemesítő az egy-egy adókivetési időszakban hozzá beérkezett nyersáruk után megtérített előváltság végösszegét, már az adókivetési időszakról benyújtandó adóbevallásában levonásba hozhassa. 6. §. Az adóváltság fizetésére kötelezettek a saját számlára történő előállításnál. (1) Az adóváltság fizetésére kötelezett személyeket a rendelethez csatolt melléklet nevezi meg. (2) Saját számlára történő áruelőállítás esetében, a mellékletben megnevezett előállító, nemesítő, feldolgozó, kiszerelő (kikészítő) alatt, a következő adózókat kell érteni: 1. előállító az, aki előváltság alá eső nyersárut (melléklet II. rész), vagy pedig más, az ezzel a rendelettel adóváltság alá vont készárut (melléklet III. rész) állít elő és hoz forgalomba; 2. nemesítő az, aki az általa előállított vagy pedig vásárolt nyersárut fehéríti, festi vagy nyomja és így hozza forgalomba; 3. feldolgozó (konfekcionáló) az, aki az általa előállított nyers- vagy nemesített, esetleg más, adóváltsággal még nem terhelt áruból használati tárgyat (melléklet IV . rész) készít és azt hozza forgalomba; 4. kiszerelő (kikészítő) pedig az, aki az árut a kicsinybeni fogyasztásra alkalmassá teszi és így hozza forgalomba. (3) A (2) bekezdésben foglaltakból következik, hogy ugyanaz az adózó esetleg többféle címen köteles adóváltságot fizetni aszerint, hogy az általa előállított árukat részben nyersáruként, részben nemesítve, részben pedig használati tárggyá feldolgozva hozza forgalomba. (4) A mellékletben megnevezett vámadós alatt azt a személyt kell érteni, aki a vám fizetésére köteles, illetőleg a vám fizetésére köteles volna, ha az áru nem volna vámmentes. 7. §: Az adóváltság fizetésére kötelezettek munkadíjért történő előállításnál. (1) Az előváltság alá eső nyersárunak (melléklet II. rész) munkadijért történő előállítása esetében (bérszövés, bérkötés, bérkötszövés, stb.), az előváltságot — a 8. §. (2) bekezdésében megállapított váltságalap után, az előállított nyersárura a mellékletben meghatározott belföldi kulccal — az előállító tartozik befizetni. (2) Az (1) bekezdésben említett módon előállított nyersárunak, ugyancsak munkadíjért történő nemesítése esetében, az adóváltságot — a 8. §. (3), esetleg (4) bekezdésében megállapított váltságalap után, a nemesített árura a mellékletben meghatározott belföldi kulccsal — a nemesítő köteles befizetni. MINŐSÉGŰ HORGONY- és i rr |Hp .: Kapható minden Щ nagykereskedésben ■ ■ | H (3) A melléklet III. részébe felvett, egyéb készáruknak munkadíjért történő előállítása esetében, az adóváltságot — a 8. §. (2), esetleg (4) bekezdésében megállapított váltságalap után, az előállított készárura a mellékletben meghatározott belföldi kulccsal — ugyancsak az áru előállítója tartozik befizetni. (4) A munkadíjért feldolgoz (konffikcionáló) csak abba az esetben köteles az előállított használati tárgy után adóváltságot fizetni, ha a használati tárgy alapanyagát képező Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Részvénytársaság Gyártja: a legfinomabb férfi-, női szöveteket és mindennemű egyenruházati posztokat Budapest, V. Kárpát utca 9-11 nyers- vagy készárut is saját maga állította elő, vagy legalább is saját maga nemesítette. (5) A (4) bekezdés alá tartozó esetben a feldolgozó az adóváltságot a 8. §. (5) bekezdésében megállapított váltságalap után, a használati tárgyra a melléklet IV. részében meghatározott belföldi kulccsal tartozik befizetni. (6) Kivételt képez az előző bekezdésekben foglat rendelkezések alól az az eset, amikor, az egyébként adóváltság fizetésére köteles előállító, nemesítő vagy feldolgozó munkadíjért is előállíttat vagy nemesíttet, esetleg feldolgoztat. Ilyen esetben az adóváltságot a munkáltató tartozik az elkészített áru átruházásai alkalmával leróni, a munkát végző pedig, hacsak nem kizárólag feldolgozás történt, a kapott munkadíj után általános forgalmi adót köteles fizetni. (7) A (6) bekezdés alá tartozó esetben a munkáltató az elkészített áru átvételét s azt a körülményt, hogy az áru után járó adóváltság lerovására ő köteles, az elkészített áru elnevezését, minőségét és mennyiségét, továbbá a végzett munka faját (szövés, fehérítés, stb.) is feltüntető, átvételi elismervénnyel igazolni tartozik. Az átvételi elismervényt a munkát végző a legközelebb benyújtandó adóbevallásához csatolni köteles. A forgalmi adóhivatal az adóbevalláshoz csatolt átvételi elismervény hitelesített másolatát, a munkáltató székhelye szerint illetékes forgalmi adóhivatalnak, az adóbevallás beérkezését követő 8 nap alatt, megküldeni tartozik. 8. § Az adóváltság alapja. (1) A forgalmi adóváltság alapját — az alábbi eltérésekkel — mind a behozatali, mind pedig a belföldi forgalomban az általános forgalmi (vámforgalmi) adóra érvényes jogszabályok megfelelő rendelkezései szerint kell megállapítani. (2) A munkadíjért történő áruelőállítás esetében, az adóváltság alapja a munkadíjnak (az áru előállításáért kapott szolgáltatás pénzértékének) — az alábbi részletezés szerint kiszámítandók többszöröse: 1. a munkadij ötszöröse: pamutszövetek bérszövésénél; 2. a munkadij nyolcszorosa: lenszövetek bérszövésénél; 3. a munkadij hatszorosa: más áruk bérszövésénél, bérkötésénél és bérkötszövésénél; 4. a munkadij nyolcszorosa: minden egyéb, az 1.—3. pontok alá nem tartozó előállítási műveletnél. (3) Munkadijért történő nemesítés esetén, az adóváltság alapja a munkadijnak ( az áru nemesítéséért kapott szolgáltatás pénzértékének) — az alábbi részletezés szerint kiszámítandó — többszöröse: 1. a munkadij háromszorosa: a bérfehérítésnél; 2. a munkadij kétszerese: pamut-, gyapjú- és bársonyszövetek bérfestésénél; 3. a munkadij háromszorosa: minden más áru bérfestésénél; 4. a munkadij háromszorosa: a bérnyomásnál; 5. a munkadij négyszerese: áruknak kaucsukkal való bevonásánál; 6. ú munkadij nyolcszorosa: minden egyéb, az 1.—5. pontok alá nem tartozó nemesítési műveletnél. (4) Hta az előállítási és nemesítési műveletet ugyanaz az adózó végzi, az adóváltság alapja, a kapott munkadijnak (az elvégzett műveletekért kapott összes szolgáltatások pénzértékének): 1. négyszerese, a pamutszövetek előállításánál és nemesítésénél, 2. hatszorosa, minden egyéb áru előállításánál és nemesítésénél. (5) Ha pedig az előállító, vagy nemesítő, az árut ugyancsak munkadíjért használati tárggyá is feldolgozza, az adóváltság alapja, a kapott munkadíj (a végzett összes műveletekért kapott szolgáltatások pénzértékének) négyszeres összege. 9. §. Mentességek. (2) A melléklet II. részében megnevezett, előváltság alá eső nyersáruknak a váltságköteles előállítást (behozatalt) követő kereskedelmi és ipari forgalma mindaddig mentes az általános forgalmi adó alól, míg a nyersáru-, akár változatlan állapotban, akár pedig — nemesítés nélkül — az 1. §. (2) bekezdésében felemlített használati tárggyá feldolgozva, a fogyasztóhoz jut. 1^3) A melléklet III. részében megnevezett, forgalmi adóváltság alá eső készáruknak a váltságköteles előállítást (nemesítést, illetőleg a behozatalt) követő kereskedelmi és ipari forgalma mindaddig mentes az általános forgalmi adó alól, míg az áru, akár változatlan állapotban, akár pedig az 1. §. (2) bekezdésében felemlített használati tárggyá feldolgozva, a fogyasztóhoz jut. (4) A melléklet IV. részében megnevezett áruknak, amennyiben azoknak előállítása váltságköteles művelet, az előállítást követő minden forgalma mentes az általános forgalmi adó alól. (5) Az adómentesség terjedelme szempontjából fogyasztónak számít az a fel- vagy bedolgozó is, aki a váltság alá vont áruból olyan árut készít, illetőleg azt olyan áruba dolgozza be, amely még nem esik forgalmi adóváltság alá. Az ilyen módon előállított új áru forgalma tehát — egyelőre — továbbra is általános forgalmi adó alatt marad. (6) A feldolgozás (konfekcionálás) ellenértéke — amenynyiben a feldolgozás nem váltságköteles művelet, — történjék az akár saját számlára, akár bérmunkában, úgy az általános forgalmi adó, mint a forgalmi adóváltság alól mentes. (7) Mentes továbbá az általános forgalmi adó alól a feldolgozó által a használati tárgy előállításához felhasznált vagy abba bedolgozott és azzal együtt átruházott, forgalmi adóváltság alá még nem vont, mindenféle segédanyag, kellék, tartozék és felszerelés értéke is. Ha azonban a feldolgoz az ilyen anyagoknak, kellékeknek, tartozékoknak és felszereléseknek külön árusításával is foglalkozik, a külön átruházás után az általános forgalmi adót megfizetni tartozik. (8) A használati tárgyak javításának munkadíja ugyancsak mentes az általános forgalmi adó alól. A mentesség a javításnál felhasznált, forgalmi adóváltság alá még nem vont segédanyagra, kellékre és tartozékra is kiterjed. (9) A használati tárgyak (esetleg készáruk) tisztításának, fehérítésének, festésének, stb. iparszervezése, továbbra is általános forgalmi adó alatt marad. (10) Az adóváltság alá eső kézimunkák (hímzések, csipkék, léghímzések, stb.) előállításával háziiparszerűen foglalkozók, nem tartoznak adóváltságot fizetni abban az esetben, ha igazolják, hogy az előállításnál kizárólag a kisforgalom számára kiszerelt, már adóváltsággal terhelt fonalat (cérnát) használnak. A kézimunka- és fehérneműiparban mai kézimunkák megkezdéséért, előhúzásáért és monogrammozásáért kapott ellenérték mentes az általános forgalmi adó alól. 10. §. Az adóváltság lerovása. (4) A pénzügyigazgatóság elrendelheti, hogy az adóváltságot a bevételek feljegyzése mellett bélyeggel róják le az olyan kisebb adózók, akiknél a pénzben való ii (Folytatás a 8-ik oldalon)