Textil-Ipar, 1932 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-15 / 1. szám

4. oldal TEXTIL­IPAR 1. szám ■selyemfonal, egyszálú vagy cérnázott, efféle kreppfonal is; selyemzsenik­afonal: nyers vagy fehérített, festett, színes tépett selyemből (selyemshoddyból) való fonadék. 17. Tsz: 593. Műselyem. Részletesen: Műselyem, viszra-, visca- és siriusfona­­lak, mesterséges lószőr celluloséból: sm­afonal; efféle krepp­fonal is: nyers vagy fehérített, cérnázatlan, cérnázva; fes­tett, cérnázott is. 18. Tsz: 594. Floret- (chappe-) bourette- vagy mű­­­selyemfonal egymással vagy más fonóanyaggal kettőzve vagy cérnázva: nyers vagy fehérített; festett. 19. Tsz: 620. Bouillon, pililemez és fémfonal (egyágy). Részletesen: Bouillon, pililemez és fémfonál leoni áruk és fémpaszomántok készítéséhez vagy más textil­ipari és hasonló célra: fémből vagy fémöntvényből: sem aranyozva, sem ezüstözve (leoni fonal); aranyozva vagy ezüstözve, arannyal vagy ezüsttel lemezesve; ezüstből, ara­nyozva is. 20. Tsz: 634. Kalapneme­z, laza (előgyurt, de még kallózatlan) kalapkup. Részletesen: Kalaplemez, laza kalapkup (előgyurt, de még kallózatlan), kalapvatta, nyúl­félék szőréből (mezei­­házinyúl-, pézsmapatkány, hód- és vidraszőrből), gyapjú­ból vagy más szőrből. 21. Tsz: 666. Körül nem font négyszögletű kaucsuk­­száll 1.5X1­5 milliméternél nem vastagabb. 22. Tsz: 667. Patentkaucsuklemez. 23. Tsz: 668. Más nem vulkanizált kaucsuklemez hen­gerelve, préselve vagy mázolva, valamint a kaucsukpép. Részletesen: Más nem vulkanizált kaucsuklemez hen­gerelve préselve vagy mázolva: kaucsukpép, foltozókau­­csuk; formáskaucsuk (tuskók, lapok, rudak, pálcák alak­jában); fogászati kaucsuk fehérítve vagy festve, rudacskák vagy lapok alakjában, nem vulkanizálva, dobozokban ki­szerelve is; krepptalplemez nyers kaucsukból. 24. Tsz: 390-ből és 669. Kaucsukoldat (kaucsukragasztó­­anyag). A kisforgalom számára kiszerelt is. 25. Tsz: 679. Keménykaucsuk (ebonit) és keménykau­­csukot pótló másutt nem említett anyagok, lemezek, pál­cák vagy csövek alakjában, tovább meg nem munkálva. Részletesen: Keménykaucsuk (ebonit, keményített kaucsukanyag, stabilit keménykaucsukból) és keménykau­­csukot pótló másutt nem említett anyagok, lemezekben, pálcákban vagy csövekben, fényesítve is, lyukgatva is, de tovább meg nem munkálva. * Ú­j rendelkezések vannak a tervezet 4, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 13. és 18. §-aiban, amelyeket az alábbiakban közlünk : * 4 § Váltságkulcsok. (2) A mellékletben az olyan nyersárukra, amelyek je­lenleg nem képezik forgalom tárgyát, váltságkulcs nincs megállapítva. Abban az esetben azonban, ha ilyen nyers­áru mégis forgalomba kerülne, az áru után a belföldi előállító 10­6­0-os előváltságot tartozik leróni. Az ilyen­­nyersáru behozatalánál pedig 126­0-os előváltságot kell fizetni. 5. §: A nyersáruk előváltsága. (1) A nyersáruk (melléklet II. rész) átruházása (munka- disért történő előállítása) után a belföldi előállító elő­váltságot tartozik leróni. (2) Ugyancsak előváltság alá esik a nyersáruknak vám­külföldről való behozatala is. (3) Az előváltság már a nyersáru átadásának (szállí­tásának, behozatalának) napján esedékessé válik. Az elő­váltság fizetésére köteles belföldi előállító tehát jogosan követelheti, hogy a nyersáru megszerzője az előváltságot már az ár átadásakor (szállításakor) megtérítse. (4) Az olyan, saját üzemmel rendelkező belföldi vállal­kozó, aki az előváltsággal terhelten beszerzett nyersárut, •üzemében, saját számlájára nemesíti (fehéríti, festi vagy nyomja) és nemesítés után mint készárut (melléklet III. rész) hozza forgalomba, vagy pedig nemesítés után hasz­nálati tárggyá (melléklet IV. rész) is feldolgozza (kon­fekcionálja) és így hozza forgalomba, a nyersáru beszer­zése alkalmával külön felszámított és általa megtérített előváltságot, a készáru, illetőleg használati tárgy átru­házása után fizetendő adóváltságból levonhatja. (5) Ha pedig a (4) bekezdésben említett belföldi vállal­kozó a nyersárut vámkülföldről szerzi be, az általa nemesített készáru vagy előállított használati tárgy után lerovandó adóváltságból, a nyersáru után a behozatalkor igazoltan befizetett előváltságnak csak öthatod részét von­hatja le. (6) Az előváltság levonásának (betudásának, beszámí­tásának) semmiféle más esetben helye nincs. 7) A belföldi nemesítő a nyersáru beszerzésekor meg­térített előváltságot az előállító cégszerűen aláírt szám­lájával igazolni tartozik. A behozatalkor lerótt elővált­ságot a nemesítő nevére kiállított árubevallással klell igazolni. (8) Abban az esetben, ha a nemesítő nyersáru forgalomba­­h­ozásával egyáltalában nem foglalkozik és a beszerzett (behozott) nyersáruk számláiról olyan pontos nyilvántartást vezet, amely — a számlák egyéb adatain kívül — még a vásárolt nyersáruk után megtérített (behozatalkor le­rótt) előváltság-összegeket is tartalmazza, a nemesítő szék­helye szerint illetékes pénzügyigazgatóság — kérelemre — megengedheti, hogy a nemesítő az egy-egy adókivetési időszakban hozzá beérkezett nyersáruk után megtérített előváltság végösszegét, már az adókivetési időszakról be­nyújtandó adóbevallásában levonásba hozhassa. 6. §. Az adóváltság fizetésére kötelezettek a saját számlára történő előállításnál. (1) Az adóváltság fizetésére kötelezett személyeket a rendelethez csatolt melléklet nevezi meg. (2) Saját számlára történő áruelőállítás esetében, a mel­lékletben megnevezett előállító, nemesítő, feldolgozó, ki­­szerelő (kikészítő) alatt, a következő adózókat kell ér­teni: 1. előállító az, aki előváltság alá eső nyersárut (mel­léklet II. rész), vagy pedig más, az ezzel a rendelettel adóváltság alá vont készárut (melléklet III. rész) állít elő és hoz forgalomba; 2. nemesítő az, aki az általa előállított vagy pedig vá­sárolt nyersárut fehéríti, festi vagy nyomja és így hozza forgalomba; 3. feldolgozó (konfekcionáló) az, aki az általa elő­állított nyers- vagy nemesített, esetleg más, adóváltság­­gal még nem terhelt áruból használati tárgyat (melléklet IV . rész) készít és azt hozza forgalomba; 4. kiszerelő (kikészítő) pedig az, aki az árut a kicsiny­­beni fogyasztásra alkalmassá teszi és így hozza forgalomba. (3) A (2) bekezdésben foglaltakból következik, hogy ugyanaz az adózó esetleg többféle címen köteles adóvált­­ságot fizetni aszerint, hogy az általa előállított árukat részben nyersáruként, részben nemesítve, részben pedig használati tárggyá feldolgozva hozza forgalomba. (4) A mellékletben megnevezett vámadós alatt azt a személyt kell érteni, aki a vám fizetésére köteles, ille­tőleg a vám fizetésére köteles volna, ha az áru nem volna vámmentes. 7. §: Az adóváltság fizetésére kötelezettek munka­­díjért történő előállításnál. (1) Az előváltság alá eső nyersárunak (melléklet II. rész) munkadijért történő előállítása esetében (bérszövés, bérkötés, bérkötszövés, stb.), az előváltságot — a 8. §. (2) bekezdésében megállapított váltságalap után, az előállított nyersárura a mellékletben meghatározott belföldi kulccal — az előállító tartozik befizetni. (2) Az (1) bekezdésben említett módon előállított nyers­­árunak, ugyancsak munkadíjért történő nemesítése ese­tében, az adóváltságot — a 8. §. (3), esetleg (4) bekez­désében megállapított váltságalap után, a nemesített árura a mellékletben meghatározott belföldi kulccsal — a ne­mesítő köteles befizetni. MINŐSÉGŰ­­ HORGONY- és i rr |Hp .: Kapható minden Щ nagykereskedésben ■ ■ | H (3) A melléklet III. részébe felvett, egyéb készáruknak munkadíjért történő előállítása esetében, az adóváltságot — a 8. §. (2), esetleg (4) bekezdésében megállapított váltságalap után, az előállított készárura a mellékletben meghatározott belföldi kulccsal — ugyancsak az áru elő­állítója tartozik befizetni. (4) A munkadíjért feldolgo­z (konffikcionáló) csak abba az esetben köteles az előállított használati tárgy után adó­váltságot fizetni, ha a használati tárgy alapanyagát képező Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Részvénytársaság Gyártja: a legfinomabb férfi-, női szöveteket és mindennemű egyenruházati posztokat Budapest, V. Kárpát­ utca 9-11 nyers- vagy készárut is saját maga állította elő, vagy leg­alább is saját maga nemesítette. (5) A (4) bekezdés alá tartozó esetben a feldolgozó az adóváltságot a 8. §. (5) bekezdésében megállapított vált­ságalap után, a használati tárgyra a melléklet IV. ré­szében meghatározott belföldi kulccsal tartozik befizetni. (6) Kivételt képez az előző bekezdésekben foglat ren­delkezések alól az az eset, amikor, az egyébként adó­váltság fizetésére köteles előállító, nemesítő vagy fel­dolgozó munkadíjért is előállíttat vagy nemesíttet, eset­leg feldolgoztat. Ilyen esetben az adóváltságot a munkál­tató tartozik az elkészített áru átruházása­i alkalmával leróni, a munkát végző pedig, hacsak nem kizárólag fel­dolgozás történt, a kapott munkadíj után általános for­galmi adót köteles fizetni. (7) A (6) bekezdés alá tartozó esetben a munkáltató az elkészített áru átvételét s azt a körülményt, hogy az áru után járó adóváltság lerovására ő köteles, az elkészített áru elnevezését, minőségét és mennyiségét, továbbá a vég­zett munka faját (szövés, fehérítés, stb.) is feltüntető, át­vételi elismervénnyel igazolni tartozik. Az átvételi elis­mervényt a munkát végző a legközelebb benyújtandó adó­bevallásához csatolni köteles. A forgalmi adóhivatal az adó­bevalláshoz csatolt átvételi elismervény hitelesített másolatát, a munkáltató székhelye szerint illetékes forgalmi adóhi­vatalnak, az adóbevallás beérkezését követő 8 nap alatt, megküldeni tartozik. 8. § Az adóváltság alapja. (1) A forgalmi adóváltság alapját — az alábbi elté­résekkel — mind a behozatali, mind pedig a belföldi forgalomban az általános forgalmi (vámforgalmi) adóra érvényes jogszabályok megfelelő rendelkezései szerint kell megállapítani. (2) A munkadíjért történő áruelőállítás esetében, az adóváltság alapja a munkadíjnak (az áru előállításáért kapott szolgáltatás pénzértékének) — az alábbi részle­tezés szerint kiszámítandó­k többszöröse: 1. a munkadij ötszöröse: pamutszövetek bérszövésénél; 2. a munkadij nyolcszorosa: lenszövetek bérszövésénél; 3. a munkadij hatszorosa: más áruk bérszövésénél, bér­kötésénél és bérkötszövésénél; 4. a munkadij nyolcszorosa: minden egyéb, az 1.—3. pontok alá nem tartozó előállítási műveletnél. (3) Munkadijért történő nemesítés esetén, az adóváltság alapja a munkadijnak­ ( az áru nemesítéséért kapott szol­gáltatás pénzértékének) — az alábbi részletezés szerint kiszámítandó — többszöröse: 1. a munkadij háromszorosa: a bérfehérítésnél; 2. a munkadij kétszerese: pamut-, gyapjú- és bársony­szövetek bérfestésénél; 3. a munkadij háromszorosa: minden más áru bérfes­tésénél; 4. a munkadij háromszorosa: a bérnyomásnál; 5. a munkadij négyszerese: áruknak kaucsukkal való bevonásánál; 6. ú­ munkadij nyolcszorosa: minden egyéb, az 1.—5. pontok alá nem tartozó nemesítési műveletnél. (4) Hta az előállítási és nemesítési műveletet ugyanaz az adózó végzi, az adóváltság alapja, a kapott munka­dijnak (az elvégzett műveletekért kapott összes szolgál­tatások pénzértékének): 1. négyszerese, a pamutszövetek előállításánál és neme­sítésénél, 2. hatszorosa, minden egyéb áru előállításánál és neme­sítésénél. (5) Ha pedig az előállító, vagy nemesítő, az árut ugyan­csak munkadíjért használati tárggyá is feldolgozza, az adó­váltság alapja, a kapott munkadíj (a végzett összes mű­veletekért kapott szolgáltatások pénzértékének) négyszeres összege. 9. §. Mentességek. (2) A melléklet II. részében megnevezett, előváltság alá eső nyersáruknak a váltságköteles előállítást (be­hozatalt) követő kereskedelmi és ipari forgalma mindaddig mentes az általános forgalmi adó alól, míg a nyersáru-, akár változatlan állapotban, akár pedig — nemesítés nél­kül — az 1. §. (2) bekezdésében felemlített használati tárggyá feldolgozva, a fogyasztóhoz jut. 1^3) A melléklet III. részében megnevezett, forgalmi adóváltság alá eső készáruknak a váltságköteles előállí­tást (nemesítést, illetőleg a behozatalt) követő kereske­delmi és ipari forgalma mindaddig mentes az általános forgalmi adó alól, míg az áru, akár változatlan állapot­ban, akár pedig az 1. §. (2) bekezdésében felemlített hasz­nálati t­árggyá feldolgozva, a fogyasztóhoz jut. (4) A melléklet IV. részében megnevezett áruknak, amennyiben azoknak előállítása váltságköteles művelet, az előállítást követő minden forgalma mentes az általános forgalmi adó alól. (5) Az adómentesség terjedelme szempontjából fogyasz­tónak számít az a fel- vagy bedolgozó is, aki a váltság alá vont áruból olyan árut készít, illetőleg azt olyan áruba dolgozza be, amely még nem esik forgalmi adóvált­ság alá. Az ilyen módon előállított új áru forgalma te­hát — egyelőre — továbbra is általános forgalmi adó alatt marad. (6) A feldolgozás (konfekcionálás) ellenértéke — ameny­­nyiben a feldolgozás nem váltságköteles művelet, — tör­ténjék az akár saját számlára, akár bérmunkában, úgy az általános forgalmi adó, mint a forgalmi adóváltság alól mentes. (7) Mentes továbbá az általános forgalmi adó alól a fel­dolgozó által a használati tárgy előállításához felhasznált vagy abba bedolgozott és azzal együtt átruházott, for­galmi adóváltság alá még nem vont, mindenféle segéd­anyag, kellék, tartozék és felszerelés értéke is. Ha azonban a feldolgoz­­ az ilyen anyagoknak, kellékeknek, tarto­zékoknak és felszereléseknek külön árusításával is fog­lalkozik, a külön átruházás után az általános forgalmi adót megfizetni tartozik. (8) A használati tárgyak javításának munkadíja ugyan­csak mentes az általános forgalmi adó alól. A mentesség a javításnál felhasznált, forgalmi adóváltság alá még nem vont segédanyagra, kellékre és tartozékra is kiterjed. (9) A használati tárgyak (esetleg készáruk) tisztítá­­sának, fehérítésének, festésének, stb. iparszerv­ezése, to­vábbra is általános forgalmi adó alatt marad. (10) Az adóváltság alá eső kézimunkák (hímzések, csip­kék, léghímzések, stb.) előállításával háziiparszerűen fog­lalkozók, nem tartoznak adóváltságot fizetni abban az esetben, ha igazolják, hogy az előállításnál kizárólag a kis­forgalom számára kiszerelt, már adóváltsággal terhelt fo­nalat (cérnát) használnak. A kézimunka- és fehérnemű­­iparban mai kézimunkák megkezdéséért, előhúzásáért és monogrammozásáért kapott ellenérték mentes az általános forgalmi adó alól. 10. §. Az adóváltság lerovása. (4) A pénzügyigazgatóság elrendelheti, hogy az adó­váltságot a bevételek feljegyzése mellett bélyeggel róják le az o­lyan kisebb adózók, akiknél a pénzben való ii­ (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next