Textil-Ipar, 1933 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-15 / 1. szám

Nincs többé „Megszűnik” nincs többé „Végeladás” nincs többé „Likvidálunk” Az olcsó kiárusításokat törvényes terminushoz kötik A Textil Ipar nagy sajtóharca az ötletszerű és légbőlkapott »üzletmegszűnések«, »likvidálá­sok« és »végeladások« ellen nem járt eredmény nélkül. A visszhang, amelyet évek óta folyta­tott sajtókampányunk keltett, végre el­jutott ille­tékesek legilletékesebb füleihez is és végre meg­valósul nálunk is az az erélyes törvénytervezet, amely eddig már minden rendes országban tör­vényerőre jutott és a tisztességes kereskedelmi versengés érdekében lenyirbál minden kirívó ki­növést. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete B­ért és Emil eln­öklésével már meg is tárgyalta a kormány­nak az árusítások és kiárusítások korlátozása és a tisztességtelen versenyekre vonatkozó törvény módosításának tervezetét, amelynek életbelépte­tésével kipusztulnak úgy Pestről, mint vidékről az állikvidálók és álüzletmegszüntetők, továbbá a zálogházból kiváltott, illetve ki nem váltott silány portékák árusítói. Nem lesz többé vevőbolondítás, mert ezentúl évenként csak kétszer és minden szakmának egy és ugyanazon időre engedélyezik a szezonvégi vásárokat, illetve raktár-kiá­rusításokat. A tervezet még azt is eltilt­ja, hogy az »azelőtt volt árakat« kiírják és áthúzzák a kereskedők, csak fix árak megjelölése lesz megengedve. Bi­zományi árukat kiárusítani sem lesz szabad. A kiárusítások törvényes időtartamát az elöljáró­ságok szabják meg majd a kereskedelmi és ipar­kamara véleményezése alapján. Sok kereskedő nem fog örülni az új érának, de az összkereskedelemnek létérdeke, hogy a ter­vezet minél előbb tető alá jusson, mert egész­ségesebb mederbe tereli a kereskedők versengé­sét. A tehetséges üzletember mindenkor meg fogja találni a módját, hogy humbug nélkül is révbe jusson. A téli vásár tanulságai Rendőr állította sorba a v­evőket a Pók-áruhá­zak előtt a téli vásár alkalmából, a Corvin hároméles homlokzati fény betűi hihetetlen tö­megeket csalogatnak befelé, a Magyar Div­atcsar­nok 40 éves jubileumával egybekötött téli vá­sár híre a fél Rákóczi-utat átfogó nagy reklám­­autmachingjával még a perifériák közönségét is fellármázta, szépen dolgozott a Fenyves és azok a speciális detailüzletek, melyek idejekorán fel­készültek, bőven arattak, így Heilig, aki­­ pen­gős harisnyaakciójával aratott sikert, de a de­tailüzletek nagy hányadának a részvétlenség és a gyászos kongás jutott osztályrészéül. Az 1933-as téli vásár általában szomorú tanul­­sá­gokkal járt. A detailisták a külföld nagy vá­rosaiban hasonló alkalmakkor valamennyien részt vesznek a szezonvásár akciójában, m­ég a legkisebb vőfös is kitalál valamit, hölgy az üzlete előtt elvonuló vevőt megállásra késztesse. A téli vásár, vagy más vásár, nem más, mint a vevőközönségnek vásárlásra való csábítása. A kis­kereskedő részére soha az életben nem kínál­kozik kedvezőbb alkalom, mint ilyenkor, hiszen az ő külön téli vásárja javára díjtalanul ütik a reklám nagydobját a nagyok, a tehetősek, az áldozatkészek, tehát, ha a Corvin fény csóvái a téli vásár reklámját sugározzák szerteszéjjel, ha a Divatcsarnok át­mázolja a Rákóczi-utat a téli vásár betűivel, ha a Fenyves oldalas hirdetésekkel rázza fel a közvéleményt a téli vásár érdekében, mindez a reklám úgy betűben, mint fényben a nagy reklámköltségeket nem bíró kis­kereskedelmet is segíti. Amelyik kereskedő ennélfogva és ezen ingyen adódott reklámlehetőségek mellett egyszerűen, el­bújik a köztudatba átment vásárok elől és a pult mögött, mint a strucc, homokba dugja a fe­jét, megérdemli sorsát. Még egyszer hangsúlyozzuk, éppen a mostani téli vásárból vonván le a véres konzekvenciákat, a detailkereskedelem halálra van ítélve, ha a jövőben visszavonul és saját magát a turáni átok gyászfátyola mögé rejtve, nem használja ki a részére ingyen felkínálkozó nagy rek­lámalkalmakat és maga is gőzerővel részt nem vesz a szezon­­akciókban. H Ha nem bírják egyedül, tessék, áll­janak össze csoportosan (mint ez más államok­ban szokásos), eszközöljenek a gyáraknál alkalmi bevásárlásokat és készüljenek fel maguk is az ál­talános roa­mra. Aki idejekorán okul, annak már legközelebb nem fog üresen tátongani az üzlete és egzisztenciája nem fog elmerülni abban a fényörvényben, amely felé a nagy konkurrencia reklámhullámai sodorják a bel- és kültelkek emberáradatát. Ez kortünet az egész világon. S a korral rohanvást kell haladni. "το".

Next