Textil-Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-12 / 1. szám

A japán dumping kihatása az európai textiliparra Írta: óbudai Freudiger Dávid m. kir. kormányfőtanácsos Ha visszaemlékezünk az orosz-japán háború eseményeire és visszaidézzük azt a dermesztő meglepetést, amelyet a kis Japán harca és fölé­nyes győzelme a hatalmas Oroszország ellen keltett, megtaláljuk a titokzatosságnak, felké­szültségnek, lehetetlennek látszó célok megvalósí­tásának és a legönf­eláldozóbb nemzeti összetar­tásnak klasszikus példáját, ami az elmúlt év­tizedekben Japán politikai jelentősége megítélésé­nek alapját képezte. Részleteiben bennünket Ma­gyarországon ez a kérdés alig érdekelt. Az európai politikában a különböző nagyhatalmak inkább riválisaiknak sakkbantartására igyekeztek maguknak a »sárga veszedelmet« szövetségesül megnyerni, egyébként a japán rém inkább Ame­rika világuralmi aspirációjára vetette árnyékát. Sokkal érdekesebb, egyben azonban veszélye­sebb is az a harc, amelyet a japán dumping a keleti piacon elért nagy sikerek után az egész világ ellen indított és amely kemény ököllel dön­geti Európa vámfalainak — eddig számára elzárt — kapuit. Nagy segítségére van ebben a harc­ban az autarkiás politika által teremtett elzárkó­zás, amelyet az egyes európai államok rövid-­­ látó gazdasági rendszere emelt és amelyen rést ütni csak olyan elképesztő árszabással lehet, mint amilyent a japán igénytelen munkásoknak fize­tett munkabérek megengednek. Az a hatalmas felhigítás, amellyel pénzegységüket, a­z­ént, a versenyképesség előmozdítójává tették, figyelmez­tette az európai piacokat arra is, hogy a japánok politikai és hatalmi célkitűzésük mellett ipari és gazdasági veszedelmekkel is fenyegetnek, ame­lyek könnyen válhatnak egy újabb világgazdasági krízis kiinduló pontjává. A harc az európai országok közül elsősorban Anglia ellen irányult, amely nagyrészt az anya­országból látja el Domíniumainak ipari szükség­letét és gazdasági diktatúrájával évszázadok óta támasztja alá nagyhatalmi pozícióját. A távol­keleti, — Japánhoz lényegesen közelebb fekvő, — országok voltak a japán dumping első felvevői­, súlyos károkat okozva az európai, — főleg an­gol, német és francia — kiviteli kereskedelemnek. Utolsó időben azonban a japán iparcikkek : gum­mi, textil, műselyem, technikai és elektro­technikai gyártmányok megjelenése már az európai belkereskedelemben is a legnagyobb pá­nikot okozta, mert a japán dömpingárak illu­zórikussá tettek minden európai kalkulációt. A textilipar gyártmányai közül főleg a se­lyem, műselyem és pamutipari cikkek őrzik e megsemmisítő versenyt, amely ellen eddig csak teljes elzárkózással, behozatali tilalommal és spe­ciális dumpingellenes vámtételek alkalmazásával sikerült védekezni. Ez az elzárkózás azonban egyáltalán nem riasztja vissza a japán textilipart attól, hogy a fejlődés jelenlegi fokával beérje. Legújabb je­lentések szerint például a műselyemiparban foly­nak fantasztikus üzembet­ítések, amelyek segítsé­gével Japán a napi 137 tonnás termelést 1934 végével közel a duplájára emelheti fel. És ez a roppant mennyiség mind a világpiacra zúdul, mert a japán műselyemtermelés legnagyobb ré­szét külföldre szállítják. 1931-ben fonalak és szövetek formájában a műselyemtermelés 60 szá­zalékát exportálták. 1932-ben már a teljes ter­melés négyötödét vitték ki, az 1933-as kivitelt pedig a gyártott mennyiség kétharmadát meg­haladó kvantumra becsülik. És ami a legcsodá­latosabb, hogy ilyen hihetetlenül gyors fejlődés mellett a vállalatok szenzációs rentabilitással dol­goznak. Az egyik angol lap összeállítása szerint egy láda (100 shs) 100 den. fonalon, amelynek az ára jelenleg 120 yen, a japán műselyemgyárak kereken 64 yent keresnek. A termelés emelke­désével az önköltségi ár még jobban fog csök­kenni, úgy hogy belátható időn belül a japán műselyemkínálat árakban és kvantumban, euró­pai szemmel nézve, elképzelhetetlen dumpinget fog produkálni. De egyéb textiliáknál is hasonló a helyzet. Ha figyelembe vesszük, hogy európai ki­kötőkben a japán selyemharisnyát 60 filléres, a pamutkertyűt 10 filléres, pamutharisnyát 12 filléres, pamutnyersárut pedig olyan áron kí­nálnak, amely az európai gyártás munkabérét sem fedezi, úgy könnyen megérthetjük, hogy mi­ként volt lehetséges Japánnak Anglia pamut­gyártási hegemóniáját megtörni és az angol tex­tiliákat Indiából, de a többi indiai óceánbeli an­gol gyarmatból is kiszorítani. Japán pamutipara termelési kapacitásban ma első helyen áll. Ugyan­ilyen eredményt mutat fel a japán műselyem­­gyártás, amely az Amerikai Egyesült Államok után a világpiacon a második helyet foglalta el, megtartván emellett irányadó szerepét a világ tiszta (hernyó) selyem gyártásában is. Érdekes megemlíteni, hogy a trianoni szerződés által oly igazságtalanul megcsonkított kis orszá­gunk is már 1932.-ben megérezte a japán dum­ping első szelét. Mert, — mint a Statisztikai Havi Közlemények XVI. 7—9. számában igen áttekinthetően látható, — míg külkereskedelmi forgalmunkban Japánból 1931. -ben a behozatal P 200.000 volt, ez már 1932. -ben P 313.000-re emelkedett, ezzel szemben kivitelünk, amely 1931. -ben P 440.000 volt, 1932. -ben P 188.000-re csökkent, jeléül annak, hogy a tervszerűen fel­épített japán gazdaságpolitika a legtávolabb fekvő kisebb országok szükségletét sem hagyja ki számításaiból. A japán textildumping ár- és iparromboló ha­tásával az európai textiliparnak komolyan szá­molnia kell és csak akkor sikerül majd ezt a veszélyes ellenfelet legyőzni, ha előbb maguk kö­zött ál­lapodnak meg az európai országok, kikü­szöbölik a túltermelést és racionalizálják a gyár­tást, amely tartós minőségben messze felülmúlja a japán textíliákat. Legújabb védjegyek Adler Bertalan, Budapest. Fonal. PARKA. A. Rudolph-féle magyar csipke- és paszomány árugyár rt., Budapest. Cipőfűzőzsinór. RECORD. Brust Dávid cég, Budapest. Mindennemű kötött- és szövöttáru. GLADIATOR. HOPLA. Dukesz és Pelczer, Budapest. Fonal és kötöttáruk. SZENT ISTVÁN. Farkas Miklós cég, Budapest. Pamutzsebkendők. CARAVAN. Guttmann és Fekete, Budapest. Harisnyák. HERME­LIN. JÉGVIRÁG. Kendő, Szövött- és Kötöttárugyár, Budapest. Textil­áruk. Kötöttáruk. K. SZ. K. (ábrával.) özv. Kovács Mártonné szül. Darvas Gizella és Kovács Ilona, Budapest. Mindenféle női ruhanemű. SUZANNE. Krammer Testvérek Textilipar rt., Budapest. Minden­féle textilgyártmányok. MEMPHIS. MARIKA. Magyar Pamutipar rt., Budapest. Mindenféle pamut- és mindenféle pamutszövet. ALLEGRO. KARTIP. Sommer és Klinger cég, Budapest. Ruházati cikkek. FIXEMP. Strasser, Tolnai és Társa, Budapest. Férfiruha készít­mények, úri és női divatcikkek. STRATO. Vidor Zsigmond. Budapest. Pamutfonal. VIDORGARN. Wolfner Gyula és Társa, Budapest. Cipők. STABI­­FLEX. SANO. AGAR. TUNGSRAM A MAGYAR IPAR DIADALA GYÁRTJA: a UTTMANNe кет e Budapest Tűz- és életbiztosítási ügyekben díjtalanul szolgálunk szaktanáccsal

Next