Textil-Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-12 / 1. szám
A japán dumping kihatása az európai textiliparra Írta: óbudai Freudiger Dávid m. kir. kormányfőtanácsos Ha visszaemlékezünk az orosz-japán háború eseményeire és visszaidézzük azt a dermesztő meglepetést, amelyet a kis Japán harca és fölényes győzelme a hatalmas Oroszország ellen keltett, megtaláljuk a titokzatosságnak, felkészültségnek, lehetetlennek látszó célok megvalósításának és a legönfeláldozóbb nemzeti összetartásnak klasszikus példáját, ami az elmúlt évtizedekben Japán politikai jelentősége megítélésének alapját képezte. Részleteiben bennünket Magyarországon ez a kérdés alig érdekelt. Az európai politikában a különböző nagyhatalmak inkább riválisaiknak sakkbantartására igyekeztek maguknak a »sárga veszedelmet« szövetségesül megnyerni, egyébként a japán rém inkább Amerika világuralmi aspirációjára vetette árnyékát. Sokkal érdekesebb, egyben azonban veszélyesebb is az a harc, amelyet a japán dumping a keleti piacon elért nagy sikerek után az egész világ ellen indított és amely kemény ököllel döngeti Európa vámfalainak — eddig számára elzárt — kapuit. Nagy segítségére van ebben a harcban az autarkiás politika által teremtett elzárkózás, amelyet az egyes európai államok rövid- látó gazdasági rendszere emelt és amelyen rést ütni csak olyan elképesztő árszabással lehet, mint amilyent a japán igénytelen munkásoknak fizetett munkabérek megengednek. Az a hatalmas felhigítás, amellyel pénzegységüket, azént, a versenyképesség előmozdítójává tették, figyelmeztette az európai piacokat arra is, hogy a japánok politikai és hatalmi célkitűzésük mellett ipari és gazdasági veszedelmekkel is fenyegetnek, amelyek könnyen válhatnak egy újabb világgazdasági krízis kiinduló pontjává. A harc az európai országok közül elsősorban Anglia ellen irányult, amely nagyrészt az anyaországból látja el Domíniumainak ipari szükségletét és gazdasági diktatúrájával évszázadok óta támasztja alá nagyhatalmi pozícióját. A távolkeleti, — Japánhoz lényegesen közelebb fekvő, — országok voltak a japán dumping első felvevői, súlyos károkat okozva az európai, — főleg angol, német és francia — kiviteli kereskedelemnek. Utolsó időben azonban a japán iparcikkek : gummi, textil, műselyem, technikai és elektrotechnikai gyártmányok megjelenése már az európai belkereskedelemben is a legnagyobb pánikot okozta, mert a japán dömpingárak illuzórikussá tettek minden európai kalkulációt. A textilipar gyártmányai közül főleg a selyem, műselyem és pamutipari cikkek őrzik e megsemmisítő versenyt, amely ellen eddig csak teljes elzárkózással, behozatali tilalommal és speciális dumpingellenes vámtételek alkalmazásával sikerült védekezni. Ez az elzárkózás azonban egyáltalán nem riasztja vissza a japán textilipart attól, hogy a fejlődés jelenlegi fokával beérje. Legújabb jelentések szerint például a műselyemiparban folynak fantasztikus üzembetítések, amelyek segítségével Japán a napi 137 tonnás termelést 1934 végével közel a duplájára emelheti fel. És ez a roppant mennyiség mind a világpiacra zúdul, mert a japán műselyemtermelés legnagyobb részét külföldre szállítják. 1931-ben fonalak és szövetek formájában a műselyemtermelés 60 százalékát exportálták. 1932-ben már a teljes termelés négyötödét vitték ki, az 1933-as kivitelt pedig a gyártott mennyiség kétharmadát meghaladó kvantumra becsülik. És ami a legcsodálatosabb, hogy ilyen hihetetlenül gyors fejlődés mellett a vállalatok szenzációs rentabilitással dolgoznak. Az egyik angol lap összeállítása szerint egy láda (100 shs) 100 den. fonalon, amelynek az ára jelenleg 120 yen, a japán műselyemgyárak kereken 64 yent keresnek. A termelés emelkedésével az önköltségi ár még jobban fog csökkenni, úgy hogy belátható időn belül a japán műselyemkínálat árakban és kvantumban, európai szemmel nézve, elképzelhetetlen dumpinget fog produkálni. De egyéb textiliáknál is hasonló a helyzet. Ha figyelembe vesszük, hogy európai kikötőkben a japán selyemharisnyát 60 filléres, a pamutkertyűt 10 filléres, pamutharisnyát 12 filléres, pamutnyersárut pedig olyan áron kínálnak, amely az európai gyártás munkabérét sem fedezi, úgy könnyen megérthetjük, hogy miként volt lehetséges Japánnak Anglia pamutgyártási hegemóniáját megtörni és az angol textiliákat Indiából, de a többi indiai óceánbeli angol gyarmatból is kiszorítani. Japán pamutipara termelési kapacitásban ma első helyen áll. Ugyanilyen eredményt mutat fel a japán műselyemgyártás, amely az Amerikai Egyesült Államok után a világpiacon a második helyet foglalta el, megtartván emellett irányadó szerepét a világ tiszta (hernyó) selyem gyártásában is. Érdekes megemlíteni, hogy a trianoni szerződés által oly igazságtalanul megcsonkított kis országunk is már 1932.-ben megérezte a japán dumping első szelét. Mert, — mint a Statisztikai Havi Közlemények XVI. 7—9. számában igen áttekinthetően látható, — míg külkereskedelmi forgalmunkban Japánból 1931. -ben a behozatal P 200.000 volt, ez már 1932. -ben P 313.000-re emelkedett, ezzel szemben kivitelünk, amely 1931. -ben P 440.000 volt, 1932. -ben P 188.000-re csökkent, jeléül annak, hogy a tervszerűen felépített japán gazdaságpolitika a legtávolabb fekvő kisebb országok szükségletét sem hagyja ki számításaiból. A japán textildumping ár- és iparromboló hatásával az európai textiliparnak komolyan számolnia kell és csak akkor sikerül majd ezt a veszélyes ellenfelet legyőzni, ha előbb maguk között állapodnak meg az európai országok, kiküszöbölik a túltermelést és racionalizálják a gyártást, amely tartós minőségben messze felülmúlja a japán textíliákat. Legújabb védjegyek Adler Bertalan, Budapest. Fonal. PARKA. A. Rudolph-féle magyar csipke- és paszomány árugyár rt., Budapest. Cipőfűzőzsinór. RECORD. Brust Dávid cég, Budapest. Mindennemű kötött- és szövöttáru. GLADIATOR. HOPLA. Dukesz és Pelczer, Budapest. Fonal és kötöttáruk. SZENT ISTVÁN. Farkas Miklós cég, Budapest. Pamutzsebkendők. CARAVAN. Guttmann és Fekete, Budapest. Harisnyák. HERMELIN. JÉGVIRÁG. Kendő, Szövött- és Kötöttárugyár, Budapest. Textiláruk. Kötöttáruk. K. SZ. K. (ábrával.) özv. Kovács Mártonné szül. Darvas Gizella és Kovács Ilona, Budapest. Mindenféle női ruhanemű. SUZANNE. Krammer Testvérek Textilipar rt., Budapest. Mindenféle textilgyártmányok. MEMPHIS. MARIKA. Magyar Pamutipar rt., Budapest. Mindenféle pamut- és mindenféle pamutszövet. ALLEGRO. KARTIP. Sommer és Klinger cég, Budapest. Ruházati cikkek. FIXEMP. Strasser, Tolnai és Társa, Budapest. Férfiruha készítmények, úri és női divatcikkek. STRATO. Vidor Zsigmond. Budapest. Pamutfonal. VIDORGARN. Wolfner Gyula és Társa, Budapest. Cipők. STABIFLEX. SANO. AGAR. TUNGSRAM A MAGYAR IPAR DIADALA GYÁRTJA: a UTTMANNe кет e Budapest Tűz- és életbiztosítási ügyekben díjtalanul szolgálunk szaktanáccsal