Textil-Ipar, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-17 / 1. szám
JaxtHL-iparv VLjjáfp 1936 január 1? Emeljünk új épületet a Felső Ipariskolának Legutóbbi számainkban több cikkben mutattunk rá a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet működésének mostoha körülményeire, a laboratóriumok személyzeti és anyagi helyzetének tarthatatlan voltára és azt az eszmét vetettük fel, hogy a Technológia épületébenlevő Állami Felső Ipariskola kitelepítésével a bajok jó részét eliminálni lehetne. Cikkeink, amint azt objektíven megállapíthatjuk, illetékes helyeken mindenütt nagy feltűnést és nagy rokonszenvet keltettek. Minden tényező elismerte, hogy ■a Felső Ipariskola új épületének kérdése most már nem kerülhet le a napirendről. E jóleső elismerésen túlmenően, autentikus nyilatkozatokat produkálandó, kérdést intéztünk az általunk felvetett tervek kapcsán az arra illetékesekhez. Az egyes válaszokat az alábbiakban ismertetjük: Szily Kálmán kultuszállamtitkár: Egy új iskolának a felépítése mindenesetre azzal járna, hogy az iparoktatás teljesen modern és a célnak 100 százalékban megfelelő intézetet nyerne. Az állam anyagi helyzete — sajnos — ma nem teszi lehetővé, hogy a jövő évi költségvetésbe erre a célra a szükséges összeget beállíthassuk. Talán később. Az iparügyi minisztérium közszállítási osztálya, amelyhez a Technológia is tartozik, a következőkben precizírozta álláspontját: A Technológia anyagvizsgáló laboratóriumainak a fejlesztése és a Felső Ipariskola kitelepítése nekünk is régi és már többször javasolt tervünk. Ez eddig mindenkor az anyagiak miatt bukott meg. Reméljük hogy a legközelebbi jövőben talán mégis megvalósul. Az iparoktatási szakfelügyelőség szintén örömmel fogadta fejtegetéseinket, a Technológia vezetősége és a laboratóriumok hasonlóképpen. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy ha a jelen pillanatban anyagi okok miatt az új iskola építése nem is indulhat meg, a kérdés jóindulatú tárgyalása elől illetékes helyen semmiképpen sem fognak elzárkózni. Textiliparunk előretörése Egyiptomban Beszélgettünk Hassid Sebestyénnel, a Filtex Rt. volt igazgatójával, aki egy idő óta a Kispesti Textilgyár Rt., a Hungária Jaguardszövőgyár Rt. és a Magyar Posztógyár Rt. megbízásából a keleti piacokat látogatja. Ebből a beszélgetésből igen érdekes képet nyertünk az egyiptomi textilpiacról és a magyar textilipar exporttevékenységének várható alakulásáról. Az egyiptomi textiltnagykereskedők — kezdte fejtegetéseit Hassiti igazgató — 1934-ben a jen árhullámzása miatt katasztrofális helyzetbe kerültek. Eddig az időpontig ugyanis főleg japán textiláruk özönlötték el az egyiptomi piacot, úgy hogy pamut- és műselyemárukban a szükséglet 8o/o-át fedezte Japán. Az egyiptomi nagykereskedők angol fontban kötötték le a japán textiliákat és mivel a jen áresésének következtében a japán gyárak egyre olcsóbb árakon kínálták áruikat, az egyiptomi kormány a belső piac megmentése érdekében 1935 szeptemberében 40o/6-os vámfelárat léptetett életbe mindenféle japán textilárura. Ez a vámfelár a nagykereskedőknél beraktározott hatalmas árutömegek árszínvonalát igen tetemesen megjavította, miáltal a kereskedők nagy nyereséghez jutottak és kárpótolták magukat a korábbi évek súlyos veszteségeiért. Ezzel az intézkedéssel tehát egészségessé vált az egyiptomi piac. Ma Japán alig egy kis töredéket for- PAMUT ÉS GYAPJÚSZÖVETEK, CLOTHOK, VIGOGNE FONALAK, BÉRFESTÉS ÉS APPRETÁLÁS 1935. január-decemberi tejdilkülkereskedelmünk számokban 1935-ben nyerspamutbehozatalunk 13.294 %-ával volt kisebb, mint 1934-ben; az import értéke azonban mindössze csak 310.000 pengővel csökkent. — Műselyemfonalakból viszont kb. 170 °/o-kal többet hoztunk be, mint 1934-ben; értéktöbblet 1,033.000 pengő. Pamutfonalakból, cérnákból és gyapjúfonalakból — fonodáink kapacitásának emelkedése következtében — csökkent a behozatalunk. Fésűit gyapjú, selyem-, rézselyem- és másselyemszövet importunk növekedett. Rongybehozatalunk kb. 9000 q-ával emelkedett, értéktöbblet 420.000 P. Nyers jutaimportunk több mint 80%-kal duzzadt meg, értéknövekedése 1,638.000 P, ámde ez nagyrészben kompenzálódott jutaszövet kivitelünknél. Textilkivitelünk örvendetes javulását az alanti adatok tükrözik vissza: Kiviteli többletérték pengőben Pamutszövet 1,072.000 Selyem-, félselyem- és műselyemszövet 380.000 Női és leányfelsőruházat 669.000 Len-, kender- ésjutafonál 1,090.000 Kender és kenderkóc 1,341.000 Selyem és selyemfonál 1,070.000 Jutaszövet 1,582.000 Len és lenkóc 283.000 Szűcsáruk 147.000 2. Behozatal: Súly (g) Érték [1000 P) Nyerspamut 244.050 25.840 Műselyem 29.643 11.126 Pamutfonál és cérna 17.312 4.716 Pamutszövet 6.470 4.787 Gyapjú 16.955 3.720 Fésült gyapjú 10.108 4.375 Gyapjúfonál 10.029 6.543 Gyapjúszövet 3.593 5.186 Rongy 59.806 3.691 Kikészített prémbőr 980 5.120 Nyerstuta 114.544 3.668 Selyem-, félselyem- és műselyemszövet 1.248 1.994 Kender és kenderkóc 20.651 1.758 Len és lenkóc 8.771 932 Celluloid és más műanyagok 10.782 2.727 Kivitel: Pamutszövet 13.554 4.495 Selyem-, félselyem- és műselyemszövet Női és leányfelsőruházat Len, kender és jutafonál Kender és kenderkóc Len és lenkóc Selyem és selyemfonál Jutaszövet Gyapjú Toll Kikészített prémbőr Szücsáruk Kaucsukáruk 3.356 2.590 1.142 2.912 16.375 2.983 34.924 2.674 38385 692 3.700 1.631 35.218 2.103 5.051 883 26.172 10.539 3.902 4.308 34. 976 8.965 2.144 Dalmazza Egyiptomban a korábbi években elért üzleteinek és mivel a japán gyárak csak egészen nagy tételek eladására vannak berendezkedve, a szomszédos országokból is visszavonultak, úgy hogy Szíriát, Palesztinát és Szudánt is az egyiptomi nagykereskedők látják el reexportált textiliákkal. Az Olaszország ellen életbe léptetett szankciók Olaszországot is visszavonulásra kényszerítették. Ma tehát olyan országok textilgyárainak is vannak üzletkötési sánszaik Egyiptomban, amelyek azelőtt a japán és az olasz konkurrencia következtében még komoly veszteség mellett sem lettek volna képesek Egyiptomba textilárukat plaszírozni. A Magyar cégek közül főleg a Goldberger gyár volt Egyiptomban érdekelve, de éppen a japán és az olasz verseny miatt ez a gyár is lassan kiszorult a keleti piacokról, 1935-ben azonban ismét tekintélyes tételeket helyezett el. A Magyar Pamutipar, a Magyar Posztógyár, a Hungária Jaguardszövőgyár és a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár is exportálnak ma már Egyiptomba, a Győri Textilművek is eladtak kisebb tételeket, a Kispesti Textilgyár azonban különösen gyökeret vert az egyiptomi és a szíriai piacon. 1936. évre történt előzetes eladások alapján az Egyiptom felé irányuló magyar textilexport évi értékét 3.400.000 angol fontra becsülhetjük. Főleg nyomott áruk kerülnek kivitelre, egészen olcsó minőségben, mert Egyiptomban a tömegtextiliák börzecikket képeznek, ahol elsősorban az ár a fontos, nem pedig a minőség. Ha a magyar gyárosok közös megegyezéssel dolgoznának Egyiptomban és egyik nem konkurrálná le a másikat, úgy az eddigi veszteséges exportot komoly nyereséggel biztató kiviteli üzlet válthatná fel. Az olasz textilipar bojkottja következtében más országokban is tért hódíthatna a magyar kivitel, sajnos azonban igen kevés olyan textilszakemberünk van, aki az exportüzletet ismeri és így a legtöbb gyár a siker reményében alig veheti fel a versenyt a kitűnő exportorganizációval rendelkező nyugati textilgyárakkal. 3. oldag Ezt az export-többletet azonban ellensúlyozza tollkivitelünknek 3.449.000 pengővel való visszaesése. — 1935-ös külkereskedelmi mérlegünknek egyébként erős szépséghibája, hogy »agrárország« létünkre, a takarmányhiány miatt külföldi tengeri behozatalra több mint 30.2 milliót fordítottunk és korpáért, továbbá árpáért 4.4 millió pengőt, összesen 34,6 millió pengőt adtunk ki. Sertéskivitelünk fokozása érdekében tehát majdnem annyit adtunk ki takarmányokért, mint nyerspamut és műselyemfonál behozatalunkért... Txtelünk/ RadijCv 4Jté16&díi/.,, Konstrukciós változás készül a Fischer Simon Utóda Rt.-nál, amely lehetővé teszi majd, hogy ez a régi üzlet nem egyes gyárak bizományi lerakata lesz, hanem fix számlára történő vásárlásokkal kiegészített és jól szortírozott raktárral rendelkező textilcég gyanánt működhet. A legnagyobb forgalmat lebonyolító textilnagykereskedő cégek között foglal helyet a Deutsch Ernő és Gábor cég, amelynek az 1935. évi forgalmát szakkörökben 3—3,5 millió pengőre becsülik. Ha a nagykereskedelemben normális haszonmarge-al lehetne kalkulálni, úgy ez a forgalom legalább 350—400 ezer pengős nettó hasznot eredményezne, így azonban valamivel kisebb a tiszta eredmény. A textilárivó általános emelkedése is tekintélyes nyereséget biztosít a nagy raktárral rendelkező grosszistáknak, így ipari körök megítélése szerint a Deutsch Ernő és Gábor cégen kívül még jó egynéhány nagykereskedő cég van a budapesti piacon, amelyek a múlt hónapokban életbeléptetett magasabb árak folytán egészen komoly összegeket kerestek. Érdekes a trikó-bluz. -i kreáció: halú finom szürke kabáttal, anyrozsaszul gyapji lenfonálból készt