Textil-Ipar, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-17 / 1. szám

Megszűnik a kasszaegyesség Újabb fizetésképtelenségi hullám Nyilatkozik a Mobilitas Szövetkezet és Weissberger Imre dr., a Magyar Hitelezői Védegylet főügyésze A hitelező gyárosok és nagykereskedők megdöbbenve tárgyalják, hogy a legutóbbi napokban milyen váratlan arányokban lángolt fel a fizetésképtelenségi hullám. Fő­leg a textilpiacon történtek ilyen bejelentések. Ugyan­akkor az is sok bosszúságot — és még több veszteséget — okoz, hogy az adósok egész sora kasszaegyességi aján­lattal állott elő. 30—35, sőt legújabban már 25o/6-os kasszaegyesség a divat! Ez azonban már az utolsó fel­lángolás, mert a kasszaegyességeknek napokon belül be­fellegzik. Oly hosszú előkészítés után végre megkezdi mű­ködését a M­o b i 1 i t­a s Szövetkezet, amit legelső­­sorban a Magyar Hitelezői Védegylet, illetve az abban tömörült nagy hitelező cégek szorgalmaztak. Mint a T­e­x­t­i­l-i­par Ú­j­s­á­g munkatársa a leg­illetékesebb helyen értesült, a Mobilitás megszervezési munkálatait tel­jesen befejezték és az új szövetkezet eset­leg már a jövő héten belekapcsolódik az egyik nagy kényszeregyességi ügybe, föltéve, ha addig a várt törvényszéki egyességi jóváhagyás megtörténik. A Mobilitas Szövetkezet célja és működési köre a kö­vetkező: olyan csődönkívüli kényszeregyességeknél, amelyek szabályszerűen jöttek létre, a Mobilitas napokon belül kifizeti valamennyi érdekelt hitelezőnek az 506/o-os kvó­tát, amelyből csupán az évi kamatot vonja le. Ez a ka­mat — 8o/o-os — bankszerű kamat. Tudvalevőleg az adó­sok a vállalt kvótát az egyesség jóváhagyási napjától számítva, 8 egyenlő havi részletben fizetik — gyakran megkésve egy kicsit. Épp emiatt mentek bele a hitelezők a kasszaegyességbe, gondolván, hogy ЗО0/0 többet ér azon­nal, mint 50%/­ 8—12 hónap során, — esetleg újabb megakadással, sőt csőddel tarkítva! A Mobilitas Szövetkezet számára a szük­séges százezreket — esetleg milliókat — a Magyar-Olasz Bank bocsát­ja rendelkezésre. Az említett bank egyik volt igazgatója, Dános Árpád dolgozta ki annak idején az­ új szövetkezet tervét és Dános váratlan halála okozta, hogy a Mobilitás életrehívása hó­napokkal eltolódott. Érdekes, hogy egy-egy kényszeregyességi esetnél a Mobilitás által kifizetett összegért nem­csak az adós vállal felelősséget, hanem a hitelezők is. —­ Ezt úgy kell érteni, — mondotta munka­társunknak a Magyar-Olasz Bank egyik igazga­tója, — hogy ha az eset kapcsán csupán 30 szá­zalékos hányad folyik be, viszont a Mobilitas 50 percentes kvótát fizetett ki valamennyi kvótális hitelezőnek, utóbbiaknak vissza kell téríteniük 20 percentet. Ilyen eset azonban aligha fordul elő! Ugyanis az új szervezet lehetővé teszi, hogy teljesen új mederbe terelődjék az OHB, a Magyar Hi­telezői Védegylet s a törvényszék előtt a kény­szere­gyessé­gek ügye. Mától fogva nem várhatnak az adósok, — mint az utóbbi években tették, — amíg legyengül a státuszuk és nem 50, de 25—30 százalék kiegyenlítésére sem marad anyagi ere­jük. Ezentúl legalább 75—80, sőt több valósá­gos fedezetnek kell maradnia, különben jön a csőd! A hitelezők csakugyan és rögtön az egyes­­ség jóváhagyása során megkapják mind az 50, vagy több százalékos kvótát. Kasszaegyesség nem lesz többé! Természetszerűleg úgy alakul a hely­zet, hogy a kiküldött könyvszakértőknek is a legalaposabb munkát kell végezniük, hogy ne forduljon elő a papíron való­­kellő fedezet«, ami aztán az egyesség után oly sokszor sehol sem volt. Bizonyos, hogy a Mobilitas új korszakot hoz a hitelezés szempontjából, főleg a textilpiacon, ahol csak az QHB megszervezése óta is többezer inzolvencia történt. A Textil­ Ipar­­­­­s­á­g úgy a legújabb fizetéskép­telenségi járványról, mint a Mobilitas működésének meg­kezdéséről megintem tud­ta Weissberg­er Imre, dr. kor­mányfő tanácsost, a Magyar Hitelezői V­édegylet főügyé­szét. Weissberger Imre dr. a következőket mondotta el nekünk: — Semmi akadálya, hogy a Mobilitás akár azonnal megkezdje működését. Nagyjelentőségű dolog ez, mert az új szervezet alkalmasnak lát­szik arra, hogy a kereskedelmi él­et hitelfor­galma ismét visszazökkenjen a normális kere­tek közé,­­ továbbá arra is, hogy a hitelezők könnyebben dolgozhassanak és biztosabb bázis alapján kalkuláljanak,­­­ úgyszintén, hogy rög­tön pénzzé tehessék egyességi váltóikat, mégpedig a direkt erre a célra alakult intézménynél. Visz­­szajutunk tehát a régi, békebeli állapotokhoz, mikor szintén volt hasonló bank ily célra, a Ma­gyar Kereskedelmi Hitelbank (közönségesen a kereskedők csak Schreyer-Banknak nevezték). — Természetesen a mostani, új szervezet nagyobb­­méretű lesz és koncepció szempontjából is felette áll a Schreyer-Banknak. — Rendkívül értékes a Mobilitas Szövetkezet működésénél az a körülmény, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek lesz a tagja és így élvezi az OKH tagjainak biztosított előnyöket. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy szinte kizártnak látszik bár­miféle veszteség az eszkomplüzletek során! Fon­tos az is, hogy a Mobilitás lehetetlenné teszi ez­után a kasszaegyességeket. Hogy ez milyen de­moralizáló, mennyire erkölcstelen volt, nem kell külön magyaráznom. Eltekintve attól, hogy az olcsó kasszaegyességek miatt rengeteg újabb, nem várt veszteség érte a megkörnyékezett hitelező­ket, de ugyanakkor tönkrementek sokan az adó­sok közül, akik végérvényesen immobillá váltak és akik­ gyakran lehetetlen uzsorakölcsönöket vet­tek igénybe. Ami a legrombolóbb volt: a kassza­egyességek diszkreditálták az 50 százalékos egyes­­ségeket! *— Arra a kérdésre, — folytatta Weissberger Imre dr., hogy van-e most erősebb fizetéskép­telenségi hullám, azt kell válaszolnom, hogy igen, legelsősorban a textilpiacon, azonban ez koránt­sem éri el a régi hullámot. Azt is meg kell álla­pítanom, hogy a hiteleknek természetszerű kor­látozása folytán a passzívak sokkal kisebbek, át­lag csupán 10.000—60.000 pengő közt mozog­nak. Előfordulnak nagyobb esetek is, de szórvá­nyosan. Hol vagyunk attól az időtől, amikor több százezer pengős passzívák napirenden voltak.­­ Hogy a textilpiacon miért van több fize­tésképtelenségi eset, még arány szerint is, mint más szakmákban, annak meg van a speciális oka. Részben az időjárás rendellenessége, a nagy be­vételek kiesése és ebben a szakmában a leg­szembetűnőbb, de még a textilpiacon a legújabb időkig folyton alakultak új cégek — igen gyak­ran komoly megalapozás nélkül. Nem csoda, hogy ezek a mai öldöklő versenyben előbb-utóbb el­véreznek. — Mindent összegezve: nincs ok arra, hogy a fejlemény­eket pesszimisztikusan ítéljük meg. Sőt rá kell mutatnom egy örvendetes és egészsé­ges jelenségre is, arra, hogy a hitelkondíció mindinkább kitágul, — fejezte be Weissberger Imre dr. nagyérdekű nyilatkozatát. TERSÜK 31 tökéletes ekstikus lakóselyem fehérnemű ПаАпегОЛ VII. IsTVÁN-ÚT 49. T. 36- 6- 13/ ,1­­ Textilkörökben nagy érdeklődéssel várják a Győri textilművek r. t. alkalmazottainak hagyományos »Flo­rida« estélyét, melyet Drucker Géza fővédnöksége mel­lett folyó hó 25-én a Pannonia-szálló összes termeiben tartanak meg. A jelek szerint az összes textilelőkelősé­gek megjelennek ezen a bálon, amely így nemcsak a szakma, de az egész báli szezon egyik legkiemelkedőbb eseményének ígérkezik. Indanthron festésben speciali­sta SCHAMBACH PÁL Budapest, X. Román­ u. 6. || Telefon : 43-1­06 VEGYTISZTÍTÁS, KELMEFESTÉS HOÓZÁSI ÉS KÖNYVELÉSI ügyekben előfizetőinknek felvilágosítást nyújtunk. Levélbeni érdeklődés esetén válasz­bélyeg mellékelendő­­OR-COC SVÁJCI SAPKA KOKRON JÓZSEF ÉS FIAI Kötszövöttárugyár Hódmezővásárhely Tőlünk hallja először... Nagy várakozással tekint a magyar gazdasági élet Wink­ler István kereskedelemügyi miniszter berlini tárgyalásai elé. — A statisztikai adatok ta­núsága szerint külkereskedelmi forgalmunk egy­re jobban a Harmadik Birodalom felé tolódik el. — Német forrásból származó jelentések szerint a most folyó tárgyalások eredményeképpen 1936-ra 40 millió márka értékű magyar export­­többletre számítanak. — Maga Wind­ler István miniszter jelentette ki, hogy a német ipari kon­tingenseket lényegesen fel kell emelnünk és itt a kormány elsősorban a német müselyemfonalak behozatalának megkönnyítésé­re gondol. A német müselyemkivitel 326/6-a már 1935-ben is Ma­gyarország felé irányult. Természetesen a kész német textiláruk behozatala elől sem zárkóz­hatunk el és így a magyar piac el lehet készülve arra, hogy 1936-ban számbavehető tételekben fognak behozni német gyapjúszöveteket, főleg női szöveteket, bársonyokat, liliom lenárukat, bútor­szöveteket és más textiliákat. A­­ Magyar Kereskedelmi Csarnok két­szövött és rö­vidáru-nagykereskedői szakosztálya Gottlieb Béla el­nöklete alatt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy rész­ben a világpiacon beállott nyersanyag-áremelkedés, nagyrészt azonban az utóbbi időben életbe léptetett de­vizarendelkezések, a létesített exportkassza, továbbá a fázisadó-rendeletek módosítása következtében milyen mértékű árváltozásnak kellett szükségszerűen bekövet­keznie. Elhatározta a szakosztály, hogy ezt a kérdést, amely a szakmát és a fogyasztóközönséget közelről érdekli, állandóan figyelemmel kíséri, s ezért legköze­lebb újabb értekezletre jön össze. Az iparügyi minisztérium a szabóipar minimális mun­kabéreinek kidolgozására bizottságokat nevezett ki, a bedolgozó kisiparosok delegátusait azonban, — úgy­­látszik, feledékenységből, — ezekbe a bizottságokba nem vették be. A Budapesti Férfiszabók Ipartestülete éppen ezért sürgős beadványban arra kérte az iparügyi mi­nisztert, hogy pótrendelkezéssel ennek a szabóipari ka­tegóriának megbízottait is küldjék ki abba a bizott­ságba, amely a férfi és női konfekció bérmunkák mini­mális munkabéreinek megállapítására hivatott. — Nem kétséges, hogy a miniszter annál is inkább­ eleget fog tenni ennek a kérésnek, mert éppen a férfikonfekció­iparban dúló lehetetlen árharc és az ezzel kapcsolatosan kialakult megdöbbentő kulibérek — amint arra a Textil­ipar Újság szenzációs riportjában hónapokkal ezelőtt rámutatott — tették elsősorban indokolttá és sürgőssé a szabóipari minimális munkabérek megállapítását. Olivzöld gyapjútrikó-kabátocska, geszternycbarna fa gombokkal (Michéle — Paris). Fotó: Corvyne, Paris.

Next