Textil-Ipar, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-17 / 1. szám
Megszűnik a kasszaegyesség Újabb fizetésképtelenségi hullám Nyilatkozik a Mobilitas Szövetkezet és Weissberger Imre dr., a Magyar Hitelezői Védegylet főügyésze A hitelező gyárosok és nagykereskedők megdöbbenve tárgyalják, hogy a legutóbbi napokban milyen váratlan arányokban lángolt fel a fizetésképtelenségi hullám. Főleg a textilpiacon történtek ilyen bejelentések. Ugyanakkor az is sok bosszúságot — és még több veszteséget — okoz, hogy az adósok egész sora kasszaegyességi ajánlattal állott elő. 30—35, sőt legújabban már 25o/6-os kasszaegyesség a divat! Ez azonban már az utolsó fellángolás, mert a kasszaegyességeknek napokon belül befellegzik. Oly hosszú előkészítés után végre megkezdi működését a Mo b i 1 i ta s Szövetkezet, amit legelsősorban a Magyar Hitelezői Védegylet, illetve az abban tömörült nagy hitelező cégek szorgalmaztak. Mint a Textil-ipar Újság munkatársa a legilletékesebb helyen értesült, a Mobilitás megszervezési munkálatait teljesen befejezték és az új szövetkezet esetleg már a jövő héten belekapcsolódik az egyik nagy kényszeregyességi ügybe, föltéve, ha addig a várt törvényszéki egyességi jóváhagyás megtörténik. A Mobilitas Szövetkezet célja és működési köre a következő: olyan csődönkívüli kényszeregyességeknél, amelyek szabályszerűen jöttek létre, a Mobilitas napokon belül kifizeti valamennyi érdekelt hitelezőnek az 506/o-os kvótát, amelyből csupán az évi kamatot vonja le. Ez a kamat — 8o/o-os — bankszerű kamat. Tudvalevőleg az adósok a vállalt kvótát az egyesség jóváhagyási napjától számítva, 8 egyenlő havi részletben fizetik — gyakran megkésve egy kicsit. Épp emiatt mentek bele a hitelezők a kasszaegyességbe, gondolván, hogy ЗО0/0 többet ér azonnal, mint 50%/ 8—12 hónap során, — esetleg újabb megakadással, sőt csőddel tarkítva! A Mobilitas Szövetkezet számára a szükséges százezreket — esetleg milliókat — a Magyar-Olasz Bank bocsátja rendelkezésre. Az említett bank egyik volt igazgatója, Dános Árpád dolgozta ki annak idején az új szövetkezet tervét és Dános váratlan halála okozta, hogy a Mobilitás életrehívása hónapokkal eltolódott. Érdekes, hogy egy-egy kényszeregyességi esetnél a Mobilitás által kifizetett összegért nemcsak az adós vállal felelősséget, hanem a hitelezők is. — Ezt úgy kell érteni, — mondotta munkatársunknak a Magyar-Olasz Bank egyik igazgatója, — hogy ha az eset kapcsán csupán 30 százalékos hányad folyik be, viszont a Mobilitas 50 percentes kvótát fizetett ki valamennyi kvótális hitelezőnek, utóbbiaknak vissza kell téríteniük 20 percentet. Ilyen eset azonban aligha fordul elő! Ugyanis az új szervezet lehetővé teszi, hogy teljesen új mederbe terelődjék az OHB, a Magyar Hitelezői Védegylet s a törvényszék előtt a kényszeregyességek ügye. Mától fogva nem várhatnak az adósok, — mint az utóbbi években tették, — amíg legyengül a státuszuk és nem 50, de 25—30 százalék kiegyenlítésére sem marad anyagi erejük. Ezentúl legalább 75—80, sőt több valóságos fedezetnek kell maradnia, különben jön a csőd! A hitelezők csakugyan és rögtön az egyesség jóváhagyása során megkapják mind az 50, vagy több százalékos kvótát. Kasszaegyesség nem lesz többé! Természetszerűleg úgy alakul a helyzet, hogy a kiküldött könyvszakértőknek is a legalaposabb munkát kell végezniük, hogy ne forduljon elő a papíron valókellő fedezet«, ami aztán az egyesség után oly sokszor sehol sem volt. Bizonyos, hogy a Mobilitas új korszakot hoz a hitelezés szempontjából, főleg a textilpiacon, ahol csak az QHB megszervezése óta is többezer inzolvencia történt. A Textil Iparság úgy a legújabb fizetésképtelenségi járványról, mint a Mobilitas működésének megkezdéséről megintem tudta Weissberger Imre, dr. kormányfő tanácsost, a Magyar Hitelezői Védegylet főügyészét. Weissberger Imre dr. a következőket mondotta el nekünk: — Semmi akadálya, hogy a Mobilitás akár azonnal megkezdje működését. Nagyjelentőségű dolog ez, mert az új szervezet alkalmasnak látszik arra, hogy a kereskedelmi élet hitelforgalma ismét visszazökkenjen a normális keretek közé, továbbá arra is, hogy a hitelezők könnyebben dolgozhassanak és biztosabb bázis alapján kalkuláljanak, úgyszintén, hogy rögtön pénzzé tehessék egyességi váltóikat, mégpedig a direkt erre a célra alakult intézménynél. Viszszajutunk tehát a régi, békebeli állapotokhoz, mikor szintén volt hasonló bank ily célra, a Magyar Kereskedelmi Hitelbank (közönségesen a kereskedők csak Schreyer-Banknak nevezték). — Természetesen a mostani, új szervezet nagyobbméretű lesz és koncepció szempontjából is felette áll a Schreyer-Banknak. — Rendkívül értékes a Mobilitas Szövetkezet működésénél az a körülmény, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek lesz a tagja és így élvezi az OKH tagjainak biztosított előnyöket. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy szinte kizártnak látszik bármiféle veszteség az eszkomplüzletek során! Fontos az is, hogy a Mobilitás lehetetlenné teszi ezután a kasszaegyességeket. Hogy ez milyen demoralizáló, mennyire erkölcstelen volt, nem kell külön magyaráznom. Eltekintve attól, hogy az olcsó kasszaegyességek miatt rengeteg újabb, nem várt veszteség érte a megkörnyékezett hitelezőket, de ugyanakkor tönkrementek sokan az adósok közül, akik végérvényesen immobillá váltak és akik gyakran lehetetlen uzsorakölcsönöket vettek igénybe. Ami a legrombolóbb volt: a kasszaegyességek diszkreditálták az 50 százalékos egyességeket! *— Arra a kérdésre, — folytatta Weissberger Imre dr., hogy van-e most erősebb fizetésképtelenségi hullám, azt kell válaszolnom, hogy igen, legelsősorban a textilpiacon, azonban ez korántsem éri el a régi hullámot. Azt is meg kell állapítanom, hogy a hiteleknek természetszerű korlátozása folytán a passzívak sokkal kisebbek, átlag csupán 10.000—60.000 pengő közt mozognak. Előfordulnak nagyobb esetek is, de szórványosan. Hol vagyunk attól az időtől, amikor több százezer pengős passzívák napirenden voltak. Hogy a textilpiacon miért van több fizetésképtelenségi eset, még arány szerint is, mint más szakmákban, annak meg van a speciális oka. Részben az időjárás rendellenessége, a nagy bevételek kiesése és ebben a szakmában a legszembetűnőbb, de még a textilpiacon a legújabb időkig folyton alakultak új cégek — igen gyakran komoly megalapozás nélkül. Nem csoda, hogy ezek a mai öldöklő versenyben előbb-utóbb elvéreznek. — Mindent összegezve: nincs ok arra, hogy a fejleményeket pesszimisztikusan ítéljük meg. Sőt rá kell mutatnom egy örvendetes és egészséges jelenségre is, arra, hogy a hitelkondíció mindinkább kitágul, — fejezte be Weissberger Imre dr. nagyérdekű nyilatkozatát. TERSÜK 31 tökéletes ekstikus lakóselyem fehérnemű ПаАпегОЛ VII. IsTVÁN-ÚT 49. T. 36- 6- 13/ ,1 Textilkörökben nagy érdeklődéssel várják a Győri textilművek r. t. alkalmazottainak hagyományos »Florida« estélyét, melyet Drucker Géza fővédnöksége mellett folyó hó 25-én a Pannonia-szálló összes termeiben tartanak meg. A jelek szerint az összes textilelőkelőségek megjelennek ezen a bálon, amely így nemcsak a szakma, de az egész báli szezon egyik legkiemelkedőbb eseményének ígérkezik. Indanthron festésben specialista SCHAMBACH PÁL Budapest, X. Román u. 6. || Telefon : 43-106 VEGYTISZTÍTÁS, KELMEFESTÉS HOÓZÁSI ÉS KÖNYVELÉSI ügyekben előfizetőinknek felvilágosítást nyújtunk. Levélbeni érdeklődés esetén válaszbélyeg mellékelendőOR-COC SVÁJCI SAPKA KOKRON JÓZSEF ÉS FIAI Kötszövöttárugyár Hódmezővásárhely Tőlünk hallja először... Nagy várakozással tekint a magyar gazdasági élet Winkler István kereskedelemügyi miniszter berlini tárgyalásai elé. — A statisztikai adatok tanúsága szerint külkereskedelmi forgalmunk egyre jobban a Harmadik Birodalom felé tolódik el. — Német forrásból származó jelentések szerint a most folyó tárgyalások eredményeképpen 1936-ra 40 millió márka értékű magyar exporttöbbletre számítanak. — Maga Windler István miniszter jelentette ki, hogy a német ipari kontingenseket lényegesen fel kell emelnünk és itt a kormány elsősorban a német müselyemfonalak behozatalának megkönnyítésére gondol. A német müselyemkivitel 326/6-a már 1935-ben is Magyarország felé irányult. Természetesen a kész német textiláruk behozatala elől sem zárkózhatunk el és így a magyar piac el lehet készülve arra, hogy 1936-ban számbavehető tételekben fognak behozni német gyapjúszöveteket, főleg női szöveteket, bársonyokat, liliom lenárukat, bútorszöveteket és más textiliákat. A Magyar Kereskedelmi Csarnok kétszövött és rövidáru-nagykereskedői szakosztálya Gottlieb Béla elnöklete alatt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy részben a világpiacon beállott nyersanyag-áremelkedés, nagyrészt azonban az utóbbi időben életbe léptetett devizarendelkezések, a létesített exportkassza, továbbá a fázisadó-rendeletek módosítása következtében milyen mértékű árváltozásnak kellett szükségszerűen bekövetkeznie. Elhatározta a szakosztály, hogy ezt a kérdést, amely a szakmát és a fogyasztóközönséget közelről érdekli, állandóan figyelemmel kíséri, s ezért legközelebb újabb értekezletre jön össze. Az iparügyi minisztérium a szabóipar minimális munkabéreinek kidolgozására bizottságokat nevezett ki, a bedolgozó kisiparosok delegátusait azonban, — úgylátszik, feledékenységből, — ezekbe a bizottságokba nem vették be. A Budapesti Férfiszabók Ipartestülete éppen ezért sürgős beadványban arra kérte az iparügyi minisztert, hogy pótrendelkezéssel ennek a szabóipari kategóriának megbízottait is küldjék ki abba a bizottságba, amely a férfi és női konfekció bérmunkák minimális munkabéreinek megállapítására hivatott. — Nem kétséges, hogy a miniszter annál is inkább eleget fog tenni ennek a kérésnek, mert éppen a férfikonfekcióiparban dúló lehetetlen árharc és az ezzel kapcsolatosan kialakult megdöbbentő kulibérek — amint arra a Textilipar Újság szenzációs riportjában hónapokkal ezelőtt rámutatott — tették elsősorban indokolttá és sürgőssé a szabóipari minimális munkabérek megállapítását. Olivzöld gyapjútrikó-kabátocska, geszternycbarna fa gombokkal (Michéle — Paris). Fotó: Corvyne, Paris.