Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-14 / 1. szám

Middling Universal Standard Joko newyorki jegyzése per libra, aranycentekben (zárójelben dollárcentekben): Január 3-án 4.95 (8.38), 4-én 4.98 (8.46), 5-én 5.00 (8.48), 6-án 5.04 (8.58), 7-én 5.06 (8.58), 8-án 5.07 (8.59), 10-én és 11-én 5.09 (8.62). Alexandria, Talari , egy aranydollár, pro kanta!’ , 44.9 kg. Sakellaridis 1938 januári szállításra január 8-án 14.38, márciusra 14.41, májusra 14.46. Ashmuni februárra 10.35, áp­rilisra 10.36, júniusra 10.41, októberre 10.54. Giza 7 januárra 13.10, márciusra 13.07, má­jusra 13.06, novemberre 13.17. W­YWJV Bradford! gyapjúindex Ebből a táblázatból az tűnik ki, hogy az évi átlag aranyértékét alapul véve, 1937-ben 206­0- kal volt magasabb az átlagár, mint 1936-ban. CSEHSZLOVÁKIA KONFEKCIÓS IPARÁBAN NUMERUS CLAUSUST LÉPTETTEK ÉLETBE. Újabb ruhagyárak csak a kereskedelmi minisz­térium engedélyével helyezhetők üzembe, sőt a meglévő gyárak üzembővítéseit, régi gépeik ki­cserélését, a gépberendezés felújítását és újabb, nem szakképzett munkások beállítását is állami engedélyhez kötötték. Az eddig kézierővel vég­zett háziipari munkának gépi erővel való pót­lásához is engedélyt kell kérni. A törvény ren­delkezései 1939. év végéig érvényesek. * A CSEHSZLOVÁK GYAPJÚIPAR helyzete ko­rántsem mondható rózsásnak. A költséges, mesz­­sze földet behálózó utaztatások ellenére sem tudták az export nagymérvű hány­a­ti ásá­t meglas­sítani. (1929 januártól novemberig 1082 mil­lió, 1937 azonos időszakában pedig mindösz­­sze 205 millió cseh korona értékű gyapjúárut exportáltak.) A belföldi forgalom is stagnál egy idő óta. * A Lugosi Textilipar — amint azt a Textil-Ipar Újság régebben jelentette — 12.400 orsós pamutfonódát létesít. A 30 millió lej értékű gépberendezést a gyap­­júszövőgyár épületeiben állítják fel. A gyapjúüzemet pedig Bukarestbe helye­zik át. * ROMANIA 1934-ben 246.270 q, 1935-ben 227.000 q, 1936-ban 292.000 q kendert ter­melt. A lentermelés 75.000 q-áról 95.000 q-ra, illetve 118.000 q-ára duzzadt. * A román konjunktúra­kutató intézet adatai szerint a román textilipar termelése 1937-ben — az előző évvel szemben — általában 7,8°-o­­kal emelkedett. A fejlődés nyilván még na­gyobb lett volna, ha a drágulás nem fékezi a keresletet. A pamutipar produkciója 16.5, a selyem- és a mű­selyemiparé ЗОо/o-kal emel­kedett, noha­ utóbbi iparág aránylag még csak kisebb mennyiségeket állít elő. Ezzel szemben a román gyapjúipar termelése 7.2 o/o-kal csök­kent, a gyapjucikkek raktárkészletei viszont 12.3 o/o-kal növekedtek. A gyapjúszövedékre hátrányosan hatott visz­­sza a gyapjucikkeket fogyasztó városi lakos­ság vásárlóképességének leromlása. A fino­mabb gyapjúkelmék forgalma minimumra re­dukálódott, mert ezek fogyasztói a rendkí­vüli kedvezményekkel élve, kiutaztak a párisi világkiállításra, mely alkalommal igen sokan külföldön szerezték be téli ruházati cikkeiket. * ROMÁNIÁBAN, a pamutfonálkereskedők és im­portőrök válságos helyzetbe jutottak, mert a kontingentálási bizottság kb. fél esztendő óta nem adott fonálbehozatalra engedélyt. A kereskedők a kompenzációs után importált s a vámhivatalok­nál tároló tételeket sem vehették még át, így tehát nagy a hiány a főleg háziipari célokra, szőnyegszövésre stb. felhasznált, úgynevezett pa­rasztfonalakban. * ROMÁNIÁBA Ausztria 1935-ben 78.000, 1936- ban 103.000, 1937-ben 75.000 g pamutfonalat exportált. A román hatóságok az utóbbi idő­ben a behozatali engedélyeket csak hosszas hu­zavona után szolgáltatják ki a román impor­tőröknek. * BELGRÁDBAN azt a hírt kolportálják, hogy áruházalapításokra vonatkozó tilalmat — amely hat héttel ezelőtt járt le — nem hosszabbítják meg. Ezzel lehetővé teszik, hogy a csehszlovák tulajdonosok birtokában lévő »Ta-Ta« áruház újból megnyissa kapuit. Nem lehetetlen, hogy a csehszlovák »Ta-Tá«-nak mihamarább jugo­szláv áruh­áz verseny­társai támadnak. * LENGYELORSZÁG legújabban hétmérföl­­des csizmákkal halad a textilipari önellátás út­ján. Fejleszti mürost- és műselyem iparát. Meg­honosítja a tejgyapjútermelést. Nagyobb gon­dot fordít nemzeti rostjainak, a lennek és ken­dernek kotonizálására. A lengyel mürost termelés (Sintex, Argona stb.) 1935-ben 322 tonna (1,400.000 zloty ér­tékben), 1936-ban 548 tonna (2,100.000 zloty), 1937 első felében pedig 603 tonna volt (2,200.000 zloty értékben). A műselyemgyártás egyelőre még lassúbb ütemű. A lengyel kereskedelmi minisztérium előirány­zata szerint 1938-ban 5500 tonna lent, illetve kendert kolonizálnak. A Sanitál gyártás elő­irányzata kb. 1100 tonna, a Textra és egyéb marostoké 4500 tonna. A nyersruta importját ez évben 20o/o-kal csökkentik. A kotonizálás ered­ményességéhez mérten kb. 20—25o/o-kal akarják redukálni a pamut- és a gyapjúimportot. * A csipkeiparáról híres németországi Plauen­ban divatiskola nyílt meg, mint az Iparművé­szeti iskola szakosztálya. Az új divatiskola ünnepélyes megnyitása alkalmából divatbemu­tatót tartottak a plaueni városi színházban. * A NÉMET BIRODALMI gazdasági miniszter engedélyhez kötötte újabb ruházati ipari cégek létesítését. Szűcsárukat, kalapokat, férfi-, fiú- és sportruházati cikkeket, női ruhákat, nyakkendő­ket, bokavédőket, ernyőket, művirágokat stb. elő­állító iparvállalatokat Berlinben csak a gaz­dasági minisztérium engedélyével alapíthatnak. * Az »International Cotton Bulletin« legutóbbi jelentése az újonnan felfedezett textilrostról, a Coline-ról ad hírt, amelyet az amerikai »se­lyemnövényi« (Asclepias syriaca) a mérsékelt égöv alatt is termelhető, különböző válfajai­nak rostjából nyernek. Hasonlít a pamuthoz, termelése azonban olcsóbb. Szilárdsága állító­lag 40 százalékkal nagyobb, mint a pamuté és megközelíti a lenét. 50 százalék gyapjúval keverve ugyanazt a szilárdságot mutatta, mint a tiszta gigaplúfénál. * Ausztria is a gyapjúönellátás irányában orientálódik. Jelenlegi juhállománya 260.030 da­rab, amelyet a mezőgazdasági szakértők vé­leménye szerint könnyen egymillió darabra fej­leszthetnének. Az osztrák alpesekben, Karin­­tiában és Tirolban élénk propagandát fejtenek ki a gyapjútermelés fejlesztése érdekében. A gazdáknak nemes tenyészállatokat bocsátanak a rendelkezésükre s a termelt gyapjút részben a háziipar dolgozza majd fel. * Japán konfliktusa az U. S. A.-val még­ való­színűbbé teszi, hogy 1938-ban az eddigi im­portnál még nagyobb mennyiségű brazíliai pa­mutot szereznek majd be, amelynek minősége teljesen kielégíti a japán fonódák igényeit. Külföldi tudósítóink jelentik . • • (1914 július­­ 100)Aranyalapon: i.a ю », ■С г га 5*3 -3 N С * о ^ Г. Я а а о я MH иUh —. U чЗ 1934 december 38 42 54 45 1935 december 48 52 63 54 1936 február 52 55 64 57 Április 54 57 65 59 Június 52 56 65 58 Aug.—szept.—okt. 55 57 66 59 November 61 64 71 65 December 64 68 77 70 1937 január 69 72 81 74 Február 66 69 79 72 Március 71 72 81 74 Április 74 76 85 78 Május 74 77 86 79 Június 72 75 83 77 Július 74 76 84 78 Augusztus 75 77 85 79 Szeptember 70 70 80 73 Október 62 64 74 67 November 55 56 68 60 December 56 58 68 61 Érdekes összefüggést mutat az évi átlagoknak ranyértékben kiszámított alakulása : 3 (0 О)X S ►» .3 Я 4S “ ЯЯ V о а с о я Ut со U. -2 иЗ 1931 53 64 83 67 1932 40 47 62 50 1933 48 54 64 55 1934 49 54 64 56 1935 43 47 58 49 1936 55 58 67 60 1937 68 70 79 72 Pamutíonaí árak* Minőség Szám Dollárcent per kg. à 5.78 P Amerika la 20 52.3 1» n 30 58.3 »» n 40 71.6 Makó kártolt 20 60.3­­ fi Makó szuperkártolt 3 centtel drágább Makó fésült a kártoltnál 10 centtel drágább 40 73.8 Bengál 6-10 42 M Vigogne 12 43 príma nyersfehér 1 %, 40-42 színes 11 „ 44-46 színes 14 „ 50-52 fekete, szürke 11 „ 42-44 fekete, szürke 14 „ 48-50 fekete (Zeuggyártásra) nyers-fehér flanel 6V2 „ 28-30 gyártására la. sötét fehér, bar-6Va „ 35 -371/2 chend gyártására Ha. sötét fehér, bar-10 35-37 chend gyártására 10 „ 32-34V2 * Tájékoztató árak lapmegjelenés előtt két nappal, a rendes fonókondiciók mellett. Flórfonat árak változatlanok, a piac üzletiben Nyersáru árak Árak középminőségű árura értendők, nagybani vételnél, nettó plusz 15% fázisadó. Nyolc napon belül 46/6, 30 napon belül 3% pénztári enged­mény. Szélesség Beállítás Ár­a per m 63 % 13/12 20/20 0.35 — 0.37 78 % 15/15 20/20 0.47 — 0.48 86 %,_ 0.52 — 0.54 86 % 21/21 30/30 0.60 — 0.63 82 % 18/18 20/20 0.60 — 0.63 76 % 15/15 16/16 0.58 — 0.60 156 % 15/15 16/16 1.18 — 1.22 192 % 21/21 30/30 1.47 - 1.50 A Távol Kelet selyemtermelő országai az utóbbi időben növelik az Északamerikai Egyesült Álla­mokba irányuló nyersselyemkivitelüket, hogy ha­dicéljaikra minél több devizát szerezhessenek. Olaszország azonban nem folyamodik ilyen hálátlan, kétkulacsos üzletpolitikához és vá­rakozó álláspontra helyezkedik. Az olasz piac helyzete decemberben kissé javult. Na­gyobb a kereslet és szórványosan határidőüzlet­­ben is létrejött néhány kötés. A selyempiac helyzetének enyhülését elsősor­ban, a japánok gyors előrenyomulásának és Nan­king bevételének tulajdonítják és számolnak a távolkeleti konfliktus gyors befejeződésével. A Yokohama-i selyempiacon az árszínvonal, átmenetileg 700 yen felé emelkedett. Hulladék­ selymek ára is tartott. Gubákban csekély a forga­lom, mert a japán fonodáknak még nagy a készletük. * Olasz nyersselyemárak, frankó Milánó, netto komptant lírában. Grége Gd. Exquis 13/22 (fő­leg harisnyagyártásra) 156—158, Grége Gd. ex­quis I­a Friuli 13/22 146—148, Grége Extra 13/22 1142,­­Grége Classique 13/22 138—140, Organzin Piemont Exquis 19/21 és 20/22 175— 178 lira. Gyapjúfonal árak* Az olasz termelők nagyrészben már be­szállították termésüket a Federcanapa gyűjtő­­raktáraiba. A kenderárak tartottak. Olasz kenderárak pro quintale Urában: par­tite buone 590, medie 535, andanti 485, Scarti in natura buoni 330—380, andanti 280—330, Canapa verde 275—330. Stoppe verdi 135— 175 lira. * Az Istituto Centrale di Statistica adatai sze­rint Olaszország 1937 első tíz havában 292.190 q nyerskendert exportált 168,825.000 lira értékben. A gerebenezett kenderkivitel 20.500 q-ára rúgott, 17,430.000 lira értékben. A ken­­derkócexport 97.500 q volt 43,090.000 lira, vé­gül a kenderfonálexport 32.850 q 31,665.000 lira értékben. Minőség nyersen Szám per kg. aranypengő fázis nélkül 5°/o­skontóval Szöv­őfonal A/В 40/1 13.30 .. А 40/1 13.60­­ A/В 40/2 13.80 A 40/2 14.10 Zefir motringban A/B 30/2 13.20 A 30/2 13.50 Seviet A 28/2 9.70­­ Tájékoztató árak lapmegjelenés előtt két nappal irányzata barátságos. Londoni Firsts tonnánként január—februári szállításra 18 5/8, február—már­ciusra 18 3/4, március—áprilisra 19 fontsterlin­get jegyzett január 10-én. I KÖZ SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR 1938 január 18., d. e. 10 óra. Postavezér­igazgatóság. Pénzeslevél csomagzsákok. 1938 j­a­n­u­á­r ,20., d. e. 10 óra. Országos Ruházati Intézet. Az állami gyermekmenhelyek 1938. évi nyári ruha­szükséglete. 1938 január 21., d. e. 10­­óra. Budapest polgármestere. A székesfőváros hivatalai, iskolái, intézetei és üzemei részére szükséges különféle textiláruk, táblatörlő, törülköző, lepedő és pa­­mutáru, padlótörlő, portörlő, súrolóruha szállí­tása. 1938 január 27., d. e. 10 óra. Postavezér­igazgatóság. 800.000 méter nemzetiszinű zsinór szállítása. 1938 január 28., déli 12 óra. Postataka­rékpénztár. 25.000 drb bekötőkendő szállítása. PARTI FONALAKAT VESZEK ÉS ELADOK Ifj. Popper Mór Bpest, V. Arany János­ u. 34. Tel.: 1-111-29 GROSSMANN fonal- és textilfestőgyár BUDAPEST, VI. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚT 48 SZ. Gyapjú-, pamut- és müselyemfonalak festése­­minden célra, minden kivitel­ben. Müselyem- és pamutfonalak k­izelése. Fonatcsévéket kúp- és hengeres kivitelben gyárt BERKOVITS PAPÍR ÁRUGYÁR Budapest, VII, Sip-utca 4. Tel: 1-425-31 ]Kupfer Károly [i jUZtitLlaUa. - a- 6.

Next