Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-14 / 1. szám

és textilfestőgyár Budapest, VI. Petneházy-u. 69/a Pamut, műse­­lyem, gyapjú­­fonal, harisnya, textiláru festés és kikészítés Gyártja : NÉKA GYÖNGYHÁZGOMBGYÁR VII. Dob­ utca 42. 4 Telefon : 13-46-25 Schüller-Perlé színtartó, dobozonkint 10 metr. , 50 gr Schüller-Sasperlé színtartó dobozonként 10 gomb. a 10 gr Schüller-Bokréta színtartó mercerizálatlan himzőpamut, nagy doboz­ban és kis dobozban Legközelebb piacra hozzuk: Schüller „Százszorszép" színtartó himzőpamutot 12 mott dobozonként, selyemfényű, sakellaridis fonalból, 12. 16. 20. 25. 30. számokban Schüller és Társa rt. Budapest, XIV. Róna-u. 95 Á LEGSZEBB FÉRFI KRASZNER LAJOS cég MINTAGY Ű J­ŮЕМ ÉN Y ÉHEN BUDAPEST, Л., DE A­­ FERENC TÉR *2 India jutagyárainak fantasztikus dömpingje okozta a magyar jutaszövet- és zsák­export hirtelen visszaesését . Kétezer munkást elbocsátottak . A magyar jutaipar 1935-ben és 1936- ban nagymennyiségű jutaszövetet expor­tált, 90—956/o-ban az Északamerikai Egyesült Államokba, kisebb tételeket Tö­rökországba, Nagybritanniába, Uru­­guayba, Argentínába, Ecuadorba, Nor­végiába, Peruba stb. 1937-ben az indiai jutagyárak rend­kívül nagy mértékben növelték a ter­melést. Az Indian Jute Mills’ Associa­tion'­s e szövetségen kívülálló kisebb­­nagyobb gyárak között ugyanis hosszabb tárgyalás után sem jött létre megegye­zés. A termelés korlátozására vonatkozó régebbi megállapodás 1937 március 1-én lejárt, így tehát a gyárak tetszésük sze­rint bővíthették üzemeiket újabb szövő­székek beállításával, sőt a munkaidő korlátozására vonatkozó egyezményt is hatályon kívül helyezték. A gyártulajdonosok számítását azonban keresztülhúzta az indiai jutagyári mun­kások totális sztrájkja, amely hosszabb ideig megbénította az üzemek működé­sét. Március 1-étől május közepéig kb. 220.000 indiai munkás szüntette be a munkát. Ennek tulajdonítható, hogy a hesszián világpiaci ára a januári 30.10 fontsterlingről május elején tonnánként 35 fontsterlingre drágult. Ezt az alkalmat kitűnően felhasznál­ták a magyar gyárak és újabb munká­sok beállításával legnagyobb energiával bonyolították le a befutó amerikai ren­deléseket. Az 1937. évi magyar jutaszövetexport következőképpen alakult : 1936 első tíz havában 2724 q, 1937 azonos időszakában 14.153 g jutazsákot exportáltunk 896.000 P értékben. A zsákkivitel első tízhavi többletértéke 720.000 P volt. A magyar jutaexport 1937 novembe­rében megtorpant. Ezt a tendenciavál­tozást az indiai jutaszövőipar dömping­­politikája okozta. Az indiai jutaszövő- , gyárak ugyanis a kalkuttai totális sztrájk megszűnése után nyakló nélkül hajszolh­atj­­ák a termelést és óriási mennyisége­ket dobtak piacra fantasztikusan olcsó árakon, amelyek mellett a magyar juta­­szövőipar már nem versenyképes. Ezek az árak valóban még az előállítási költ­ségeket sem fedezik. Az árak nyilván még rohamosabban esnek, ha az Észak­­amerikai Egyesült Államokban az ala­csonyabb árszínvonalon nem maradt volna változatlanul élénk a jutaáruk é­rinti . РГРЦ ol India 1935-ben 1200 millió, 1936-ban 1600 millió, végül 1937 első nyolc ha­vában — a sztrájk miatti üzemszünete­lés ellenére — 1150 millió négyzetyard jutaszövetet exportált. Kalkutta gigantikus jutatermelése kü­lönösen akkor jelent majd eminens ve­szélyt az európai jutagyáraknak, ha az Indian Jute Mills’ Association újból ku­darcot vall a termelés korlátozására vo­natkozó javaslataival. Ez a labilis világpiaci helyzet, sajnos, arra kényszerítette a Kender-, Juta- és Textilitipar Rt. vezetőségét, hogy a négy­ezer főnyi munkáslétszámának felét, 2000 embert elbocsájtson. Az export oroszlánrészét ez a gyár bonyolította le, noha a Magyar Kender-, Len- és Juta­ipar Rt. is tekintélyes tételeket szállít külföldre. Kisebb mértékben még ma is van ki­vitel, de korántsem annyi, hogy a tel­jes munkáslétszámot foglalkoztatni le­hetne. A magyar jutagyárak az utóbbi évtized folyamán közismert agilitásukkal kitűnő összeköttetéseket szereztek Északameri­­kában és több más országban. Cikkeik jó minőségűek, normális körülmények kö­zött versenyképesek és így remélhető, hogy exportkapcsolataik ez év folyamán újból ki fognak mélyülni. 4 Érték pengőben Január 3.243 179.000 Február 2.654 156.000 Március 4.633 276.000 Április 5.255 309.000 Május 3.916 204.000 Június 6.396 326.000 Július 5.327 269.000 Augusztus 4.508 245.000 Szeptember 4.973 265.000 Október 5.469 315.000 összesen 50.204 2.544.000 Versenyképes svájci műselyem­­fonal a magyar piacon... A svájci — magyar kereskedelmi tárgyalások folyamatban vannak. A ma­gyar kormány arra törekedik, hogy Svájc 1938- ban minél több mezőgazdasági terményt vegyen át tőlünk. 1936-ban Svájc többek közt 1.467.000 q búzát, 12.000 q babot, 4964 q tojást, 1430 q szénát, 1450 q rozsot vásárolt tőlünk. Sőt még vajat is szállítottunk Svájcba — ha nem is sokat. .. (1932-ben és 1933-ban árpatermé­sünk legjavát 231.000, illetve 347.000 q-ot Svájcba exportáltuk. 1936-ban teljesen meg­szűnt a Svájcba irányuló árpaexport.) A svájci delegáció hajlandóságot is mutat, hogy a magyar kormánynak a mező­­gazdasági kivitelre vonatkozó kívánalmait a legmesszebbmenően honorálja. Ezzel szemben azonban nagyobb részesedést akar elérni a magyar műselyemkiviteli üzletben. Azt kéri tehát, hogy a svájci frankra megállapított felárat a magyar kor­mány megfelelően mérsékelje, hogy a svájci műselyem ily módon verse­nyezhessen a magyar piacon a né­met és az olasz műanyagokkal. Előreláthatóan ezen az alapon létre is jön a két kormány között a megegyezés. Igen való­színű, hogy a legközelebbi időben már ko­molyan számolhatunk a magyar piacon a svájci müselyemgyárakkal, mint az eddiginél lényege­sen nagyobb mennyiséget szállítói tényezőkkel. Svájc 1932-ben, az akkor még a mainál felé­vel kisebb volumenű magyar selyem- és müse­­lyemfonálimportban 18­ °/o-kal, 1935-ben pedig közel 10 o/o -kal részesedett. A svájci—magyar kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban bizonyára érdekelni fogja a ma­gyar piacot, hogy a svájci kormányt miért helyez elsősorban arra súlyt, hogy a műselyem­­bevitelt nálunk lehetővé tegye és ezenkívül miért interveniál, hogy főleg a hímzése­k és egyéb svájci készáruknak nálunk piacot biz­tosítson. Svájc ugyanis egyre érezhetőbb kivi­teli gondokkal küzd. A svájci textilipar kivitele az utóbbi idő­ben a következőképpen alakult: Textilkivitel értéke millió svájci frankban: Fenti táblázat kiviteli értékeinél azonban te­kintetbe kell vennünk, hogy a svájci fran­kot 1936 végén 30°/6-k­a­­ leértékelték. A belföldi piac stagnál. A behozatali kontin­gens rendszer felfüggesztése óta elárasztották Svájcot olcsó, olasz gyapjúszövetekkel. A se­lyemszövő- és a műselyemipar most már erő­sebben érzi a lyoni versenyt és a francia frank lemorzsolódásával kapcsolatos jelenségeket. A hur­koló- és kötőipar helyzete nem mondható ked­vezőnek. A harisnyaipar viszont kielégítő ered­ménnyel dolgozik. A hímzőipar kitűnő konjunktúrája is gyen­gült, ámbár a kiváló minőségű svájci csipke az olcsóbb és közepes minőségű osztrák és olasz áruval különösen a keleti piacokon még min­dig eredményesen versenyez. 1935. 1936. 1937. január—szeptember Textilipar összesen 108.3 108.0 155.1 Selyemkelmék 20.3 21.6 27.3 Hímzések 9.4 11.4 20.7 Pamutszö­vetek 36.0 38.5 56.6 Pamutfonalak 16.6 12.1 15.7 Sápp 2.3 2.7 3.9 Müselyem 12.7 11.7 15.9 Hurkolt- és kötöttáruk 2.7 3.1 5.4 Fésűs szalag 2.7 2.1 2.3 Selyemszalagok 3.0 2.6 4.4 Gyapjú szövetek 2.6 1.2 2.5 KOKROJY JÓZSEF és FIA­I KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR — FÉSÜSFONÓGYÁR fehérítő- és festőgyár HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOKKÁ V. A fi­ANY JÁNOS­ UTCA 29 KÖTSZ­GYÁR '^Megjelent a PERLESZ HARISNYAGYÁR— arany sorozata D­émon, ____________ (erjedetvékony pernyeselyem parisnya, estélyi alkalmakra ____________ Ostrivoi, santung kikészitésü, fias szál­úé копу, estélyre és délutánra — Goffette, — vékonyszálú Я$ет6егд, igen tartós, minden alkalomra— FEHÉRÁRÚ és KELENGYE GYÁRTMÁNYOKAT VEGYÉTEK! Non plus ultra lerakat Fürst S. György cég Budapest, V. Sas­ utca 21. Tel: 123-357

Next