Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-14 / 1. szám
és textilfestőgyár Budapest, VI. Petneházy-u. 69/a Pamut, műselyem, gyapjúfonal, harisnya, textiláru festés és kikészítés Gyártja : NÉKA GYÖNGYHÁZGOMBGYÁR VII. Dob utca 42. 4 Telefon : 13-46-25 Schüller-Perlé színtartó, dobozonkint 10 metr. , 50 gr Schüller-Sasperlé színtartó dobozonként 10 gomb. a 10 gr Schüller-Bokréta színtartó mercerizálatlan himzőpamut, nagy dobozban és kis dobozban Legközelebb piacra hozzuk: Schüller „Százszorszép" színtartó himzőpamutot 12 mott dobozonként, selyemfényű, sakellaridis fonalból, 12. 16. 20. 25. 30. számokban Schüller és Társa rt. Budapest, XIV. Róna-u. 95 Á LEGSZEBB FÉRFI KRASZNER LAJOS cég MINTAGY Ű JŮЕМ ÉN Y ÉHEN BUDAPEST, Л., DE A FERENC TÉR *2 India jutagyárainak fantasztikus dömpingje okozta a magyar jutaszövet- és zsákexport hirtelen visszaesését . Kétezer munkást elbocsátottak . A magyar jutaipar 1935-ben és 1936- ban nagymennyiségű jutaszövetet exportált, 90—956/o-ban az Északamerikai Egyesült Államokba, kisebb tételeket Törökországba, Nagybritanniába, Uruguayba, Argentínába, Ecuadorba, Norvégiába, Peruba stb. 1937-ben az indiai jutagyárak rendkívül nagy mértékben növelték a termelést. Az Indian Jute Mills’ Association's e szövetségen kívülálló kisebbnagyobb gyárak között ugyanis hosszabb tárgyalás után sem jött létre megegyezés. A termelés korlátozására vonatkozó régebbi megállapodás 1937 március 1-én lejárt, így tehát a gyárak tetszésük szerint bővíthették üzemeiket újabb szövőszékek beállításával, sőt a munkaidő korlátozására vonatkozó egyezményt is hatályon kívül helyezték. A gyártulajdonosok számítását azonban keresztülhúzta az indiai jutagyári munkások totális sztrájkja, amely hosszabb ideig megbénította az üzemek működését. Március 1-étől május közepéig kb. 220.000 indiai munkás szüntette be a munkát. Ennek tulajdonítható, hogy a hesszián világpiaci ára a januári 30.10 fontsterlingről május elején tonnánként 35 fontsterlingre drágult. Ezt az alkalmat kitűnően felhasználták a magyar gyárak és újabb munkások beállításával legnagyobb energiával bonyolították le a befutó amerikai rendeléseket. Az 1937. évi magyar jutaszövetexport következőképpen alakult : 1936 első tíz havában 2724 q, 1937 azonos időszakában 14.153 g jutazsákot exportáltunk 896.000 P értékben. A zsákkivitel első tízhavi többletértéke 720.000 P volt. A magyar jutaexport 1937 novemberében megtorpant. Ezt a tendenciaváltozást az indiai jutaszövőipar dömpingpolitikája okozta. Az indiai jutaszövő- , gyárak ugyanis a kalkuttai totális sztrájk megszűnése után nyakló nélkül hajszolhatják a termelést és óriási mennyiségeket dobtak piacra fantasztikusan olcsó árakon, amelyek mellett a magyar jutaszövőipar már nem versenyképes. Ezek az árak valóban még az előállítási költségeket sem fedezik. Az árak nyilván még rohamosabban esnek, ha az Északamerikai Egyesült Államokban az alacsonyabb árszínvonalon nem maradt volna változatlanul élénk a jutaáruk érinti . РГРЦ ol India 1935-ben 1200 millió, 1936-ban 1600 millió, végül 1937 első nyolc havában — a sztrájk miatti üzemszünetelés ellenére — 1150 millió négyzetyard jutaszövetet exportált. Kalkutta gigantikus jutatermelése különösen akkor jelent majd eminens veszélyt az európai jutagyáraknak, ha az Indian Jute Mills’ Association újból kudarcot vall a termelés korlátozására vonatkozó javaslataival. Ez a labilis világpiaci helyzet, sajnos, arra kényszerítette a Kender-, Juta- és Textilitipar Rt. vezetőségét, hogy a négyezer főnyi munkáslétszámának felét, 2000 embert elbocsájtson. Az export oroszlánrészét ez a gyár bonyolította le, noha a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. is tekintélyes tételeket szállít külföldre. Kisebb mértékben még ma is van kivitel, de korántsem annyi, hogy a teljes munkáslétszámot foglalkoztatni lehetne. A magyar jutagyárak az utóbbi évtized folyamán közismert agilitásukkal kitűnő összeköttetéseket szereztek Északamerikában és több más országban. Cikkeik jó minőségűek, normális körülmények között versenyképesek és így remélhető, hogy exportkapcsolataik ez év folyamán újból ki fognak mélyülni. 4 Érték pengőben Január 3.243 179.000 Február 2.654 156.000 Március 4.633 276.000 Április 5.255 309.000 Május 3.916 204.000 Június 6.396 326.000 Július 5.327 269.000 Augusztus 4.508 245.000 Szeptember 4.973 265.000 Október 5.469 315.000 összesen 50.204 2.544.000 Versenyképes svájci műselyemfonal a magyar piacon... A svájci — magyar kereskedelmi tárgyalások folyamatban vannak. A magyar kormány arra törekedik, hogy Svájc 1938- ban minél több mezőgazdasági terményt vegyen át tőlünk. 1936-ban Svájc többek közt 1.467.000 q búzát, 12.000 q babot, 4964 q tojást, 1430 q szénát, 1450 q rozsot vásárolt tőlünk. Sőt még vajat is szállítottunk Svájcba — ha nem is sokat. .. (1932-ben és 1933-ban árpatermésünk legjavát 231.000, illetve 347.000 q-ot Svájcba exportáltuk. 1936-ban teljesen megszűnt a Svájcba irányuló árpaexport.) A svájci delegáció hajlandóságot is mutat, hogy a magyar kormánynak a mezőgazdasági kivitelre vonatkozó kívánalmait a legmesszebbmenően honorálja. Ezzel szemben azonban nagyobb részesedést akar elérni a magyar műselyemkiviteli üzletben. Azt kéri tehát, hogy a svájci frankra megállapított felárat a magyar kormány megfelelően mérsékelje, hogy a svájci műselyem ily módon versenyezhessen a magyar piacon a német és az olasz műanyagokkal. Előreláthatóan ezen az alapon létre is jön a két kormány között a megegyezés. Igen valószínű, hogy a legközelebbi időben már komolyan számolhatunk a magyar piacon a svájci müselyemgyárakkal, mint az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiséget szállítói tényezőkkel. Svájc 1932-ben, az akkor még a mainál felével kisebb volumenű magyar selyem- és müselyemfonálimportban 18 °/o-kal, 1935-ben pedig közel 10 o/o -kal részesedett. A svájci—magyar kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban bizonyára érdekelni fogja a magyar piacot, hogy a svájci kormányt miért helyez elsősorban arra súlyt, hogy a műselyembevitelt nálunk lehetővé tegye és ezenkívül miért interveniál, hogy főleg a hímzések és egyéb svájci készáruknak nálunk piacot biztosítson. Svájc ugyanis egyre érezhetőbb kiviteli gondokkal küzd. A svájci textilipar kivitele az utóbbi időben a következőképpen alakult: Textilkivitel értéke millió svájci frankban: Fenti táblázat kiviteli értékeinél azonban tekintetbe kell vennünk, hogy a svájci frankot 1936 végén 30°/6-ka leértékelték. A belföldi piac stagnál. A behozatali kontingens rendszer felfüggesztése óta elárasztották Svájcot olcsó, olasz gyapjúszövetekkel. A selyemszövő- és a műselyemipar most már erősebben érzi a lyoni versenyt és a francia frank lemorzsolódásával kapcsolatos jelenségeket. A hurkoló- és kötőipar helyzete nem mondható kedvezőnek. A harisnyaipar viszont kielégítő eredménnyel dolgozik. A hímzőipar kitűnő konjunktúrája is gyengült, ámbár a kiváló minőségű svájci csipke az olcsóbb és közepes minőségű osztrák és olasz áruval különösen a keleti piacokon még mindig eredményesen versenyez. 1935. 1936. 1937. január—szeptember Textilipar összesen 108.3 108.0 155.1 Selyemkelmék 20.3 21.6 27.3 Hímzések 9.4 11.4 20.7 Pamutszövetek 36.0 38.5 56.6 Pamutfonalak 16.6 12.1 15.7 Sápp 2.3 2.7 3.9 Müselyem 12.7 11.7 15.9 Hurkolt- és kötöttáruk 2.7 3.1 5.4 Fésűs szalag 2.7 2.1 2.3 Selyemszalagok 3.0 2.6 4.4 Gyapjú szövetek 2.6 1.2 2.5 KOKROJY JÓZSEF és FIAI KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR — FÉSÜSFONÓGYÁR fehérítő- és festőgyár HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOKKÁ V. A fiANY JÁNOS UTCA 29 KÖTSZGYÁR '^Megjelent a PERLESZ HARISNYAGYÁR— arany sorozata Démon, ____________ (erjedetvékony pernyeselyem parisnya, estélyi alkalmakra ____________ Ostrivoi, santung kikészitésü, fias szálúé копу, estélyre és délutánra — Goffette, — vékonyszálú Я$ет6егд, igen tartós, minden alkalomra— FEHÉRÁRÚ és KELENGYE GYÁRTMÁNYOKAT VEGYÉTEK! Non plus ultra lerakat Fürst S. György cég Budapest, V. Sas utca 21. Tel: 123-357