Textil-Ipar, 1939 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-13 / 1. szám

Textilipar 1939 január 13 Ч**­| VARGA TESTVÉREK VENTILÁTOR ÉS LEMEZÁRU GYÁR Budapest, VI. Röppentyű­ utca 61 Telefon: 2­ 913 26 Gyártunk és tervezünk: szellőző-, légsűtő-, légnedvesítő-, köd­­telenítő-, légszűrő-, szárító-, por­­füst,­­forgács elszívó-, pneum­­szállító beren­dezéseket. Ventilátorokat minden célra. PRÁCER LAPOR vegyiáru nagykereskedő Budapest, V. Honvéd­ u. 5. Telefon: 1-227-26 Állandóan raktárról szállíthatók: Aceton, ammóniákszóda, antichlor, borax, burgonyaliszt, ceresin, klórlug, klórmész, dextrin, étherek, ecetsavas nátron, elain, formaldehyd, glaubersó, hangyasav, hydro­gén, hydrosulfit, keményítő, kenőszappan, kénnátrium, lúgkő, marókák­, gummi ara­bicum, oxálsav, szalmiákszesz, szódabkcar­­bóna, terpentin és más textil-segédanyagok. CELLOPHAN ívek és zacskók TEXTÍLIÁK csomagolásához HAJDÚ ÉS BOKOR PAPÍRNAGYKERESKEDÉS BUDAPEST, VII. SÍP-U. 3. TEL. 138-088 MAGY­A­M LAJTOS gépszíj- és műszaki BŐRÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KERÜLET KATONA JÓZSEF­ U. 9-11 TELEFON: 113-703 és 120-262 Gyártó bőrhajtószíjakat, műszaki bőrárukat, textiltechnikai bőrárukat a legjobb minő­ségben, elsőrendű kivitelben. Szakszerű tanácsadás minden szijtechnikai kérdésben. „TRIUMPFLEX” gépszíj a modern gépi üzem legjobb hajtószíja „HUNGÁRIA“ MŰTRÁGYA, KÉNSAV ÉS VEGYI IPAR R. T. Budapest, V. Árpád­ utca 8. Telefon: 123-95­7, 115-2­34 Textilipari segédanyagok: techn. és vegytiszta kén­sav és sósav, enyvek, szulfát, glaubersó, kese­­rüsó és marólúgok HYDROSULFIT CONC. PULV. HYDRALBIT HYDRALBIT I HYDROLAVIN REDUCIT H REDUCIT CL REDUCIT ZO Téli Vásár: január 21—30 — kevesebb alkalmi áruval... A téli vásárt január 21—30. között tartják meg. Ez a terminus tulajdonkép­pen kompromisszum eredménye, mivel az áruházak január 16—28. közötti ter­minust kértek, ezzel szemben a detai­­listák mindössze hét napon át (január 23—30) tartó vásárt voltak hajlandók koncedálni. A hirdetések már a 20-iki lapokban megjelentethetők.­­ Azok a cégek, ame­lyek elsősorban vannak érdekelve a téli vásár üzleti forgalmában, úgy informál­­tak bennünket, hogy textilárukban sok­kal kevesebb lesz az úgynevezett partie­­áru, mint a múlt évben, mivel a gyárak téli áruikat szinte az utolsó méterig már korábban kiárusították, tavaszi árukban pedig még nem is gyűlhetett össze okká­­zióáru. Ennek ellenére az áruházak és a nagyobb detailcégek mindent el fognak követni, hogy olcsó árakkal magukhoz vonzzák a vásárló közönség széles réte­geit és minél nagyobb élénkséget vará­zsoljanak az utóbbi hetekben amúgy is túlontúl tartózkodó üzleti életbe. Miért nem lépett életbe a kereskedelmi alkalmazottak minimális fizetése? Még december hónap első napjaiban közlések jelentek meg a napisajtóban arról, hogy az illetékes bizottságok az iparban és a kereskedelemben megálla­pították a tisztviselőkre és alkalmazot­takra érvényes legkisebb havi fizetést és munkabéreket. A legkisebb fizetések megállapítása, kategóriákba osztva, há­rom szempont alapján történt. Az első volt a területi szempont, amely az or­szágot három területi csoportra osztotta fel. Az elsőbe tartozott Budapest és kör­nyéke, a másodikba az ország többi tör­vényhatóságai és a megyei városok, a harmadikba pedig az ország többi köz­ségei. A kategorizálás másik alapja a tisztviselő és alkalmazott képzettsége volt s itt ismét három csoportba osztva álla­pították meg a legkisebb fizetéseket, külön a főiskolai végzettségű, külön a középiskolát végzett, illetve érettségizett és külön az ennél is kisebb képzettséggel biró alkalmazottak részére. Végül a ka­tegorizálás harmadik szempontja a szol­gálati időből indult ki és fokozatosan emelkedő fizetéseket állapított meg te­rületi csoportok és végzettségek alapján, a szolgálati idő figyelembevételével. A napilapok nem adtak arról híradást, hogy a legkisebb fizetések megállapítására vonat­kozó határozat külön történt az ipar és külön a kereskedelemben s azt az iparra, illetve­ a kereskedelemre nézve a külön-külön ille­tékes szakbizottságok hozták meg, azonban oly módon, hogy a legkisebb fizetések ösz­­szege a fenti kategóriák figyelembe véte­lével azonos összegben állapíttatott meg. A napilapokban megjelent híradások után a december 8-i hivatalos lapban közétették az iparügyi­ miniszter rendeletét, amely a leg­kisebb fiz­etéseket az ipari alkalmazottakra nézve kötelezően megállapította és január 1-ével életbe is léptette. A kereskedelemre vonatkozólag azonban a rendelkezés a mai napig sem jelent meg. A Textil-Ipar Újság illetékes helyen érdek­lődött és megállapította, hogy a legkisebb fizetések tényleg csak az ipari alkalmazot­takra érvényesen léptek életbe. A kereskedelmi alkalmazottak éspedig kereskedelmi tisztvi­selők, segédek és tanoncok legkisebb munka­bérére vonatkozólag ugyan meghozta dönté­sét karácsony előtt az illetékes bizottság is, majd újabb döntést hozott a kereskedelmi se­gédmunkások legkisebb munkabérére vonat­kozólag, e döntések ellen azonban a fenn­álló jogszabályok értelmében 8 napon belül fellebbezésnek van helye és a különböző ér­dekeltségek nagymértékben éltek is a fel­lebbezés jogával, úgyhogy a határozat jog­erőre emelkedése előtt a fellebbezések egész sora futott be a kereskedelmi minisztériumba. A fellebbezésekben a legkülönbözőbb szem­pontok vannak kidomborítva, így pl. hivatkoz­nak az érdekeltségek arra, hogyha érettsé­gizett kereskedelmi tisztviselőnek magasabb fizetést kell biztosítaniuk, a kereskedelmi élet mellőzni fogja ilyenek alkalmazását azokon a területeken, ahol eddig őket szívesen al­kalmazták, noha a munkakör nem­ olyan ter­mészetű, hogy középiskolai végzettséget, il­letve érettségit feltétlenül megkívánna. Szóvá tették a fellebbezésekben azt is, hogyha a szolgálati viszonyt kapcsolatba hoznák a fi­zetésekkel, könnyen veszélyeztetik az alkalma­zottak helyzetének stabilitását, tehát szociális szempontból éppen ellenkező eredmény kö­vetkezik be, mint amit a tervbe vett rendel­kezés kíván. Illetékes helyről nyert információink szerint mindezek a szempontok komoly megfontolásra késztetik a kereskedelem­ügyi kormányt és lehetséges, hogy az egész problémát a kereskedelmi minisz­ter újabb határozathozatal céljából a bizottsághoz visszautalja. A fennálló jog­szabályok értelmében ugyanis­­ a keres­kedelmi miniszter a határozaton nem változtathat, hanem arra nézve megerő­sítési vagy visszautasítá­si joga van. Az utóbbi esetben a bizottságnak a felme­rült szempontok figyelembevételével új döntést kell hoznia. Értesüléseink szerint a kereskedelmi miniszter rövid időn belül határoz s amennyiben bizottság elé utalja a kér­dést, a bizottság is gyorsan meg fogja hozni döntését. Felmerült most már az a kérdés is: lehetséges-e, hogy a kereskedelemben más összegű minimális fizetéseket álla­­pítsanak meg, mint az ipari alkalmazot­takra? E kérdésre vonatkozóan azon a helyen, ahol a problémát alaposan isme­rik, azt a választ adták érdeklődésünkre, hogy ilyen differenciálódás van a jelen­ben és lesz a jövőben is s azt maga az élet termeli ki. Egyébként is minimális munkabérek megállapításáról van szó és úgy az ipari, mint a kereskedelmi élet a hasznos és jó munkát végző alkalma­zottakkal szemben a minimális fizetések­nél lényegesen magasabb díjazásokat szo­kott kialakítani. A kereskedelmi minisz­térium éppen az alkalmazottak szociális érdekeinek védelmében teszi komoly megfontolás tárgyává az egész problé­mát, miután nem akar olyan intézkedé­seket hozni, amelyek akár a termelő­­munka, akár pedig az alkalmazottak ér­dekeit sértenék. HORVÁTH MIKSA SZŐNYEGIPAR RT. Futószőnyegek gyártása minden minőségben Magyar perzsaszőnyegek készítése. Budapest, V. Bálvánv-u. 17. :: Tel. 116-793 3. oldal Uj bizottság rendezi a szőnyegipari munkások béreit Mint annak idején jelentettük, az ipar­ügyi miniszter nem hagyta jóvá azt a javaslatot, amelyet a torontáli és a cso­mózott perzsaszőnyegeket előállító mun­kások minimális munkabéreire vonatko­zólag a szakbizottság előterjesztett. A miniszter nemrég új bizottságot nevezett ki, amely most bizonyos újabb szem­pontok figyelembevételével fog a bérek kérdésével foglalkozni. Ebben az ipar­ágban ugyanis a gyáripari munkásokon kívü­l több ezer háziipari munkás is dol­gozik, így tehát szinte leküzdhetetlen bo­nyodalmakat idézne elő, ha a minimális munkabérmegállapítás kizárólag csak a gyári munkásokra vonatkoznék. Ebben az esetben ugyanis a gyáripar teljesen versenyképtelen lenne azokkal a válla­latokkal szemben, amelyek háziipari vagy otthon dolgozó alkalmi munkásoknak ad­nak fonalakat szőnyegkészítés céljából. Ha nyugalmi állapotot kíván a miniszter a termelésnek ebben az ágában terem­teni, úgy a bérrendezést az egész vona­lon végre kell hajtani, mert különben a nagy áldozatokkal megteremtett sző­nyeggyáripar létalapjaiban rendülne meg. Ugyancsak mérlegelnie kell majd a bi­zottságnak a bérek megállapításánál azt a körülményt is, hogy a csomózott sző­nyegeket szinte kizárólag belföldön ér­tékesítik és ha a bérek új rendezése mértéktelenül megdrágítaná a termelést, úgy egészen bizonyos, hogy a fogyasz­tás a minimumra zsugorodna és sajnos, a munkások százai, esetleg ezrei válná­nak kény értelemmé, akik ilyenformán csak elméletileg jutnának a »minimális mun­kabérekhez«.* Egységes rendszerbe foglalják a minimális munkabérrendeleteket Az iparügyi miniszter által kinevezett textilipari minimális munkabér főbizott­ság megkezdte tárgyalásait, amelyeknek célja, hogy az eddig megjelent textilipari minimális munkabérrendeleteket egysé­ges rendszerbe foglalják. A gyakorlati élet ugyanis megmutatta már, hogy me­lyek azok a visszásságok, amelyek a ter­melés nyugodt menete érdekében feltét­lenül kiküszöbölendők. De szükség van a rendeletek világosabb értelmezésére, tisztább áttekinthetőségére, a területi ha­tárvonalak összehangolására, az azonos munkamenetek megállapítására és bizo­nyos bérkategóriák egységes nívóra való hozatalára. Mindezekben a kérdésekben a főbizottság előadója nagykállói Nagy Dezső miniszteri osztálytanácsos, a Tex­tilipari Kis- és Középvállalatok Országos Egyesületének igazgatója. Értesüléseink szerint az előadó már elkészítette rész­letes elaborátumát, amelyet a főbizott­ság legközelebbi ülésén fog előterjeszteni. Majdnem bizonyosra vehető tehát, hogy néhány héten belül az összes függő kér­déseket letárgyalják, ami annál inkább kívánatos, mivel a minimális munka­bérekről szóló rendeletek egyes intézke­dései között mutatkozó ellentétek követ­keztében máris sok per indult meg és a rendeletek eltérő rendelkezései folytán a bíróságok maguk sem tudnak eliga­zodni a nem egységes elvek szerint ké­szült rendeletek labirintusában. * 5 Likvidál a Magyar Gyapjú- és Pamutárugyár A Magyar Gyapjú- és Pamutárugyár Rt., amely még egy évvel ezelőtt mint­egy 600 munkást foglalkoztatott, jelen­leg pedig 400 munkással dolgozik, el­határozta, hogy Budapesten, a Vaskapu­utcában lévő üzemét fokozatosan leépíti. Az üzemi tisztviselőknek már fel is mondtak és a Kux és Langfelder néven működő városi lerakatot is rövidesen megszüntetik. A leépítés fokozatosan tör­ténik és így még hónapokig is eltarthat, amíg a munkát a gyárban véglegesen abbahagyják. A géppark értékesítésére különböző elgondolások vannak, igen valószínű azonban, hogy a berendezés egy részét, esetleg az összes gépeket a legközelebb üzembe helyezendő Losonci é V Posztógyár fogja megvásárolni.

Next