Textil-Ipar, 1939 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1939-01-13 / 1. szám
Textilipar 1939 január 13 Ч**| VARGA TESTVÉREK VENTILÁTOR ÉS LEMEZÁRU GYÁR Budapest, VI. Röppentyű utca 61 Telefon: 2 913 26 Gyártunk és tervezünk: szellőző-, légsűtő-, légnedvesítő-, ködtelenítő-, légszűrő-, szárító-, porfüst,forgács elszívó-, pneumszállító berendezéseket. Ventilátorokat minden célra. PRÁCER LAPOR vegyiáru nagykereskedő Budapest, V. Honvéd u. 5. Telefon: 1-227-26 Állandóan raktárról szállíthatók: Aceton, ammóniákszóda, antichlor, borax, burgonyaliszt, ceresin, klórlug, klórmész, dextrin, étherek, ecetsavas nátron, elain, formaldehyd, glaubersó, hangyasav, hydrogén, hydrosulfit, keményítő, kenőszappan, kénnátrium, lúgkő, marókák, gummi arabicum, oxálsav, szalmiákszesz, szódabkcarbóna, terpentin és más textil-segédanyagok. CELLOPHAN ívek és zacskók TEXTÍLIÁK csomagolásához HAJDÚ ÉS BOKOR PAPÍRNAGYKERESKEDÉS BUDAPEST, VII. SÍP-U. 3. TEL. 138-088 MAGYAM LAJTOS gépszíj- és műszaki BŐRÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KERÜLET KATONA JÓZSEF U. 9-11 TELEFON: 113-703 és 120-262 Gyártó bőrhajtószíjakat, műszaki bőrárukat, textiltechnikai bőrárukat a legjobb minőségben, elsőrendű kivitelben. Szakszerű tanácsadás minden szijtechnikai kérdésben. „TRIUMPFLEX” gépszíj a modern gépi üzem legjobb hajtószíja „HUNGÁRIA“ MŰTRÁGYA, KÉNSAV ÉS VEGYI IPAR R. T. Budapest, V. Árpád utca 8. Telefon: 123-957, 115-234 Textilipari segédanyagok: techn. és vegytiszta kénsav és sósav, enyvek, szulfát, glaubersó, keserüsó és marólúgok HYDROSULFIT CONC. PULV. HYDRALBIT HYDRALBIT I HYDROLAVIN REDUCIT H REDUCIT CL REDUCIT ZO Téli Vásár: január 21—30 — kevesebb alkalmi áruval... A téli vásárt január 21—30. között tartják meg. Ez a terminus tulajdonképpen kompromisszum eredménye, mivel az áruházak január 16—28. közötti terminust kértek, ezzel szemben a detailisták mindössze hét napon át (január 23—30) tartó vásárt voltak hajlandók koncedálni. A hirdetések már a 20-iki lapokban megjelentethetők. Azok a cégek, amelyek elsősorban vannak érdekelve a téli vásár üzleti forgalmában, úgy informáltak bennünket, hogy textilárukban sokkal kevesebb lesz az úgynevezett partieáru, mint a múlt évben, mivel a gyárak téli áruikat szinte az utolsó méterig már korábban kiárusították, tavaszi árukban pedig még nem is gyűlhetett össze okkázióáru. Ennek ellenére az áruházak és a nagyobb detailcégek mindent el fognak követni, hogy olcsó árakkal magukhoz vonzzák a vásárló közönség széles rétegeit és minél nagyobb élénkséget varázsoljanak az utóbbi hetekben amúgy is túlontúl tartózkodó üzleti életbe. Miért nem lépett életbe a kereskedelmi alkalmazottak minimális fizetése? Még december hónap első napjaiban közlések jelentek meg a napisajtóban arról, hogy az illetékes bizottságok az iparban és a kereskedelemben megállapították a tisztviselőkre és alkalmazottakra érvényes legkisebb havi fizetést és munkabéreket. A legkisebb fizetések megállapítása, kategóriákba osztva, három szempont alapján történt. Az első volt a területi szempont, amely az országot három területi csoportra osztotta fel. Az elsőbe tartozott Budapest és környéke, a másodikba az ország többi törvényhatóságai és a megyei városok, a harmadikba pedig az ország többi községei. A kategorizálás másik alapja a tisztviselő és alkalmazott képzettsége volt s itt ismét három csoportba osztva állapították meg a legkisebb fizetéseket, külön a főiskolai végzettségű, külön a középiskolát végzett, illetve érettségizett és külön az ennél is kisebb képzettséggel biró alkalmazottak részére. Végül a kategorizálás harmadik szempontja a szolgálati időből indult ki és fokozatosan emelkedő fizetéseket állapított meg területi csoportok és végzettségek alapján, a szolgálati idő figyelembevételével. A napilapok nem adtak arról híradást, hogy a legkisebb fizetések megállapítására vonatkozó határozat külön történt az ipar és külön a kereskedelemben s azt az iparra, illetve a kereskedelemre nézve a külön-külön illetékes szakbizottságok hozták meg, azonban oly módon, hogy a legkisebb fizetések öszszege a fenti kategóriák figyelembe vételével azonos összegben állapíttatott meg. A napilapokban megjelent híradások után a december 8-i hivatalos lapban közétették az iparügyi miniszter rendeletét, amely a legkisebb fizetéseket az ipari alkalmazottakra nézve kötelezően megállapította és január 1-ével életbe is léptette. A kereskedelemre vonatkozólag azonban a rendelkezés a mai napig sem jelent meg. A Textil-Ipar Újság illetékes helyen érdeklődött és megállapította, hogy a legkisebb fizetések tényleg csak az ipari alkalmazottakra érvényesen léptek életbe. A kereskedelmi alkalmazottak éspedig kereskedelmi tisztviselők, segédek és tanoncok legkisebb munkabérére vonatkozólag ugyan meghozta döntését karácsony előtt az illetékes bizottság is, majd újabb döntést hozott a kereskedelmi segédmunkások legkisebb munkabérére vonatkozólag, e döntések ellen azonban a fennálló jogszabályok értelmében 8 napon belül fellebbezésnek van helye és a különböző érdekeltségek nagymértékben éltek is a fellebbezés jogával, úgyhogy a határozat jogerőre emelkedése előtt a fellebbezések egész sora futott be a kereskedelmi minisztériumba. A fellebbezésekben a legkülönbözőbb szempontok vannak kidomborítva, így pl. hivatkoznak az érdekeltségek arra, hogyha érettségizett kereskedelmi tisztviselőnek magasabb fizetést kell biztosítaniuk, a kereskedelmi élet mellőzni fogja ilyenek alkalmazását azokon a területeken, ahol eddig őket szívesen alkalmazták, noha a munkakör nem olyan természetű, hogy középiskolai végzettséget, illetve érettségit feltétlenül megkívánna. Szóvá tették a fellebbezésekben azt is, hogyha a szolgálati viszonyt kapcsolatba hoznák a fizetésekkel, könnyen veszélyeztetik az alkalmazottak helyzetének stabilitását, tehát szociális szempontból éppen ellenkező eredmény következik be, mint amit a tervbe vett rendelkezés kíván. Illetékes helyről nyert információink szerint mindezek a szempontok komoly megfontolásra késztetik a kereskedelemügyi kormányt és lehetséges, hogy az egész problémát a kereskedelmi miniszter újabb határozathozatal céljából a bizottsághoz visszautalja. A fennálló jogszabályok értelmében ugyanis a kereskedelmi miniszter a határozaton nem változtathat, hanem arra nézve megerősítési vagy visszautasítási joga van. Az utóbbi esetben a bizottságnak a felmerült szempontok figyelembevételével új döntést kell hoznia. Értesüléseink szerint a kereskedelmi miniszter rövid időn belül határoz s amennyiben bizottság elé utalja a kérdést, a bizottság is gyorsan meg fogja hozni döntését. Felmerült most már az a kérdés is: lehetséges-e, hogy a kereskedelemben más összegű minimális fizetéseket állapítsanak meg, mint az ipari alkalmazottakra? E kérdésre vonatkozóan azon a helyen, ahol a problémát alaposan ismerik, azt a választ adták érdeklődésünkre, hogy ilyen differenciálódás van a jelenben és lesz a jövőben is s azt maga az élet termeli ki. Egyébként is minimális munkabérek megállapításáról van szó és úgy az ipari, mint a kereskedelmi élet a hasznos és jó munkát végző alkalmazottakkal szemben a minimális fizetéseknél lényegesen magasabb díjazásokat szokott kialakítani. A kereskedelmi minisztérium éppen az alkalmazottak szociális érdekeinek védelmében teszi komoly megfontolás tárgyává az egész problémát, miután nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyek akár a termelőmunka, akár pedig az alkalmazottak érdekeit sértenék. HORVÁTH MIKSA SZŐNYEGIPAR RT. Futószőnyegek gyártása minden minőségben Magyar perzsaszőnyegek készítése. Budapest, V. Bálvánv-u. 17. :: Tel. 116-793 3. oldal Uj bizottság rendezi a szőnyegipari munkások béreit Mint annak idején jelentettük, az iparügyi miniszter nem hagyta jóvá azt a javaslatot, amelyet a torontáli és a csomózott perzsaszőnyegeket előállító munkások minimális munkabéreire vonatkozólag a szakbizottság előterjesztett. A miniszter nemrég új bizottságot nevezett ki, amely most bizonyos újabb szempontok figyelembevételével fog a bérek kérdésével foglalkozni. Ebben az iparágban ugyanis a gyáripari munkásokon kívül több ezer háziipari munkás is dolgozik, így tehát szinte leküzdhetetlen bonyodalmakat idézne elő, ha a minimális munkabérmegállapítás kizárólag csak a gyári munkásokra vonatkoznék. Ebben az esetben ugyanis a gyáripar teljesen versenyképtelen lenne azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek háziipari vagy otthon dolgozó alkalmi munkásoknak adnak fonalakat szőnyegkészítés céljából. Ha nyugalmi állapotot kíván a miniszter a termelésnek ebben az ágában teremteni, úgy a bérrendezést az egész vonalon végre kell hajtani, mert különben a nagy áldozatokkal megteremtett szőnyeggyáripar létalapjaiban rendülne meg. Ugyancsak mérlegelnie kell majd a bizottságnak a bérek megállapításánál azt a körülményt is, hogy a csomózott szőnyegeket szinte kizárólag belföldön értékesítik és ha a bérek új rendezése mértéktelenül megdrágítaná a termelést, úgy egészen bizonyos, hogy a fogyasztás a minimumra zsugorodna és sajnos, a munkások százai, esetleg ezrei válnának kény értelemmé, akik ilyenformán csak elméletileg jutnának a »minimális munkabérekhez«.* Egységes rendszerbe foglalják a minimális munkabérrendeleteket Az iparügyi miniszter által kinevezett textilipari minimális munkabér főbizottság megkezdte tárgyalásait, amelyeknek célja, hogy az eddig megjelent textilipari minimális munkabérrendeleteket egységes rendszerbe foglalják. A gyakorlati élet ugyanis megmutatta már, hogy melyek azok a visszásságok, amelyek a termelés nyugodt menete érdekében feltétlenül kiküszöbölendők. De szükség van a rendeletek világosabb értelmezésére, tisztább áttekinthetőségére, a területi határvonalak összehangolására, az azonos munkamenetek megállapítására és bizonyos bérkategóriák egységes nívóra való hozatalára. Mindezekben a kérdésekben a főbizottság előadója nagykállói Nagy Dezső miniszteri osztálytanácsos, a Textilipari Kis- és Középvállalatok Országos Egyesületének igazgatója. Értesüléseink szerint az előadó már elkészítette részletes elaborátumát, amelyet a főbizottság legközelebbi ülésén fog előterjeszteni. Majdnem bizonyosra vehető tehát, hogy néhány héten belül az összes függő kérdéseket letárgyalják, ami annál inkább kívánatos, mivel a minimális munkabérekről szóló rendeletek egyes intézkedései között mutatkozó ellentétek következtében máris sok per indult meg és a rendeletek eltérő rendelkezései folytán a bíróságok maguk sem tudnak eligazodni a nem egységes elvek szerint készült rendeletek labirintusában. * 5 Likvidál a Magyar Gyapjú- és Pamutárugyár A Magyar Gyapjú- és Pamutárugyár Rt., amely még egy évvel ezelőtt mintegy 600 munkást foglalkoztatott, jelenleg pedig 400 munkással dolgozik, elhatározta, hogy Budapesten, a Vaskapuutcában lévő üzemét fokozatosan leépíti. Az üzemi tisztviselőknek már fel is mondtak és a Kux és Langfelder néven működő városi lerakatot is rövidesen megszüntetik. A leépítés fokozatosan történik és így még hónapokig is eltarthat, amíg a munkát a gyárban véglegesen abbahagyják. A géppark értékesítésére különböző elgondolások vannak, igen valószínű azonban, hogy a berendezés egy részét, esetleg az összes gépeket a legközelebb üzembe helyezendő Losonci é V Posztógyár fogja megvásárolni.