Textil-Ipar, 1941 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-10 / 1. szám
kezetük arra irányult, hogy mintáik változatosságával minél jobban kielégíthessék vevőik különböző ízlését. A kékfestőkhöz a házilag szőtt anyagokat vitték festeni és mintázni. A kékfestés Németországban való elterjedésével párhuzamosan Angliában, Franciaországban és Németalföldön az Előindiából importált festett és többszínűre mintázott pamutanyag hódított tért. Az Angol Keletindiai Társaság ügyes kereskedői az Indiában szőtt, festett és nyomott mintás anyagokat, a kartonokat importálták az anyaországba, ahol ezek rövidesen közkedveltségre tettek szert. Amszterdamban 1678-ban állították fel az első kartonnyomót. Németországban a kékfestőipar mindig magas nívón állott. A gyári mechanikus kartonnyomásra az 1689-ben Augsburgban, alapított első kartonnyomóüzem felállításával tértek át. Az augsburgi gyárosokat sokan utánozták és a többi országokban is egymásután alakultak hasonló üzemek. A rohamos fejlődés egyik jelentős tényezője az emberi hajtóerőt pótló gőzgép feltalálása volt. Új festékek felfedezésével, valamint az anyag előkészítésének és nyomás utáni utókezelésének jelentőségét is felismerve, újabb eljárások feltalálásával nagy lépésekkel vitték előre a textilipart. A filmnyomás a selyem- és műselyemanyagok exkluzív mintázását biztosítja. Mire tanít a piacismeret? A divatcikkek jó és megfelelő mintáinak kiválasztása és tetszetős, piacképes kollekciók öszszeállítása — rendes körülmények között — nemcsak a nyomógyár foglalkoztatottságára van kihatással, hanem a vállalat rentabilitását is befolyásolhatja. Vannak olyan cikkek, amelyeknél nem kell évenként a mintákat változtatni. Noha a kartonoknál is hoznak a gyárak évenként néhány újabb mintát, de nagyjában ragaszkodnak a már kialakult és jól ismert ízléshez. A kartonnál, mely a magyar falu tipikus ruhavise- lete, figyelembe veszik a különböző vidékek kedvelt színeit és mintáit. Más az ízlése a tolnamegyei svábnak és más az Alföldön élő magyarnak. Az örökmintáknak (eternell) nevezhető petty és esik sohasem megy ki a divatból. Vannak viszont — főleg a városokban használatos — olyan cikkek, melyeknél minden évben újat nyújtanak. A minták, illetve rajzok összeállításánál a gyakorlat, a piacismeret, az egyes vidékek ízlése és szükséglete játsza a főszerepet. A lehetőség szerint kelendő árut kell piacra hozni. »Rouge« takarót keresnek Tolnában, Baranyában, Bácskában. Rózsa és kék vilet, zengáru Tolnában, Baranyában, szürke presto Kiskunhalason, Szeged, Csaba vidékén talál leginkább vevőre. Szlávok lakta vidéken színes, sváb vidéken kékfestő a főtextiláru. Számolni kell a divatszínekkel, a hölgyközönség minden elképzelhető és elképzelhetetlen kívánságával. Téli kollekcióval már májusban, a nyárival viszont október végén, novemberben keresik fel a vevőket. A piac olyan, mint a földrengést jelző készülék. Mindenre rögtön reagál, különösen olyan jelenségekre, melyekben a saját kárát véli felfedezni. "Ezért kell a megszerzett piaccal úgy bánni, mint a hímes tojással, mert nem okvetlen marad meg, ha meg is szereztük. Az üzletben nincsen szentimentalizmus .. . Az exportpiacok megszerzését vám- és valutáris bonyodalmak, komplikált csereüzletek, kompenzációk nehezítették meg. A Magyar Pamutipar Rt. exportja a kontinensen kívül kiterjedt Ázsiára, Afrikára, Amerikára. A nyugati háború kitörése előtt műselyem, műszál és pamut divatcikkei eljutottak Finnországba, Lettországba, Norvégiába, Svédországba, Albániába, Görögországba és Málta szigetére, Angliába és annak domíniumaiba, Egyiptomba, Palesztinába, Törökországba, Irakba. Az U. S. A., Haiti, Guatemala, Columbia, Venezuela, Ceylon, Brit-India szintén szerepel exportpiacai között. Termelési munkaösszhang De amíg az áru eljut odáig... Mennyi igyekezet, a termelési összhang milyen tökéletes megvalósítására való törekvés egyesíti a gyár minden rendű és rangú alkalmazottját, hogy a gyártott sok százfajta cikk minél jobb és tetszetősebb kivitelben kerüljön piacra.* Nem lehet eléggé dicsérni Módos vezérigazgatónak azt a nemes elgondolását, hogy a gyár minden egyes tisztviselője és alkalmazottja bővebben tájékozódhassák arról, hogy saját munkakörén kívül mi történik a vállalat egyes műhelyeiben, munkahelyéül és irodáiban. Ma minden egyes ember minél több ér- A KIRAKAT HÓEMBER A KIRAKATBAN Hó pelyhes már az ég, ő került most sorra, Tök fedője fazék, És krumpli az orra. Egy cseppet sem szorong Vatta bundájában, Jobb kezében dorong, Nem bámul hiába. Hócsatakos járdán Észreveszi helmed! Blikkfangnak beválván, Kelti a figyelmet. Jókedvű vatta-hóember a gyermekruha-kirakatban. (Gutmann J. és társa. —Rendező: Kazal Gábor) DIÓBARNA HARISNYÁK Répa, retek, mogyoró, Megtörve jó a dió, Dióbarna harisnyák Hölgyek szivét vidítják! Dióbarna harisnyák és kesztyűk a mesteri egyszerűséggel rendezett, nagyhatású Pókkirakatban. (Csoó János terve) HABSELYEM Másként öltözik a dáma, Mint a régi jó világba. Korunk kétségtelen ténye: Nincs mázsányi kelengyéje! Fodros csip-csup selyemholmi, Halványlila kombiné, Rózsaszínű leányálom Most lehet akárkié. Röpke tündér Éva lánya, Bűbájos kis pongyolája Úgy omlik el hamvas vállán, Megszédül tőle a sátán . ■ ■ (KIL) Luxusfehérneműek propagandakirakatának jelszava: Nem luxus a szép fehérnemű! (Rendező: Csoó János) mi január 10Textilipar 3 «»«ér deklődéssel és hozzáértéssel láthatja el munkáját, annál több szeretettel becsüli meg munkástársainak eddig előtte ismeretlen vagy csak homályosan sejtett munkateljesítményeit. A Magyar Pamutipar Rt. vezetőségének legfőbb irányítója 1900-tól 1937 januárjáig néhai szurdai Szurday Róbert vezérigazgató volt s kétségtelenül az ő nevéhez fűződik a vállalat fejlődésének főkorszaka és kialakulása. A hatalmas iparvállalatot, kimélyült tudással, biztos kézzel és emberszeretettel átfűtött lelkesedéssel irányítja Módos vezérigazgató. Célkitűzése, hogy ne csak a vállalat tűnjék ki a gazdasági életben elért eredményeivel, hanem minél jobban képzett tisztviselői és munkásai legyenek, akik mindenkor megállják a helyüket mind gazdasági, mind társadalmi téren egyaránt. És ez a cél, a szeminárium rendezésével, egészen bizonyosan közelebb jutott a megvalósuláshoz. (K— L—6) 5? német divat: puritán egyszerűség, gyakorlatiasság ■ és — takarékosság! Berlin, január2. A dolgozó nőnek ma olyan ruhára van szüksége, amely gyakorlatias és takarékos. A legújabb berlini divatkiállításon ezt a törekvést látjuk. A köpenyeknél lemondottak minden díszítőkés lékről. A köpenynek csak az igazi célját kell betöltenie: a testet betakarni és melegíteni! Nagyon figyelemreméltóak a matrózszerű köpenyek. Ezekhez megfelelő kalapok is járulnak. Ismét divatos a zsokésapka. Kosztümökben a hosszabb kabátkák uralkodnak, melyeket blúzszerűen, vagy testhezállóan dolgoznak ki. Minden szögletes és nőietlen formát mellőznek. Általában meg lehet állapítani, hogy ez az új, a mai időnek megfelelő stílusirányzatok sikert arattak a divatban. A vonalvezetés egyszerű és igénytelen. Éppen ezért mégis hatásos. Láttunk a biedermayer-időkre való hasonlóságot is, de ez nem hatott csöppet sem régiesen. A jövő divatjában új irányt mutat a népies stílus. Nemcsak a parasztingvállak tanúsítják ezt, hanem a derékban fodrozott parasztszoknyák is, amelyek a magyar és a bolgár népviseletekre emlékeztetnek. Ezek a modellek nagyon tetszenek. Minden túlzottan fölösleges díszítést száműztek. A víkend- és strandöltözeteknél is mindenütt a legegyszerűbb formákat tapasztalhatjuk. Mi tanítanak a bécsi kirakatrendező iskolában ? Teljesen új tanterv szerint fog dolgozni a bécsi kirakatrendező iskola. Különböző tanfolyamokat rendez, amelyeknek tartama 14 naptól 5 hónapig terjed. Árukérdésekkel foglalkozik, tanít áruismét és árujogot, de főként gyakorlati módon igyekszik a kirakatrendezés művészetére és technikájára kioktatni tanítványait. E célból gyakorló kirakatokat állít fel, amelyekben a tanfolyam hallgatója saját szakmájának anyagával kísérletezhetik. Megtanítják térkiképzésre, a színek tudományára, a kirakati reklámírás módjaira, az anyag ötletes elrendezésére, kirakatvilágításra, főként pedig a különböző árucikkek helyes, célszerű, technikailag kifogástalan, a közönséget vonzó és művészi ötletességű elrendezésére.* A keskeny, nagy mélységű, hosszúkás üzlethelyiség nem túlságosan alkalmas, mert a vevő nem látja jól a távolabbi részekben felhalmozott árut. Ha már másképpen nem tudunk segíteni üzlethelyiségünk építészeti formáján, világítsuk meg fényesebben a hátrább eső részeket, mint a bolthelyiség elől lévő részeit. * A közönség — ezt már régen megfigyelték! — szereti önmagát kiszolgálni. Siessünk tehát segítségére, járjunk a kedvében. Utánozzuk a nagy áruházakat, ahol az áruk tömegei vannak kirakva szabadon. A vevő jár-kel, nézeget, válogat, kikeresi azt, amire szüksége van és ami az ízlésének legjobban megfelel. Az elárusítónak már nem is akad más dolga, mint a pénztári cédulát megírni. Hiszen az áru fölé mindenütt oda van irta az ára is. Adjunk tehát alkalmat a vevőnek arra, hogy önmagát szolgálja ki!