Textil-Ipar, 1942 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1942-01-09 / 1. szám
2 1941 december 21-én az árellenőrzés országos kormánybiztosa egy 22 oldalas leiratot intézett a GYOSZ-hoz, amelyben a december 1-én életbe lépett 15 százalékos újabb drágasági pótlék áthárításával kapcsolatosan újból szabályozta az ipari termékek árkalkulációjával kapcsolatos összes kérdéseket. A rendelet felöleli az összes ipari szakmákat és már nagy terjedelménél fogva is, nem közölhető teljes egészében. Éppen ezért felkerestük a Textilipari Kis- és Középvállalatok Országos Szövetségének igazgatóját, Nagy Dezső miniszteri a tanácsost és megkértük, hogy a rendelettel kapcsolatban tájékoztassa olvasóinkat a főbb pontokra vonatkozólag. Könnyebb áttekinthetőség céljából alább adjuk kérdés és felelet formájában informátorunk értékes fejtegetéseit. Az ipari árszabályozás terén áll-e fenn egy oly árkormánybiztosi rendelkezés, hogy a kalkulatív felárakat nem szabad felemelni ? — Tudomásom szerint az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosságának volt egy ily átmeneti intézkedése, azonban nyilvántartás kötelezettségű kalkulatív felár és a »B« rendszerű százalékos felár alkalmazása esetére. Itt külön megemlítendő, hogy a kormánybiztosság most kötelezi az »A« rendszer szerint kalkuláló vállalatokat is a jelenleg cikkenként megállapítandó feláraiknak az érdekképviseletekhez való bejelentésére, amely felárak összegyűjtve és rendszerezve a GYOSZ útján a Kormánybiztossághoz felterjesztendők. — Kívánja továbbá a kormánybiztosság, hogy a szakmai érdekképviseletek állapítsák meg az egyes cikkekre, vagy cikkcsoportokra felszámítható felárak legmagasabb mértékét. — Végül itt még az a rendelkezés, hogy az ezelőtt minden nyilvántartási kötelezettségtől mentes százalékos felár - rendszerrel dolgozó kis vállalatokat is kötelezi az »A« rendszerhez hasonló nyilvántartások vezetésére és bejelentésére. A rendelet a további pontokban kitér a totális kalkuláció alapján megállapított bruttó eladási árakra, körvonalazza a rögzítetthez hasonló és az új cikkek fogalmát, érinti a közszállításo- Új rendelet az árkalkulációról NADRÁG ennek hatálya a legutóbbi 61.101/1941. Á. K. számú rendelet következtében automatikusan megszűnt. Mit tartalmaz a 61.101/1941. Á. K. számú rendelet ? — Ez a rendelet szükségszerűen szabályozza az iparban foglalkoztatott tisztviselők és munkások részére az 1941. évi december hó 1-étől kezdődő érvénnyel megállapított további 156/6-os bérpótlék áthárításának lehetőségét és módozatait. Ezenkívül mint keretrendelet, újból összefoglalja és szabályozza az egész iparra, tehát az összes ipari szakmákra a nyersanyag beszerzési és termelési költségtöbbletek áthárításának a módját. Melyek a rendelet intézkedő részei? — A rendelet I. pontja hatályon kívül helyezi a 119.100/1941. és a 123.251/ 1941. A. K. számú rendeleteket, ezután kimondja, hogy a II. pontban felsorolt költségtöbbletek csak a megadott módozatok szerint felszámítandó felárak alakjában háríthatók át azzal, hogy az új felárakat január 23-áig kell megállapítani és életbeléptetni és hogy ezeket a felárakat ezután csak külön engedéllyel lehet majd módosítani. — A II. pont részletesen felsorolja a felszámítható költségtöbbleteket. — A III. pont — hasonlóan a 119.100/ 1941 . számú rendelethez — külön rendelkezéseket tartalmaz az »A« rendszerű FUGA VILLAMOS SZEMSZEDŐ GÉP FÉMÖNTŐ ÉS GÉPIPARI RT. Budapest, XIII. Országbíró utca 33. Telefon: 291-463 DETEX KOMBINÉ kát, a rögzített és a később megállapított alapárakat, az exportot és a visszacsatolt országrészek iparvállalatainak a kalkulációs kérdéseit. Végül rámutat több megoldandó problémára. Milyen feladatokat ró a rendelet az iparvállalatokra és az érdekképviseletekre? — Ehhez a kérdéshez csak a textilipar szempontjából és annak is csak a Szövetségünk tagjait érintő részéhez szólhatok hozzá. — Mindenekelőtt figyelembe veendő az, hogy a rendelet a munkabéremeléssel kapcsolatban az egész iparra nézve jár-.rgyalja a kérdéseket és így mint keretrendelet, nem lehetett figyelemmel az egyes szakmákban, így főként a textiliparban már kialakult helyzetre és meglévő kalkulációs rendszerekre. Ezért a rendelet a látszólagos ellentmondásokat bölcsen azzal eliminálja, hogy a XIII. pontban világosan kimondja, miszerint a bevezetőben hatályon kívül helyezett két keretrendeleten kívül az összes korábbi rendeletek változatlanul érvényben maradnak. Tehát a textilipar általában úgy dolgozik és kalkulál, mint eddig. Ami a jelenleg kikalkulálandó és bejelentendő cikkenkénti felárak megváltoztatásának külön engedélyhez való kötését illeti, igyekezni fogunk megfelelni ennek a magasabb közgazdasági szempontból felállított ebi kikötésnek és a kérdést mindenütt ott, ahol az lehetséges, megoldjuk. Azokra az esetekre pedig, amikor ennek keresztülvitele úgy rajtunk, mint a kormányzaton kívülálló tárgyi okokból nem lehetséges, már megtettük az előterjesztéseinket. Ugyanez vonatkozik a felárak felső határának tervbe vett megállapítására is.— Ha a külföldi fonalárak állandó emelkedését meg lehetne állítani anélkül, hogy ezzel a fonalbeszerzés lehetősége csökkenne, akkor egyik kérdés sem volna probléma, de jelenleg még a gyakorlati életben a textiliparban a kivitelnek egy-két nehézsége van. Jelenleg tárgyalás alatt van az előterjesztésünk és annak mikénti elintézésétől függ, hogy a vállalatoknak és szövetségünknek a 61.101-es rendeletből kifolyólag mennyi és milyen adminisztratív munkája keletkezik. Kihatásaiban mit vár Tanácsos úr a rendelettől a középvállalatokat illetőleg? — Meggyőződéses optimista vagyok és hiszek a magyarok Istenében. * Tekintettel arra, hogy a rendelet a textiliparral kapcsolatban sok kérdést hagy nyitva, az érdekképviseletek a legsürgősebben letárgyalják az árellenőrzés legfőbb hatóságával a még megoldandó problémákat és a legközelebbi napokban külön köriratban ismertetik tagjaikkal a rendelet részleteit és a teendő intézkedéseket. KÜLFÖLDI HÍREINK... Svájcban újabb áruházak és egységárüzletek nyitására, fióküzletek létesítésére és az üzembővítésekre vonatkozó tilalmat további három évre, vagyis 1944 december 31-ig bezárólag meghosszabbították. Svájc textilellátása Svájcban egy évvel ezelőtt vezették be az irányított textilgazdálkodást. A polgári és a katonai szükségletek kielégítése céljából a lehetőség szerint fokozni igyekeztek a belföldi termelést és az importot, a kivitelt, kereskedelempolitikai szempontokat mérlegelve, korlátozták és megszervezték a belföldi piac áruelosztását. A gyapjú- és a pamutbehozatal a minimumra csökkent. A lenimport Belgium és Németalföldi, valamint a Balti államok megszállása óta még erősebben visszaesett. Ezzel szemben a kenderbehozatalkielégítő volt, úgyhogy a lent kenderrel pótolhatták. A műselyembehozatal is kedvezően alakult. Tekintve,hogy a hiányzó pamut- és gyapjú- DEMETROVITS MÉRNÖK TEXTILGYÁRA tételek csak műszállal pótolhatók, Rorschach, Widnau és Emmenbrücke községekben műszálgyárakat építettek. A Société de la Viscose Suisse S. A., Emmenbrücke (Luzern) már jelentős mennyiséget állít elő, a rorschachi üzem ebben az esztendőben, a widnaui pedig jövő év elején kerül üzembe. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 1 kg műszál előállításánál kb. 3 kg szenet használnak fel. Évi 7—8 millió kg műszál gyártásához tehát 24 millió kg, vagyis 2400 tíztonnás vágón szénre van szükségük. Ezek a számok annál jellegzetesebbek, mert a gyártás alapanyagának beszerzése is nehézségbe ütközik Svájcban. Az elosztás racionalizálásának egy évvel ezelőtt hatályba lépett első időszaka előtt a nagyközönség a beszerzési lehetőségeket kihasználva, elláthatta magát különféle textíliákkal. A jegyrendszer eleinte csak a kiskereskedők árukiszolgálását korlátozta. Az áruutánpótlást azonban semmi sem gátolta. Az élénk kereslet hatására a gyárak az olcsóbb, egyszerűbb cikkek gyártásáról áttértek a jövedelmezőbb, drágább cikkek előállítására. A fonodák a régebbi pamutmennyiségnek csak töredékét dolgozhatták fel, így a finomabb számú fonalakat állították elő, hogy a kisebb mennyiségű anyaggal üzemüket kellőképpen foglalkoztathassák. Ugyanez az irányzat mutatkozott a szövedéknél és a konfekciós iparban, hogy ezáltal mennél több alkalmazottnak adhassanak kenyeret és a forgalmat is magas színvonalon tarthassák. Ennek az irányzatnak előnyei mellett a hátrányai is kiütköztek ily módon több embert foglalkoztathatott a textilipar, másrészt viszont ennek hatása az általános árrivóra határozottan kedvezőtlen volt. * A svájci gyárak az olcsóbb népruházatú cikkek készetőt egyre jobban elhanyagolták és átállították üzemüket a drágább cikkek gyártására. A durvább, egy,ágy fonalból egyszerűbb cikkeket előállító üzemek, hasonló textíliákat sokkal finomabb, cérnázott fonálból, sűrűbb beállítással készítettek. Ugyanakkor a pamutmennyiség feldolgozásával ily módon kétszer annyi személyt foglalkoztathattak. A gyártott cikk azonban majdnem kétszer olyan drága lett, mint a régebben piacra hozott áru. A szociális szempontok mérlegelésével ezt a rendszert nem tarthatták fenn változatlanul. A hatósági előírások értelmében a fonodák a régebben feldolgozott nyersanyagmennyiségnek csak bizonyos százalékát fonhatják. A textiljegyrendszer korlátozott árubeszerzési lehetőségei rákényszerítették a kiskereskedőket arra, hogy a kifogástalan minőségű, de aránylag olcsó népruházati cikkek gyártásának utánpótlását sürgessék. A konfekcióiparban anyagmegtakarításra törekednek. A nagyobb ingüzemek a férfiingeknek néhány centiméterrel való megkurtításával igyekeznek anyagot spórolni. A textildetailisták a svájci textiljegyrendszer megreformálása után csak annyi friss árut szerezhetnek be, amennyit eladtak, illetve amennyi ruhajegyszelvényt beszolgáltattak. Ugyanez vonatkozik a textilnagykereskedőkre is. Ezt a rendelkezést azonban a gyakorlati élet parancsszavára enyhíteni kellett, mert hiszen nem alakul egyöntetűen a detailkereskedelem havi forgalma. Bizonyos időszakokban nagyobb a forgalom. Másrészt a terme 1942 január 9Textilipar <»«nj lés állandó foglalkoztatása is lényeges. A szezonszerű behatásokra figyelemmel, »előlegezési« rendszert építettek ki. * A lipcsei tavaszi vásárt 1942 március 1-től 5-ig tartják meg; 6500—7000 kiállító részvételére számítanak.* Szudétanémetországban 1942 végéig meghosszabbították a textilkikészítő üzemek létesítésére és kibővítésére vonatkozó tilalmat, ám Richards al. Egy esztendeje, hogy a Richards Richard Győri Finomposztógyára Rt. átadta rendeltetésének Kulturházát. — Az Újság annak idején eredeti tervflfeoldal és fényképfelvételekkel ismertette ezt a mintaintézményt. S a kulturház valóban a szeretet, a barátság és a művelődés üdülést és szórakozást nyújtó hajléka lett, ahol a munkaadót és a munkást összefűző bensőséges kapcsolatok még jobban kimélyültek. BUDAPEST, III. SZŐLŐKERT-U. 38. T. 163-152 A Richards-gyár szabadidő szervezetének most megjelent karácsonyi albuma megemlíti, hogy a Richards Régi Gárda tagjai közt az elmúlt évben 10.000 pengő jutalmat osztottak ki. Az album »Újabb eredményeket vártőlünk az ország« c. vezércikket, Kertész Nándor ügyvezető igazgató tollából, a Textil-Ipar Újság ünnepi számából vették át. Megható az a lelket üdítő igyekezet és hozzáértés, amellyel a szabadidő szervezet a szellemi együvétartozást ápolja. Az albumban érdekes cikkeket találunk a gyárgondozás problémáiról, a horányi gyermeknyaraltatásról, a különféle tanfolyamokról és a szabadidő szervezet célkitűzéseiről. A műnyomópapírra nyomott album tipográfiai kivitele is elsőrangú. Legkedvesebb rovata a »Richards Legújabb Gárda« tagjainak fényképsorozata. S a bűbájosan mosolygó gyermekarcok közt, mint a gárda legifjabb leventéje, Kertész Nándor ügyvezető igazgató György nevű fiacskája, a három hónapos emberpalánta gyanútlan magabiztonságával bámul bele a világba. HIBAIGAZÍTÁS 1941 december 29-i számunkban megjelent Nagy Dezső, a Textilipari Kis- és Középvállalatok Országos Szövetsége igazgatójának nagy feltűnést keltett cikke, a textilipari kalkulációs árproproblémákról. A cikk 16. oldalon levő »Erdélyi és délvidéki vállalatok kalkulációja« alcímű részének első bekezdésébe értelemzavaró hiba csúszott be. Ennek a fejezetnek utolsó két sora helyesen: A visszacsatolt országrészekre értelemszerűleg »nem«■ alkalmazhatók. — Ugyancsak kiigazításra szorul a 21. oldal »A vetített kalkuláció« alcímű részének 3. bekezdése. A 4. sor helyes szövege: »szakmánkénti átlagos megállapításával«. WAGNER textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEHEL-U. IO