Textil Ipar, 1944. (17. évfolyam, 1-15. szám)

1944-01-14 / 1. szám

Haffner Hámory Andor, a Textilköz­pont igazgatója, saját kérelmére távozott állásából. Nevéhez fűződik a Textilköz­pont organizációjának kiépítése. Haffner Hámory Andor igazgató a Bonus Textil- szövő- és Kötőipari Szövetkezetnél he­lyezkedett el mint ügyvezető igazgató. * Teztilmigykeresltedül körökben szóbe­széd tárgyú, hogy a textilkiskereskedői bevásárlási könyv és ezzel kapcsolatban a pontrendszer bevezetése óta a keres­kedők már korántsem hajlandók, mint amiakelőtte, bármilyen textilárut meg­vásárolni. ami éppen raktáron van. vagy amit a textilnagykereskedő adott eset­ben értékesíteni óhajt. A textilkiskeres­kedők ragaszkodnak ahhoz, hogy a ré­szükre biztosított pontok értéke erejéig olyan textilárukat kapjanak, amelyeket a fogyasztóközönség keres, vagyis ame­lyeknek az eladása nem j ár a fogyasztó - közönség felé nehézségekkel. A kiskeres­kedőknek ez a tartózkodása már előre­veti árnvékát egv olyan gazdasági rend­szernek, amikor a meginduló termelés és az ezzel kapcsolatos árukínálat ismét egészséges versenyviszonyokat teremte­nek. Amikor fokozottabban lesz szükség a kereskedelmet értő és a foglalkozá­sukért rajongó' szakemberekre, akik nem egyszerű árueladók lesznek csak, hanem a textilipari termelést tanácsokkal, ötle­tekkel, nagyértékü előrevásárlásokkal tá­mogató kereskedők. Kereskedők a szó igaz értelmében véve, akikről a klasz- szikus közgazdasági tudomány is fenn­tartás nélkül állapította meg, hogy nél­külözhetetlen tényezői annak a gazda­sági rendnek, amelyikben az áru mester­séges injekciók és beavatkozások nélkül a maga természetes utján jut el a ter­melőtől a fogyasztóig. * A Lenszalma Egyezmény, amelynek megalakulásáról annakidején beszámol­tunk és amely mint az Anyaghivatal mellé rendelt szerv működik, legutóbb tartott ügyvezetőségi ülésén Mössmer Jó­zsefet, a Budakalászi Textilművek Rt. vezérigazgatóját választotta elnökévé. Az ülésen behatóan foglalkoztak az idei len- szalma gyenge minőségével kapcsolatos kérdésekkel és az ezzel összefüggő ,ár- és exportproblémákkal. * Marczell Ernő dr.-t, az Árhivatal tex­tilosztályának volt. főrevizorát a Sepsi- ezentgyörgyi Textilművek Rt. szerződ­tette osztályigazgatói minőségben. » / Budapesti Kereskedelmi és ipar­kamara területén még mindig nem feje­ződött be a textilbevásárlási könyvek megtagadása és a pontok sérelmes meg- állapitása ellen beadott fellebbezések el­bírálása. Még közel háromezer kérvény elintézetlen. A lebonyolítás tempóját meggyorsítandó, a Kamara mellett mű­ködő Textilkörzeti Bizottság úgy hatá­rozott, hogy háromtagú albizottságokban végzik a fellebbezések elbírálását és ily módon igyekeznek az elintézés menetét meggyorsítani. Mint tudvalevő, a Textil- bizottság élén dr. Nyulászy Alajos ka­marai titkár áll. A Kamara megbízásából tevékenyen közreműködnek a bizottság munkájában: Frank Vilmos, a Textil- bizottság adminisztratív vezetője, vala­mint Pongrácz Kálmán és Schlögl .József kamarai előadók. A Nagykereskedők Or­szágos Egyesületét Konkoly Iván, a Tex­tilcsoport elnöke, mig a Kiskereskedők Országos Egyesületét Marcis Gy ű la el­nök képviseli. * A gyapjúérLékesités 1944. évi rend­szere az. eddigi tárgyalások eredménye­képpen nem fog lényegbevágó változást mutatni az elmúlt évi rendelkezésekhez képest. A tárgyalások előreláthatólag né­hány napon belül be is fejeződnek, úgy­hogy az érdekképviseletekhez intézendő rendelet megjelenése a legközelebbi időre várható. * A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara és a vidéki kamarák már a leg­közelebb nagyobb mennyiségű textil­anyagot bocsátanak a kárpitosipari ipar­testületek rendelkezésére, hogy azokat az egyes kárpitosipari cégek között, a fog­lalkoztatott munkások számának arányá­ban elosszák. Itt is ugyanazt a rendszert valósítják meg, mint a szabó-, cipész- és kelmefestőiparban, úgyhogy a kárpitos­ipar, amely az utóbbi időben sokszor panaszkodott a textilanyagok hiánya miatt, rövidesen megfelelő nyersanyag­utánpótláshoz fog jutni. * A kenderkikészités és jeldolgozás ügyeivel foglalkozó Textilipari Munka- bizottság, amelynek élén tarczali Zom- bory Gyula igazgató áll, legutóbbi ülésén megállapította, hogy az 1942 november 1-től 1943 október 31-ig terjedő idő­szakban a kenderkikészitő ipar lo/o el­téréssel megvalósította azt a munkapro­gramot, amelyet az Anyaghivatal felállí­tott. A Bizottság az 1943 november 1-től 1944 október 31-ig terjedő időre a ken- derkikészitéssel kapcsolatban konkrét ja­vaslatot tett az Anyaghivatalnak. Ez a javaslat mindenben magáévá teszi a Rostnövényforgalmi Központ idevonat­kozó előterjesztését, amelyről a Munka- bizottság gondos vizsgálatok alapján megállapította, hogy az haladéktalanul keresztülvihető. A kenderfonalak 1944. évi felosztására vonatkozólag is konkrét javaslatot tett a Munkabizottság és ezen javaslat alapjián történt meg az év első negyedére a kenderfonalak kontingen- tálása az egyes érdekelt üzemek között. A tárgyalásokat a Munkabizottsággal Göblyös Mihály, Szekeres főmérnök és Kneszely János őrnagy folytatták le. * Az ATEX (Általános Textilbehozatali Iroda) körlevélben értesítette az érde­keltségeket, hogy az ország gazdasági szempontjából fontos áruk behozatalát akkreditívekkel biztosíthatja. Tárgyalá­sok vannak folyamatban, hogy az akkre- ditivbiztositás automatikusan milyen tex­tilcikkekre terjedjen ki. Bornemisza Géza iparügyi miniszter legutóbbi költségvetési beszédében elég­tétellel állapította meg, hogy a magyar •extílgyárak igen nagy eredménnyel ren­dezkedtek be kotonin gyártására. 1943- ban százszázalékban elértük a gyártási tervezet mennyiségi és minőségi elő­irányzatát és 1944-re a Rostnövényfor- galmi Központ máris biztosította a fel­dolgozásra kerülő nyersanyagot, ponto­san megállapítva az egyes gyárak kon­tingenseit. * A textilkészáruk behozatala németor­szági és svájci viszonylatban rendes ke­retek között bonyolódik le. Svájc rend­szeresen szállítja a svájci-magyar keres­kedelmi megállapodás keretében bizto­sított kontingenseket és német ajánlatok is változatlanul érkeznek a nagyobb im­portcégekhez. Feltűnő, hogy az import­árak, főleg német relációban, igen maga­sak. Lényegesen magasabbak, mint a magyar textilipari termelésben kialakult eladási árak. * A magyar textilipar elégtétellel álla­píthatja meg, hogy a kormány népruhá- zati akcióját majdnem teljes egészében sikerüli lebonyolítani. Eleinte a nyers­anyag biztosítása rendkívüli nehézségeket okozott, amire a gyárak többizben rá is mutattak, de ennek ellenére a leg- uugyoDn rendben, szinte százszázalékos mennyiségi és minőségi teljesítőképes­séggel eleget tett az ipar a kormányzat kívánalmainak és előírásainak. Igen nagy mennyiségről volt szó, ami a mai hely­zetben annál inkább elismerést érdemel, mivel az ipar még a polgári szükséglet ellátása tekintetében is eleget tett köte­lezettségének és a rendkívül élénk ka­rácsonyi forgalmat is minden fennakadás nélkül lebonyolította. * A Gyáriparosok Országos Szövetsége és a honvédelmi minisztérium sorozatos tárgyalásokon vitatták meg a közszálli- tási feltételek korszerűsítésének kérdé­seit. Elsősorban arról volt szó, hogy a 40.900. számú rendelet iparvédő tenden­ciáját összhangba hozzák az ipar jogos érdekeivel, különösképpen az árkülön­bözetek érvényesítése tekintetében, hogy az ipar gyorsan, hatékonyan és utólago­san hozzájusson az őt megillető felárak­hoz. A textilipart ezeken a tárgyalásokon Dischka Győző dr., Komamiczky Román és Kozmucza Pál képviselték. * Szabá-Jilek Jenő miniszteri osztály­főnököt, a közellátásügyi minisztérium VI. főosztályának vezetőjét, aki huza­mosabb idő óta intézte a minisztérium textilosztályát és igy a Textilközpont is közvetlen irányítása alá tartozott, a köz­ellátási minisztérium XV. főosztályának vezetésével bízták meg. * . Hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy újabban a textílnagykereskedői re­vízió kapcsán milyen budapesti és vi­déki cégektől vonták vissza a kijelölést. Ezek a cégek a következők: Tescher Si­mon, Budapest, V., Erzsébet-tér 14; Ko- vácsné Medgyessy Magdolna, Budapest, VI., Paulay Éde-utca 3; Klamár József, Budapest, VI., Paulay Ede-utca 12; Pé- terfíy Ferenc, Budapest, V., Gróf Tisza István-utca 8; Kólya József, Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utca 42; Schlager Jenő, Budapest, VI., Vilmos császár-ut 19/a; Mandel Gusztáv, Budapest, V., We- kerle Sándor-utca 5; Cser Béla, Kapos­vár; Gémes József, Pápa. Simon Márta, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 27/b, vissza­adta textilnagykereskedői jogosultságát. * A Kormányzó Ur dr. Sipos Sátndor m. kir. kormányfőtanácsos, egyetemi magántanárt, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal tudományos munka­társát a Nemzetvédelmi kereszttel tüntette ki. SZEMENYEI ISTVÁN HARISNYA ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR Budapest, XIII. Agyag-utca 3 Telelőn: 293-181 Gyárt: Férfizoknikat, babake­lengyéket, női- és férfi pullovereket Különböző jó állapotban lévő Pamutszövőgépek, Előkészitngépek, Kikészitőgépek, Bolyhozógépek W ELADOK Venni szándékozók leveleit ,,Jóvétel“ jeligére kérjük a kiadóba FEHÉRNEMŰI FAR BUDAPEST, XIV. IZSÓ-UTCA 5 MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN

Next

/
Thumbnails
Contents