Textil Ipar, 1944. (17. évfolyam, 1-15. szám)
1944-01-14 / 1. szám
Rongyért — latos . . . Nehezen válnak meg az emberek régi rongyaiktól. Ez indított arra egy ószerest, hogy ellássa magát különféle edényárukkal, lábosokkal, bögrékkel, tepsikkel. Ezekkel cserélte el a textilhulladékokat, faluról-falura házalva. Az egyik községben igazoltatták és textilhulladékkal folytatott jogosulatlan kereskedés miatt kihágási eljárást indítottak ellene. A marasztaló ítéletet a Kihágási Tanács azzal toldotta meg, hogy nevezett nemcsak az ószeres ipart gyakorolta jogosulatlanul, hanem edényárukkal is engedély nélkül házalt. Kétségtelenül kihágás volt ugyanis terheltnek az a cselekménye, hogy textilhulladékokat helységről-helységre, házról-házra járva, összevásárolt, illetve elcserélt edényárukért. Ezért a Kihágási Tanács a másodfokú ítélet minősítő részét megfelelően megváltoztatta. Üzemi titok megsértése Érdekes peres ügyről adott annak idején elsőnek hírt a Textil-Ipar Újság. Egy vidéki lenári gyár titokban megbízta egy alkalmazottját, hogy egy nagyüzem gép konstrukciójáról szerezzen számára megbízható adatokat. Az alkalmazott valamilyen ürüggyel be is jutott a gyárba, de csakhamar kitudódott a dolog, mire a nagyüzem tisztességtelen versenykeresettel támadta meg a vidéki lenárugyár tulajdonosát és munkását, aki a gyárban lévő tilológép tengelyének vastagságát lemérte. A m. ldr. Kúria a keresetnek a következő indokolással adott helyt: A tényállás szerint a felperes gyár G. J. nevű alkalmazottját főleg azért bocsátotta el a szolgálatból, mert módot nyújtott az idegen üzem munkájának a gyárba való belépésre, illetve egy tilológép méreteinek feljegyzésére. Ebből az következik, hogy felperes üzleti érdekből versenytársai előtt titokban kívánta tartani azt, hogy tiloló üzemében milyen gépek vannak és hogy ezek alkatrészei milyen méretűek. Amikor tehát az alperes munkája a tilológép tengelyvastagságát a felperes munkafelügyelőjének engedélye nélkül megmérte, üzemi titkot fürkészett ki jogellenesen. Helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy ezt a perbe fogott munkás vállalata érdekében követte el, ami kizárja azt, hogy állítólag egy fogadásból történt vitát akartak volna ezzel eldönteni. A panaszolt cselekményt nyilván üzleti verseny céljára kötötték el. Az üzleti titok jogellenes megtudására irányuló cselekmény pedig, ha annak üzleti verseny a célja, egymagában is sérti a jó erkölcsöket s igy a birói gyakorlat szerint a Tvt. 1. §-ába ütközik. Emiatt elutasították az alperesek felülvizsgálati kérelmét. Textilig ári decentralizáció Ruisz Rezsőnek a »Statisztikai Közlemények« sorozatában »Magyar városok iparosodása« címmel most megjelent könyve harminc esztendő strukturális változásait vizsgálva szól hozzá az ország egyes városaink iparosodottságához. 1930-ban Nagy-Budapesten 55 fonó- és szövőipari vállalat az összes textilgyári munkásoknak 63 o/o-át foglalkoztatta. A Trianoni Magyarország vidéki városaiban 31 fonó- és szövőipari vállalat 27o/o-os munkásrészesedéssel szerepelt. 14 textilgyár volt vidéki községekben (10 o/o). A ruházati ipar 82 vállalata ebben a szakmában alkalmazott munkások 83 o/o-ának Nagy-Budapest területén adott kenyeret. Vidéki városokban 14 ruházati ipari cég a munkáslétszám 11 o/o-át, 4 vidéki községben lévő cég pedig mindössze 6 o/o -át foglalkoztattja. Kár, hogy újabb adatokat nem közölt a szerző, mert ezek a számok bizony már alaposan elavultak. A magyar textilgyáripar 1930 óta bámulatos módon fejlődött. Az ipartelepek egész sora létesült azóta. S a régebbi vállalatok kibővítették termelési programjukat. Ettől eltekintve, az elszakított országrészek hazatérése is eltolódást okozott a decentralizáció nézőszögéből. A legújabb — az egész gyáriparra vonatkozó — adatok egyelőre csak annyit mondanak, hogy 1941-ben a megnagyobbodott ország 5066 ipartelepe közül 1882 (37.1 o/o) és 419.700 munkás közül 222.277 (536/0) esik Nagy-Budapest területére. A decentralizációs törekvések tehát kétségtelenül tért hódítottak a legutóbbi évtizedben. ______________VAJDA D a női fehérneműkészítő legszebb kivitelben bérmunkákat elvállal Budapest, Vill. Práter utca 55 félemelet^ 3 KAIU1W paszományárugyár vv'x.»*-“-’ av* ’ Pamutfonalak január havi adóváltsága A m. kár. pénzügyminiszter 225.510/1943. sz. rendeletével a pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeit az alábbiakban állapította meg: SZÖVÖTT ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR R.T. BUDAPEST, V. PANNONIA - U. 9. „GART“ trikófehérneműk selyem, műselyem és gyapjú szövetet gyárt. HARISNYAGYÁR aranysorozata : Qémon, lepelletvékony pernyűselyem farisnya, estélyi alkalmakra Q’rivol, santung ki készítésű, pajszálvékony, estélyre és délutánra Goffette, vékonyszálú SSemberg, igen tartós, minden alkalomra C , O 1Ma , O •op a js S -15 -ui rta ióró5 t, '•Ct -Hl a o “ 5 c 3 £ra Hl ró- £ ‘ab A i iá o ° c c 5 £~s ui2a8 2 9.92 42 13.42 82 21.474 9.98 44 13.90 84 21.836 10.03 46 14.26 86 22.208 10.09 48 14.65 88 22.57 10 10.14 50 15.00 90 22.93 12 10.19 52 15.73 92 23.30 14 10.35 54 16.10 94 23.66 16 10.45 56 16.46 96 24.03 18 10.55 58 16.83 98 24.39 20 10.65 60 17.44 100 24.76 22 10.87 62 17.81 102 25.13 24 11.10 64 18.18 104 25.49 26 11.32 66 18.54 106 25.86 28 11.55 68 18.91 108 26.22 30 11.74 70 19.27 110 26.59 32 12.03 72 19.64 112 26.95 34 12.32 74 20.00 114 27.31 36 12.58 76 20.37 116 27.67 38 12.87 78 -20.74 118 28.04 40 13.13 80 21.10 120 28.41 A fent megállapított átlagértékek a műselyemvagy műszállal cérnázott, valamint az anyagukban műselyem-, illetve műszállal kevert pamutfonalak forgalmi adóváltság alapjának megállapítására is vonatkoznak, tekintet nélkül a pamut és műselyem, illetőleg a műszál keverési arányára. A vámtarifa 593. száma alá tartozó, kizárólag műszálból előállított, valamint a kotoninnal kevert fonási anyagokból előállított fonalak, továbbá a vámtarifa 594. száma alá tartozó nem pamutfonalakkal cérnázott vagy kettőzött műszálfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutfonalak után az adóváltságot az általános szabályok szerint az eladási ár alapján, saját üzemben történő felhasználás esetében pedig az 500/1942. P. M. sz. rendelet 18. §-ának (8) bekezdése szerint megállapítandó érték alapján és az említett rendelet V. mellékletében megállapított megfelelő belföldi kulccsal kell megfizetni. ■'S) J. a gallogrammonénti átlagrékek HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZÖVŐÜZEM Saját szövésű anyagaikat feldolgoztathatják feldolgozó iparossal. A konfekcionálás haszonkulcsát illetőleg még nincsen döntés, noha már huzamosabb idő óta folynak az erre vonatkozó tárgyalások. »ELITE« A divatárukereskedés a pontra kapott méterárut nem konfekcionáltathatja, hanem azt méteráruként kell forgalomba hoznia. A 130.000/1941. A. K. haszonkulcsrendelet és az azzal összefüggő tudnivalók a TEXTIL-ÉVKÖNYV 1942—43-ban megtalálhatók. Megrendelhető a Textil-Évkönyv kiadóhivatalában (Budapest, VI. Hunyadi-tér 7). Ára 20 pengő, plusz 1.600 szállítási költség. SOMOGY MEGYEI ELŐFIZETŐ A korlátozás alá eső textilcikkek nyilvántartó könyvébe a népruházati akciós cikkeket is be kell írni. Ugyancsak be kell írni ezeket a textilkiskereskedő árubevásárlási könyvébe is; természetesen azért ezek nem számítanak be a pontértékelésű cikkek közé. KÖTŐ- ÉS GÉPI HURKOLÓGYÁR A 300/1927. P. M. számú rendelet hivatalos összeállításának 11. §-a módot ad arra, hogy magáncég minden évben leszámítson berendezéseinek értékéből 5o/o-ot. A társulati adó alanyai évente 7,5 c/o -ot írhatnak le ezen a címen adómentesen. DEBRECENI ÉRDEKLŐDŐ Tekintve, hogy a két üzletág, mégpedig a textil kis- és nagykereskedés szigorúan el van határolva, sőt teljesen különálló (más utcában lévő) üzlethelyiségben van, sőt alkalmazottai is mások és külön könyveket vezet stb., a mindkét üzletben dolgozó könyvelő az alkalmazotti kereseti adó szempontjából külön jelenthető be. Ha az adóhatóság a könyvelő alkalmazotti kereseti adóját ennek ellenére összevonja — tekintve, hogy ez ügyben megoszlanak a vélemények — tessék a sérelmes kivetést, kellően indokolva, a pénzügyigazgatósághoz megfellebbezni. H. T. BUDAPEST Fonalaknak a kisforgalom számára való kiszerelése nem képesítéshez kötött ipar. A képesítéshez kötött és iparigazolvány alapján gyakorolható iparokat az 1922. évi II. t.-c. 13. §-a sorolja fel. A takácsipar (kéziszövő és gépiszövő) a 12.225/1936. Ip. M. értelmében képesítéshez van kötve. ÉRTELMISÉGI BEJELENTÉS Az ügynöki céget, azt tehát, akinek ügynöki ipar gyakorlására jogosító ügynöki iparigazolványa van, egyáltalán nem kell bejelenteni. ZÁRÓRA Ipari műhelyekre nem vonatkoznak a zárórakorlátozások, hanem csak nyílt árusítási üzletekre. A kizárólag anyagmegmunkálással és a megrendelésre készített áruknak átadásával foglalkoztatott műhelyek hétfőn is nyitva tarthatnak. SZOLNOKI ELŐFIZETŐ Nyílt árusítási üzletben a zárórát követő 15 percen túl nem szabad foglalkoztatni az üzleti alkalmazottakat. Kivételesen, az elkerülhetetlenül szükséges mértékben, az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt is szabad foglalkoztatni az üzleti alkalmazottakat a leltárelkészítéssel, továbbá olyan munkával, amelyet az árunak romlástól megvédése, avagy erőhatalom vagy elemi csapás elhárítása és következményeinek megszüntetése céljából azonnal kell végezni. Kivételes foglalkoztatás esetén be kell jelenteni az elsőfokú iparhatóságnak a kivételes foglalkoztatást, annak indokait és ha nem az összes alkalmazottakat dolgoztatják, a foglalkoztatott alkalmazottak neveit a munka megkezdésétől számított 24 óra alatt. TEXTILNAGYKERESKEDŐ Téves azon információja, hogy a 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok az alkalmazotti nyugtailletéket okirati illetékbélyeggel kötelesek leróni az illetményjegyzékeken. Tanulmányozza át a múlt számunkban megjelent 190.000/1943. sz. rendeletet, amelynek értelmében a nyugtailletéket a postatakarékpénztári befizetési lappal kell átutalni az illetékes m. kir. adóhivatalnak, Budapesten pedig a m. kir. illeték - kiszabási hivatalnak. 1944 január 14 Textilipar «**n« ) M MUfjfPoQHi fonat ás T^sctiA^estágyá\ BUDAPEST, XIII. PETNEHÁZY U. 69 Pamut, műselyem, gyapjufonal, harisnya, textiláru festés és kikészítés WAGNER textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEHEL-U. 10 KISKUNHALASI CÉG A közszükségleti cikkeket a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően, az előírt mennyiségben minden feltétel nélkül kell forgalomba hozni. A textilkiskereskedő egyébként a vevő vásárlási könyvének adatai alapján ellenőrizni tartozik azt a körülményt, hogy a vásárlás a vevő közvetlen szükségletének kielégítésére szolgál-e. A BEDOLGOZÓ IPAROSOKAT az iparügyi miniszter 49.160/1943. számú leirata értelmében bérpótlék illeti meg. Kívánatos, hogy a bedolgozó iparosok munkadíjából az üzemi költségekre (kellékpénzre) eső rész is adott esetben a megengedett tényleges kiadásnak megfelelően emeltessék. DUNÁNTÚLI TEXTILGYÁR A m. kir. Ipari Anyaghivatal textilipari osztályának 212.656/1943. sz. rendelete értelmében a havonta esedékes »gyártási bejelentés« továbbbi beküldésének kötelezettségét megszüntette. A jövőben tehát sem a gyári, sem a kisipari vállalatoknak nem kell beküldeni ilyen bejelentéseket. TEXTILUTAZÓ Nem követelhet túlóradíjat. Az üzletszerzői (utazói) munkakörben ugyanis a telephelyen kívül foglalkoztatott tisztviselőkre nem vonatkoznak a munkaidőt korlátozó intézkedések, illetőleg a túlóradíj-előírások. KISIPAROS A tételes adózás kedvezményére az az iparos jogosult, aki az 1943. évben legfeljebb 1 segédet és 1 tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb 2 tanoncot alkalmazott, feltéve, hogy még alkalomszerűen sem foglalkoztatott be dolgozót. Az Ipartestületek segéd- és tanoncnyilvántartásaik alapján állítják össze a kedvezményes tételes adózás alá (Csoknévjegyzékeit és megküldik azokat az illetékes adófelügyelőségeknek. VITORLÁS selyemfényű OLYrtFIfl selyemfényű UKríNUS selyemfényű Tönö-FilrtUTOK FISCHER ÖDÖN FONALÜZEME BUDAPEST, VI. IZABELLA UTCA 78 TEL. 317-139 LANA R. T. Budapest, V. Deák Ferenc u. 16-18 • Az ország egyik legnagyobb hazai és külföldi férfi- és női szövet, valamint bélésáruk nagykereskedése • Kereskedőknek mintákkal, szabómestereknek mintakártyával állunk rendelkezésre