Többtermelés, 1954 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
2 Altomare I. : kapitalista élelmiszeriparnak ez volt a legelhanyagoltabb területe és a szocialista élelmiszeripartól megkívánjuk, hogy termékeit higiénikus körülmények között állítsa elő, hanem azért is, mert ez a minőség emelését is jelenti. Feltétlenül szükséges, hogy a munkaverseny-mozgalmaink is nagyobb mértékben irányuljanak a minőség javításának kérdéseire. A termelés mennyiségének emelése és a minőség javítása mellett fontos feladata az iparnak a csomagolás megjavítása. Az ipar legfontosabb csomagolóanyagai a konzervbádog, a láda, a konzervüveg, alumínium fólia, karton papír, ofszetpapír, hordók sem minőségileg, sem mennyiségileg nem kielégítőek. Az üvegek színe, alakja, nem megfelelő, gyorsan törnek, a hordók áteresztenek, mert nem megfelelő dongából készülnek. Sokszor egész jelentéktelennek látszó dolog, például a koronadugó gátolja a termelés felfutását, a lakosság szükségletének kielégítését. A kohó- és gépiparnak, könnyűiparnak, a külkereskedelmi szerveknek jó minőségű és kellő mennyiségű csomagolóanyag szállításáva kell segíteni az élelmiszeripart s nekünk is meg kell tenni mindent, hogy ezen a vonalon minél gyorsabb fejlődést érjünk el. A termelés vállaló felfutása, a minőség javításával kapcsolatos feladatok fokozottabb mértékben megkövetelik az üzembiztonság kérdésének a felvetését. Az élelmiszeripari üzemek igen nagy száma régi gépparkkal van felszerelve, új technikával való felszerelésük viszont csak a népgazdaság általános fejlődésének ütemében oldható meg. Előttünk álló feladat ezen a téren a karbantartási és felújítási munkák időben, jó minőségben való elvégzése. Gondoskodnunk kell karbantartási és felújítási anyagokról, gép- és pótalkatrészekről. Az élelmiszeripar idényjellege szükségessé teszi a kötfoglalkozású káderek képzését. Úgy kell dolgozóinkat kiképezni, hogy a termelési munka mellett vagy a kampány befejezése után a karbantartási és felújítási munkákat is el tudják végezni. Üzembiztonságunk megköveteli azt is, hogy több üzemünket már most kisebb-nagyobb gépekkel felszereljünk és műszerekkel lássunk el. A gépgyártó üzemeink eddig nem fordítottak elég gondot az élelmiszeripari gépek és műszerek kielégítő termelésére. A népgazdaság erőinek átcsoportosítása során ezt a kérdést is meg kell oldani az élelmiszeripar továbbfejlesztése és üzembiztonsága érdekében. Az élelmiszeriparban nagy jelentősége van az önköltségcsökkentésnek, a takarékosságnak. Ezen a téren is nagy feladatok állanak előttünk, minthogy az önköltséggel való foglalkozás az ipar egyik legjobban elhanyagolt területe. Az önköltségcsökkentés és a takarékos termelés érdekében üzemeinknek a következő fő kérdéseket kell megoldaniok: a) a gyártás menetközi ellenőrzésének fejlesztését, az e téren fennálló hiányosságok megszüntetését, b) az önköltségcsökkentési feladatok alátámasztását a műszinttervnek megfelelő intézkedéseivel, c) a vállalaton belüli szervezettség fejlesztését, fokozva az önálló műhelyszámadásokat, d) az utókalkuláció rendszerének és módszerének gyorsütemű megjavítását. E feladatok végrehajtásainak alátámasztására egyidejűleg természetesen biztosítani kell a kellő számú műszert és a dolgozóknak az elért eredményekben való közvetlen érdekeltségét. E feladatok megoldása mellett döntő súllyal jelentkezik a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás kötelessége. Az élelmiszeripari üzemekben dolgozók részére kedvező munkakörülményeket, jó munkavédelmet, kielégítő szociális és kulturális ellátást kell biztosítani Az élelmiszeripar a kormányprogramm megvalósítása érdekében időben megtette intézkedéseit, amelyek eredményei már eddig is jelentkeztek. Az élelmiszeripar jelentősen túlteljesítette harmadik negyedéves tervét, valamint október-november havi tervét és teljesíti éves tervét is. Nagymértékben emeltük több cikknek a termelését, így: a hús-, kolbászfélék, töltelékáruk, száraztészta, hántolt rizs, sör, étolaj stb. termelésünk jelentős mértékben túlhaladta az előző év hasonló időszakában elért termelésünket. A belkereskedelem fokozódó igényeit terven felül rendelkezésre bocsátott készletekkel igyekszünk minél nagyobb mértékben kielégíteni. Eredményeket értünk el a minőség javítása terén is. Komoly mértékben megjavult a húskészítmények és töltelékáruk minősége, íze, zsírtartalma. A cukoripar a fogyasztók által keresettebb kristálycukor gyártását rendelte el, a söripar megjavította a világos sör minőségét, az édesipar pedig nagyobb mennyiségű csokoládé- és egyéb nemes nyersanyag felhasználásával javította meg gyártmányainak minőségét. Több területen bővítettük a választékok számát. A választékok bővítését azonban tovább kell fokozni a dolgozók igényeinek megfelelően, de a választék bővítése nem lehet öncélú és formális. Mi nem statisztikai eredményeket akarunk kimutatni, hanem új cikkeinkkel a dolgozók megelégedését akarjuk elérni. Új cikkeinkkel nemcsak ízletesebb, jellegzetesebb és szebb kivitelű élelmiszereket akarunk a fogyasztóknak adni, hanem meg akarjuk könnyíteni a dolgozók, főleg a dolgozó nők háztartási gondjait is. Eddigi eredményeink ellenére sem állítjuk azonban, hogy megtettünk mindent. Az élelmiszeripar munkájában is vannak még hiányosságok, amelyeket komoly erőfeszítéssel fel kell számolni. Ilyen hibaként jelentkezett a párthatározat és a kormányprogramm megjelenése után az az elgondolás, hogy egyes vezetők minden eredményt a beruházási keretek emelésétől, az anyagok biztosításától és általában külső segítségtől vártak. Csak új gépek beállítása, új üzemek létesítése és drága importanyagok behozatala útján tudták elképzelni az élelmiszeripari cikkek mennyiségének és minőségének megjavítását és nem számoltak a megvalósítás egyéb lehetőségeivel, a belső erőforrások mozgósításával elérhető eredményekkel. Nem látták, hogy túlzó követeléseik nem segítik elő Az élelmiszeripar feladata Többtermelés 8. évf. 1954. 1. szám