Többtermelés, 1954 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

2 Altomare I. : kapitalista élelmiszeriparnak ez volt a legelhanyagoltabb területe és a szocialista élelmiszeripartól megkívánjuk, hogy termékeit higiénikus körülmények között állítsa elő, hanem azért is, mert ez a minőség emelését is jelenti. Feltétlenül szükséges, hogy a munkaverseny-mozgalmaink is nagyobb mértékben irányuljanak a minőség javí­tásának kérdéseire. A termelés mennyiségének emelése és a minőség javítása mellett fontos feladata az iparnak a csomagolás megjavítása. Az ipar legfontosabb csomagolóanyagai a konzervbádog, a láda, a konzerv­üveg, alumínium fólia, karton papír, ofszetpapír, hordók sem minőségileg, sem mennyiségileg nem kielégítőek. Az üvegek színe, alakja, nem megfelelő, gyorsan törnek, a hordók áteresztenek, mert nem megfelelő dongából készülnek. Sokszor egész jelen­téktelennek látszó dolog, például a koronadugó gátolja a termelés felfutását, a lakosság szükségletének kielé­­gítését. A kohó- és gépiparnak, könnyűiparnak, a külkereskedelmi szerveknek jó minőségű és kellő mennyiségű csomagolóanyag szállításáva­ kell segíteni az élelmiszeripart s nekünk is meg kell tenni mindent, hogy ezen a vonalon minél gyorsabb fejlődést érjünk el. A termelés vállaló felfutása, a minőség javításával kapcsolatos feladatok fokozottabb mértékben meg­követelik az üzembiztonság kérdésének a felvetését. Az élelmiszeripari üzemek igen nagy száma régi gépparkkal van felszerelve, új technikával való felszere­lésük viszont csak a népgazdaság általános fejlődésének ütemében oldható meg. Előttünk álló feladat ezen a téren a karbantartási és felújítási munkák időben, jó minőségben való elvég­zése. Gondoskodnunk kell karbantartási és felújítási anyagokról, gép- és pótalkatrészekről. Az élelmiszeripar idényjellege szükségessé teszi a kötfoglalkozású káderek képzését. Úgy kell dolgo­zóinkat kiképezni, hogy a termelési munka mellett vagy a kampány befejezése után a karbantartási és felújí­tási munkákat is el tudják végezni. Üzembiztonságunk megköveteli azt is, hogy több üzemünket már most kisebb-nagyobb gépekkel felsze­reljünk és műszerekkel lássunk el. A gép­gyár­tó üzemeink eddig nem fordítottak elég gondot az élelmiszeripari gépek és műszerek kielégítő termelésére. A népgazdaság erőinek átcsoportosítása során ezt a kérdést is meg kell oldani az élelmiszeripar továbbfejlesztése és üzembiztonsága érdekében. Az élelmiszeriparban nagy jelentősége van az önköltségcsökkentésnek, a takarékosságnak. Ezen a téren is nagy feladatok állanak előttünk, minthogy az önköltséggel való foglalkozás az ipar egyik legjobban elhanyagolt területe. Az önköltségcsökkentés és a takarékos termelés érdekében üzemeinknek a következő fő kérdéseket kell meg­oldan­iok: a) a gyártás menetközi ellenőrzésének fejlesztését, az e téren fennálló hiányosságok megszüntetését, b) az önköltségcsökkentési feladatok alátámasztását a műszinttervnek megfelelő intézkedéseivel, c) a vállalaton belüli szervezettség fejlesztését, fokozva az önálló műhelyszámadásokat, d) az utókalkuláció rendszerének és módszerének gyorsütemű megjavítását. E feladatok végrehajtásainak alátámasztására egyidejűleg természetesen biztosítani kell a kellő számú műszert és a dolgozóknak az elért eredményekben való közvetlen érdekeltségét. E feladatok megoldása mellett döntő súllyal jelentkezik a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás köte­lessége. Az élelmiszeripari üzemekben dolgozók részére kedvező munkakörülményeket, jó munkavédelmet, kielé­gítő szociális és kulturális ellátást kell biztosítani Az élelmiszeripar a kormányprogramm megvalósítása érdekében időben megtette intézkedéseit, amelyek eredményei már eddig is jelentkeztek. Az élelmiszeripar jelentősen túlteljesítette harmadik negyedéves tervét, valamint október-november havi tervét és teljesíti éves tervét is. Nagymértékben emeltük több cikknek a termelését, így: a hús-, kolbászfélék, töltelékáruk, száraztészta, hántolt rizs, sör, étolaj stb. termelésünk jelentős mértékben túlhaladta az előző év hasonló időszakában elért termelésünket. A belkereskedelem fokozódó igényeit terven felül rendelkezésre bocsátott készle­tekkel igyekszünk minél nagyobb mértékben kielégíteni. Eredményeket értünk el a minőség javítása terén is. Komoly mértékben megjavult a húskészítmények és töltelékáruk minősége, íze, zsírtartalma. A cukoripar a fogyasztók által keresettebb kristálycukor gyártását rendelte el, a söripar megjavította a világos sör minőségét, az édesipar pedig nagyobb mennyiségű csokoládé- és egyéb nemes nyersanyag felhasználásával javította meg gyártmányainak minőségét. Több területen bővítettük a választékok számát. A választékok bővítését azonban tovább kell fokozni a dol­gozók igényeinek megfelelően, de a választék bővítése nem lehet öncélú és formális. Mi nem statisztikai eredmé­nyeket akarunk kimutatni, hanem új cikkeinkkel a dolgozók megelégedését akarjuk elérni. Új cikkeinkkel nem­csak ízletesebb, jellegzetesebb és szebb kivitelű élelmiszereket akarunk a fogyasztóknak adni, hanem meg akarjuk könnyíteni a dolgozók, főleg a dolgozó nők háztartási gondjait is. Eddigi eredményeink ellenére sem állítjuk azonban, hogy megtettünk mindent. Az élelmiszeripar munká­jában is vannak még hiányosságok, amelyeket komoly erőfeszítéssel fel kell számolni. Ilyen hibaként jelent­kezett a párthatározat és a kormányprogramm megjelenése után az az elgondolás, hogy egyes vezetők minden eredményt a beruházási keretek emelésétől, az anyagok biztosításától és általában külső segítségtől vártak. Csak új gépek beállítása, új üzemek létesítése és drága importanyagok behozatala útján tudták elképzelni az élelmiszer­ipari cikkek mennyiségének és minőségének megjavítását és nem számoltak a megvalósítás egyéb lehetőségeivel, a belső erőforrások mozgósításával elérhető eredményekkel. Nem látták, hogy túlzó követeléseik nem segítik elő Az élelmiszeripar feladata Többtermelés 8. évf. 1954. 1. szám

Next